A mi dolgunk, hogy megemlékezzünk - Október 23-i ünnepi megemlékezés Körmenden
Képgaléria megtekintése2013.10.24. - 00:20 | Waldo
Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulója alkalmából városi ünnepséget tartottak Körmenden, a Szabadságharcosok kopjafájánál. Ünnepi beszédet mondott Czvitkovics Gyula alpolgármester, majd a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjainak műsorát hallhattuk. Az ünnepi megemlékezésen közreműködött a Batthyány Lovasbandérium és a Városi Fúvószenekar.
HIRDETÉS
„1956 október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és a nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat, és a győzelem napja volt!" - ezekkel a gondolatokkal kezdte ünnepi beszédét Czvitkovics Gyula, Körmend város alpolgármestere.
A történelem - mint mondta - emberi sorsok összessége, egyéni tragédiák, kudarcok és diadalok sorozata. Sosem érthetünk meg egyetlen sorsfordító eseményt sem, ha nem látjuk meg benne a nagybetűs embert.
„Valószínűleg az az egyetemista, aki 1956 október 23-án kedden elindult, hogy beérjen az óráira, nem tudta, hogy a történelem részesévé, sőt, alakítójává vált. Sodródott a tömeggel, fellelkesülten hallgatta Sinkovits Imre előadásában a Nemzeti Dalt, majd társaival együtt részt vehetett a szobor koszorúzásában. Láthatta, hogy a tömegnek igazából nincs vezetője, és tanúja lehetett annak is, hogy valaki a sokaságból kivágta egy nemzeti színű zászló közepéből a szovjet mintájú címert, amit hamarosan minden zászlóval megtettek. Éltethette a parlament ablakában megjelenő Nagy Imrét, aki reformokat ígért, és hazatérésre szólította fel az embereket. Valószínűleg ő is csalódott volt, és nem akart hazatérni, ő is reformokat, szabadságot akart. Ez a nap már nem egy egyszerű nap volt az életéből, hanem egy sorsfordító pillanat" - mondta el Czvitkovics Gyula, és ezekkel a gondolatokkal mi is jobban bele tudtunk gondolni, át tudtuk érezni azt, ami akkor és ott történhetett.
A kiragadott személyek sorsán keresztül tisztábban láthattuk a forradalom és szabadságharc eseményeit. Éreztük a történések között az embert, nem csak a tömeget, és az eseményeket.
„A történelmünk egész életünkön át elkísér minket. Az utókor feladata, hogy megőrizze és ápolja múltunk nagyjainak emlékét. Megemlékezzen a nagy történelmi személyiségekről, Nagy Imréről, megemlékezzen a legendás parancsnokokról. A mi dolgunk az is, hogy megemlékezzünk azokról az emberekről, akik nem kapnak helyet a történelemkönyvekben, de részt vettek az 1956-os eseményekben, felvállalva ezzel minden következményt. Félelmet, börtönbüntetést, halálos ítéletet." mondta el az alpolgármester, majd rámutatott arra, hogy érdemes azon elgondolkodnunk, hogy a mi jelenünk is egyszer múlttá fog nemesedni, és nem tudhatjuk, hogy mikor leszünk egy sorsfordító esemény részesei.
Czvitkovics Gyula ünnepi beszéde után a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulóinak műsorát hallgathattuk meg, majd a koszorúzás után az emlékezés a Szózattal zárult. A városi ünnepségen közreműködött a Körmendi Fúvószenekar és a Batthyány Lovasbandérium.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás