REGISZTRÁCIÓ - 9.00 - 10.00

A konferenciát megnyitja: Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő

A konferencia elnöke: Dr. Acsády Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársa

Köszöntőt mond: Csapláros Andrea, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója

ELŐADÁSOK

Csapláros Andrea
(régész, ókortörténész, Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója)
A NŐK JOGI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA A RÓMAI BIRODALOMBAN

Dr. Basics Beatrix PhD.
(művészettörténész, Ferenczy Múzeum, Szentendre)
FESTŐNŐK - NAGYBÁNYA, GÖDÖLLŐ, SZENTENDRE

Az 1896-ban alapított Nagybányai művésztelep, s a szabadiskola jóllehet nyitott volt nők számára is, nem volt jellemző a nő-művészek tevékenysége Nagybánya történetében. Inkább a második, harmadik nemzedék, ott is a házastársak voltak említésre méltóak ebből a szempontból. A gödöllői művésztelep nem sokkal később, de hasonlóképpen indult. A szövőműhely elsősorban a nőket - főként családtagokat - foglalkoztatta, de néhányan már elismertségre tettek szert önálló művészként is. Talán nem véletlenül, hiszen a női szerep a művésztelep eszmeiségének kiemelkedő fontosságú témája, területe volt. Az első világháború után létrejött Szentendrei Művésztelep történetében már egyenrangú szerepet töltöttek be a nő-művészek. Nagy árat fizettek azonban ezért - nem ritkán egyedüllét, kemény, „férfias" életút volt a feltétele a sikeres művészi tevékenységnek.

Dr. Tóth Eszter Zsófia PhD.
(történész, Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa, ELTE-BTK Gazdaság- és Társadalomtörténet Doktori Iskola oktatója)
AZ ÉLET LÉHA, KÖNNYEBBIK OLDALA? A PROSTITÚCIÓ ÉS A PROSTITUÁLTAK ÁBRÁZOLÁSAI A SZOCIALISTA IDŐSZAKBAN

Akárcsak a szocialista tömb más országaiban, a prostitúció üzletszerű kéjelgésként nálunk is bűncselekménynek számított. „Bűnös magatartásuk a könnyelmű életvezetéssel, a dologtalan életmód hajhászásával, a helytelen gondolkodásmóddal függ össze.(...) A mi társadalmi viszonyaink között a prostitúció a várható anyagi haszonhoz, a munkanélküli élethez való vonzódás miatt „divatozik" és semmi esetre sem azért, mert erre (...) az elkövető nők anyagilag rá lennének utalva.(...) A nihilizmust vallják a magukénak és az életnek a léha, könnyebbik oldalát választják. " - olvashatjuk a Belügyi Szemle egyik 1976-ban megjelent cikkében. A szocialista időszak egészének rendészeti diskurzusaira jellemző volt, hogy a prostituáltakat magukat tették felelőssé a sorsukért, mivel úgy vélték, luxusigényeik terelik őket erre az útra - azonban ez az állítás csak a jelenség felszínét látta, mélyebb összefüggéseit nem. Előadásomban az ORFK és a BRFK titkos jelentései, korabeli szociográfiák és a K1 film és saját interjú alapján elemzem a prostituáltak és stricik térhasználati szokásait és társadalmi összetételüket az 1980-as években a Rákóczi téren.

SZÜNET - 11.30 - 11.45

Dr. Sárai Szabó Katalin PhD.
(történész, Ráday Gyűjtemény, Budapest)
A „KONZERVATÍV NŐ" AZ I. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT MAGYARORSZÁGON

A 20. század elején Európát igen szenvedélyes diskurzus jellemezte a nőkérdésről, a női szerepekről, a női szubjektum lényegéről. A századfordulót meghatározó identitáskrízisben a modern ember lényegéről való gondolkodásnak lényeges részét képezte a nemiségről, nőiségről, férfiasságról való elméletalkotás. Otto Weininger nemi karakterológiájától kezdve, a pszichoanalitikus elméleten át különféle (konzervatív, feminista) megközelítésekben a nemek biológiai, pszichológiai, szociológiai, teremtésbeni meghatározottságát elemezve próbálták leírni, értelmezni, a modern nőt és a modern férfit. Ezekben a teóriákban a modernitás felmagasztalása illetve kárhoztatása, elfogadása vagy elutasítása együttjárt az új nemi szerepek, elsősorban az új női szerepek, a modern nőtípus a „new woman" megítélésével. A modern nő képe magán viselte mindazokat a jellemzőket, amelyeket egyfelől a modernitás pozitív hatásaként értelmeztek: az individuum függetlenségét, szabadságát, a jogegyenlőséget, másfelől azokat a negatív jelentéseket, amelyek a korszak szintén állandó toposzai voltak: az erkölcstelenség, a deviancia, a normaszegés, a hagyományos szerepek elvetése. Előadásomban azt kívánom elemezni, hogy a különböző magyarországi konzervatívnak tekintett irányzatokhoz tartozó nők, illetve nőmozgalmak képviselői hogyan határozták meg a modernitás keretei között a nőiségről, a női szerepekről alkotott új normákat, hogyan viszonyultak a „modern nőhöz". Hol húzták meg a „konzervatív" nő számára az új normakövetés lehetőségeit és határait.

Dr. Acsády Judit PhD.
(szociológus, tudományos főmunkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet)
EMANCIPÁCIÓS TÖREKVÉSEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEMZETKÖZI SZÜFRAZSETT SZERVEZETEKKEL VALÓ KAPCSOLATRA ÉS A BUDAPESTI IWSA KONGRESSZUSRA

A magyarországi emancipációs törekvések egyik legjelentősebb szereplője volt az 1904-ben, Budapesten alakult Feministák Egyesülete. A szervezet a Nemzetközi Szüfrazsett Szövetség (International Women's Suffrage Allience, IWSA) hazai tagozataként alakult meg. Politikájukban, értékeikben tehát meghatározó szerepet töltöttek be a nemzetközi szervezet által képviselt eszmék. 1913-ban az IWSA Budapesten tartotta VII. nemzetközi kongresszusát, amelyen a világ minden tájáról érkezett több ezer fős delegáció vitatta meg a nők társadalmi helyzetének legaktuálisabb kérdéseit. Szó került a fegyverkezésről is, és a szervezet már ekkor kinyilvánította pacifista álláspontját, amelyet következetesen képviselt az I. Világháború idején és az azt követő időszakban. A nemzetközi szervezet működésének nagyon fontos mozzanata az a személyes, közvetlen, baráti szál, amely az aktivistákat összekötötte. Ez a szellemiség hozzájárult ahhoz, hogy a szervezet szolidáris tudott lenni, és a női érdek képviselete mellett síkra szálltak más célokért is, többek között az etnikai konfliktusok békés rendezésének érdekében, ami a korszak egyik legégetőbb kérdésévé vált.

Dr. Kereszty Orsolya PhD., HABIL.
(egyetemi adjunktus, ELTE-PPK Neveléstudományi Intézet)
A SZÁZADFORDULÓ FEMINISTA NŐMOZGALMA A NŐK MŰVELŐDÉSÉÉRT

A dualizmus korával foglalkozó művelődéstörténeti kutatások egyik fontos kérdésköre, hogy hogyan szervezték meg az egyre inkább és egyre intenzívebben öntudatra ébredő nők művelődési lehetőségeiket Magyarországon. A gazdasági és társadalmi változásoknak köszönhetően - elsősorban a városi és középosztálybeli - nők lehetőségei egyre inkább kiszélesedtek, és a kiharcolt tevékenységek elfogadottabbá váltak. A korabeli feminista nőmozgalmi törekvések bázisaként működő Feministák Egyesülete 1904-ben alakult meg, általános és legfontosabb célként a nők választójogának kivívását fogalmazták meg, de hangsúlyos szerepet kapott a nők gimnáziumi és egyetemi képzésének engedélyezéséért majd kiterjesztéséért folyó küzdelem, az anya- és csecsemővédelem, a nővédelem, a női munka elősegítése is. Előadásomban elsősorban levéltári források és a korabeli sajtó alapján vázolom fel a nők művelődésére vonatkozó feminista elképzeléseket, bemutatom, hogy milyen módon működött a feminista mozgalom folyóirata, „A Nő és a Társadalom", mint a korabeli informális oktatás egyik eszköze, hogyan és milyen módon járult hozzá a feminista tudás(ok) folyamatos konstruálásához, a létező társadalmi nemi szerepek rekonstrukciójához.

EBÉDSZÜNET - 13.15 - 14.00

Dr. Czetter Ibolya PhD.
(intézetigazgató, főiskolai tanár, Nyugat-magyarországi Egyetem - Savaria Egyetemi Központ, Irodalomtudományi Intézeti Tanszék)
AZ ELREJTETT NŐI IRODALMI HAGYOMÁNYRÓL

Az előadás a női irodalom kanonizációjának kérdéseiről, valamint a mai magyar irodalomtörténet-írásban és az irodalmi tankönyvek megújuló tananyagában szereplő női szerzők identifikációjának problémáiról ad rövid áttekintést. Arra keresi a választ, miért felejtettük el a női írókat, mi az oka annak, hogy a genderalapú elfogultságok miatt csupán néma hagyományról beszélhetünk. Talán ez a visszamenőleges tradícióépítés lehet a felejtés ellenszere, a garancia arra, hogy a mai női irodalom reprezentatív módon jelenhessen meg az újrakanonizáció során.

Kelbert Krisztina
(történész, PhD-hallgató, Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum Történettudományi Osztály)
ÁTMENETEK ÉS KAPCSOLATOK. A SZOMBATHELYI NŐEGYESÜLETEK ÚTKERESÉSE AZ 1910-ES-1920-AS ÉVEK FORDULÓJÁN

Az 1910-es évek vége és az 1920-as évek eleje egy rendkívül összetett és kevéssé ismert időszaka a magyarországi nőtörténetírásnak. Olyan átmeneti periódus, amelyben a különböző politikai, vallási és filozófiai eszmék gyors egymásutánja következtében a nőegyesületek palettája is meglehetősen színes volt. Ebben a néhány évet felölelő rövid időintervallumban még rendkívül agilis propagandát fejtettek ki a századfordulótól fellendülő, emancipációs törekvéseket zászlajukra tűző feminista egyesületek. Velük párhuzamosan ugyanakkor az 1918-as demokratikus forradalom idején egyre nagyobb hangot adtak követeléseiknek az ún. „radikális asszonyok". Míg a Tanácsköztársaság időszakában a szocialista nőmunkás egyesületek élveztek privilegizált központi támogatást. Az 1919. év során mindezen folyamatokkal párhuzamosan pedig már a keresztény, nemzeti alapokon álló nőegyesületek is egyre intenzívebb szerveződést mutattak. Előadásomban azt vizsgálom, hogy a nőmozgalmak egyik jelentős vidéki városában, Szombathelyen miként alakultak meg - és esetenként léteztek egymás mellett - a különböző eszméket valló nőegyesületek ezen időszakban, valamint milyen szerepe volt létrejöttükben a fővárosi nőegyesületeknek. A folyamatokat, átmeneteket, párhuzamosságokat és kapcsolatokat a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesülete, a Szombathelyi Nőmunkások Szervezete, a Keresztényszocialista Nőtisztviselők Egyesülete, a Katolikus Sajtóegyesület Szombathelyi Hölgybizottsága, valamint a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szombathelyi fiókja működésének tükrében vizsgálom.

Keppel Csilla
(történész, PhD-jelölt, Smidt Múzeum, Szombathely)
KOURIM GIZELLA, ÖNKÉNTES VÖRÖSKERESZTES ÁPOLÓNŐVÉR TEVÉKENYSÉGE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS SZOMBATHELYEN

Kourim Gizella, Szombathely, Szent Márton utca 11 szám alatti lakos honleányi kötelességének érezte az első világháború kitörését követően, hogy az elsők között jelentkezzen önkéntes vöröskeresztes ápolói munkára a k. u. k. Reservespitalba. Az 1914 augusztusától felállított tartalékkórház különböző osztályain önzetlenül, anyáskodó szeretettel ápolta a háború teljes ideje alatt a sebesült katonákat. Finom keze munkáját a Szombathelyről más utógondozó intézetbe, vagy vissza a frontvonalba került katonák a távolból is hosszú időn át áldották még, amelynek bizonyítékai a mintegy 150 darabos levelezési anyag. A levelekből számos kortörténeti érdekesség kiderül. Sok mindent megtudhatunk a sebesültek, rokkantak gondolkodásmódjába bepillantva mentalitásukról, a stresszt feldolgozó képességükről és hálás magatartásukról az ápolónő felé. Kourim Gizella az 1930-as évek elején ajándékozta Dr. Smidt Lajosnak emlékkönyveit, leveleit és ápolónővér- viseletét, amely ma muzeológiai raritásnak számít.

Árvai Tünde
(történész, PhD-jelölt, Pécsi Tudományegyetem)
A MAGYAR NŐK ÖNKÉNTES HONVÉDELMI MUNKÁJÁNAK SZERVEZETI KERETEI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

Az előadás célja, a leánylevente mozgalom és a Nők Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezete (elsősorban) pécsi eredményeinek bemutatásával megvilágítani, hogy milyen módon történt meg a magyar nőtársadalom honvédelmi munkára való mozgósítása és kiképzése a második világháborúban. Kiket sikerült megnyerni a köz szolgálatának érdekében? Milyen módon zajlott a szükséges ismeretek elsajátítása? Melyek voltak azok a munkaterületek, ahol a nők sikerrel voltak bevethetőek? Korabeli kiadványok, országos és helyi sajtótermékek, valamint levéltári források segítenek a válaszok meglelésében.

KÖNYVÁTADÓ ÜNNEPSÉG

A Híres szombathelyi nők 10. kötete Dr. Pető Ernőné Szegedy Georgina életét dolgozza fel.

A könyvátadón köszöntőt mond:
Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő

A kötetet méltatja:
dr. Puskás Tivadar Szombathely MJV polgármestere,
Prof. Dr. Horváth Boldizsár, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház oktatási és tudományos igazgatója

Köszöntőt mond: dr. Takátsné dr. Tenki Mária, Szombathely MJV kulturális tanácsnoka

A kötetet bemutatja a szerző, Kelbert Krisztina történész,
a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának vezetője

Közreműködnek:
Zsuzsics Armandó, Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ
Ress Lolita, Brenner János Általános Iskola és Kollégium
Kerti Júlia, Oladi Általános Iskola
Isis Quartett:
Farkas Ferenc: Első magyar társastánc, W. A. Mozart: D-dúr divertimento
Rózsavölgyi Márk: Magyar táncok