A New York Művész Páholy ünnepelt március 10-én, hétfő este, s lássuk be, volt is rá oka. Épp egy évvel ezelőtt indult el irodalmi, művészeti, kulturális rendezvénysorozata, épp egy éve köszöntötték Alexander Brodyt nyolcvanadik születésnapján neves társaságban - Csányi Vilmos, Saly Noémi, Bródy János, Nyáry Krisztián mellett még Bächer Iván is a Mélyvízben ült és szólt az est végén. Egy éve kéthetente telik meg a New York Kávéház Mélyvíz terme, néha a Boscolo Hotel Roma terme, hogy több százan élvezhessék a szervezők által összeállított, mindig egyedi programot. Az eltelt időszakban a Páholy összművészeti estjeivel Budapest legizgalmasabb, legszínvonalasabb programjai közé tartozik.

Ennek a sorozatnak egy ékköve volt a nőnapi est, habár mondhatjuk, hogy a csillagok nem álltak épp jól a szervezőknek. Az est elején derült ki, a négy vendég közül Kármán Orsolya ékszertervező betegség miatt nem tud jelen lenni. Ezt igazán sajnáltuk, hisz Orsolya ékszereivel egyre több helyen szerepel, finom, exkluzív anyag-és formavilága meghatározóvá vált szakmájában, kíváncsi lett volna a közönség személyiségére is. Ezt a problémát igen ötletesen és szépen kezelték a szervezők: a lány helyett Édesapját, a dobgyűjteményéről híres Kármán Sándort hívták meg az estre és kérdezték lányáról, pályájáról, karrierjéről, céljairól. Megható volt hallgatni az apát.

Az est Pátkai Rozina lenyűgöző énekével indult: hangjában és előadásában valami megismételhetetlen báj, finomság, áttetsző érzékiség volt, keze dalaival hol szabadon, hol visszafogottan hullámzott, halk és erőteljes hangok váltották egymást, nagy öröm volt már az est elején hallgatni őt - s öröm, hogy öt dalt is énekelt a programon.

A három jelen lévő női alkotó: Cakó Kinga divattervező, Dobó Kata színművész és Pátkai Rozina énekesnő Juhász Annával, a háziasszonnyal kiegészülve rövid kérdésekkel kezdte az estet - vallottak első ihlető pillanatról, példaképekről, kedves gyerekkori emlékekről - megtudtuk, Rozina és Dobó Kata is „rút" gyermeknek érezte magát kicsinek, amit ma, sugárzó nőként nehéz elképzelni róluk. Egyetértettek a belső kisugárzás, a belső béke mindent átlényegítő szerepében. Cakó Kinga sokat mesélt családjáról, festő és képzőművész nagypapájáról, Fassel Ferencről és Édesapjáról, Cakó Ferencről, s azt is megtudtuk, Pátkai Rozina két kislánya kapcsán is kapcsolódik az irodalomhoz: egyik gyermek, Áprily Lajos, másik Kodolányi János leszármazott. Az irodalomról többször esett szó, Dobó Kata amellett, hogy kedvenc köteteiről mesélt, fel is olvasott egy rövidebb Kundera szöveget - ez volt az est egyik legkülönlegesebb pontja, hisz egy érett, sugárzó, komoly nő ült a Kávéház foteljében, aki nagy utat tett meg: Az 1997-es A miniszter félrelép óta Katából érett színésznő lett, aki felolvasásában finom, halk, de egyben pontos és intuitív volt.

A „szokásos" New York Művész Páholyos forgatókönyv szerint zene, beszélgetés és vetítés váltotta egymást, mely vetítés alatt ismét találkozhattunk Kármán Orsolya munkájával - képeit Cakó Kinga kommentálta és egészítette ki személyes történetekkel. A művésznőktől megtudtuk, mennyi szálon kapcsolódnak egymáshoz: Juhász Anna Cakó Kingával együtt nőtt fel, együtt tervezték kislányként, miként válik majd Kinga divattervezővé. Dobó Kata mesélt Vágó Rékával közös cipőkollekciójáról és Cakó Kingával közös, friss ruhakollekciójáról, láthattunk Kármán Orsolya ékszerben számos hírességet, így a színpadon ülőket is, Pátkai Rozina díjnyertes fellépéseiből, családi emlékeiből mazsolázott a hozott képeivel, Cakó Kinga öccsét, a szobrász Dánielt is bemutatta. Habár Dobó Kata nem vetített, de ennek nem éreztük hiányát, hisz az ő szerepében talán épp az volt a megható, a különleges - őt ismerjük legjobban filmekből, képekről, divatlapokból s okos döntés volt, hogy helyet kapott a többi fellépő hölgy - hogy színpadi szerepeiről, sok arcáról mesélt az est folyamán. A program, szokás szerint zenével, énekszóval zárult (Rozinát gitárosa, Tóth Mátyás kísérte), szép emléket hagyva maga után. Az este folyamatára árnyékként vetült egy technikai probléma: valamelyik hangfal nem szólt, ezért többen elhagyták a termet. Sajnálhatják, mert az est vége is sok szépséget tartogatott a nézőknek, érződött, hogy a fellépő hölgyek készültek a beszélgetésre. Bosszantó volt ez a helyzet, és való igaz, ez az egy gyenge pontja van a Mélyvíz rendezvényeinek, a hangosítás  - de biztosak vagyunk benne, hogy ez a probléma is megoldódik, ahogy végre két nagy reflektor világította meg - most először - a színpadot, így minden fellépőt tisztán, fényesen lehetett látni.

Összefoglalva nagyon szép, értékes estet kaptunk első születésnapjára a New York Művész Páholytól, boldog születésnapot kívánunk az egy éves programsorozatnak és kívánjuk, hogy legyen együtt még sok-sok ilyen szép napunk, esténk, programunk - tele kultúrával, művészettel!