Az önkormányzat csütörtöki közgyűlésén fogadta el azt a határozatot, amelynek alapján a város 6,3 millió forintot biztosít költségvetéséből egy emlékmű felállítására a hajdani gettó volt bejáratánál, ezzel kívánnak méltó módon megemlékezni a vészkorszak hetvenedik évfordulóján a holokauszt magyar áldozatairól, köztük a város zsidó polgárairól.

A határozat ellen szavazott az MSZP-SZTKE közgyűlési frakciója, melynek tagjai kifogásolták, hogy az emlékmű terveit nem ismerhették meg időben, a városvezetés anélkül döntött Veres Gábor helyi szobrászművész megbízása mellett, hogy a műalkotással kapcsolatban ötletpályázatot írhattak volna ki, illetve a konkrét terveket a közgyűlés elé tárták volna.

Czeglédy Csaba, a közgyűlés szocialista frakcióvezetője az MTI-nek úgy fogalmazott, az évforduló dátuma ismert volt, a városvezetésnek lett volna alkalma, hogy körültekintőbben hozzon döntést. Hangsúlyozta, nem az emlékű állításával, nem is az érintett művész személyével, hanem a döntéshozatal módjával nem értettek egyet. Emlékeztetett arra, hogy létezik egy zsűrizett terv, amelyet szavai szerint az előző ciklusban a jelenlegi kormányzó pártok ellenállása miatt nem fogadott el a közgyűlés.

Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke elmondta: folyamatosan egyeztetnek az önkormányzat vezetésével, ismerik a művész elképzeléseit, szavai szerint most azt a tervet fogadták el, amit ők is támogattak.

A hitközség elnöke hozzátette: amikor csatlakozva a Mazsihisz felhívásához, lemondtak a Civil Pályázati Alapból elnyert támogatásról és úgy döntöttek, hogy távol maradnak a holokauszt-emlékév kormányzati programjától, már akkor egyértelművé tették, hogy az emlékév rendezvényeit Szombathelyen megtartják és részt vesznek az önkormányzat által szervezett megemlékezéseken is. /MTI/

1944. május 8-án elrendelték Szombathely város zsidóinak a gettóba költöztetését. A gettót a belvárosban alakították ki.

A kényszerlakhelyet az Erzsébet királyné utca (ma Fő tér) páros számú oldala, a Sabaria vendéglő déli oldalától a Szenczy utcáig (ma Bejczy utca), innen a Kossuth Lajos utca  páratlan számú házai a villamos telepig, a Thököly Imre utca páros oldala, a Zrínyi Ilona utca páratlan oldala, a Brenner János utca páros oldala alkotta, magában foglalva a neológ zsinagógát, a Batthyány tér 9. számú házat is. A Sabaria vendéglő, a villanytelep és a Rákóczi Ferenc utca 14. sz. ház nem tartozott a gettóhoz. A falakkal nem övezett részeket három méter magas deszkakerítéssel vették körül, kaput a Szenczy utca felől hagytak.

Június 29-én kora reggel a gettó lakóit átterelték a gyűjtőtáborrá kinevezett Mayer-féle motorgyárba. Az átszállítottak névjegyzéke 3766 főt tartalmazott. A deportálás Auschwitzba július 3-án kezdődött, július 4-én folytatódott. A szombathelyi zsidóság a holokausztban szinte teljesen megsemmisült, kb. 10 % élte túl a deportálást és a munkaszolgálatot. /forrás/