Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és az NKA elnöke közölte, hét alprogramban írnak ki pályázatokat: kezdő zenekarok, kezdő előadók, kis befogadóképességű, elsősorban fővároson kívüli rendezvényhelyszínek, a zenei menedzserképzés, illetve a nemzetközi piacon való megjelenés támogatása, felvilágosító reklámtevékenység a szellemi termékekről, valamint az aktív emlékezésre, a zenei emlékek gyűjtésére való ösztönzés.

Balog Zoltán beszámolója szerint az Artisjushoz mint jogdíjkezelőhöz az üres merevlemezek, okostelefonok, CD-k, pendrive-ok és hasonló termékek után a vásárlók által fizetendő üres adathordozói díjból évi 4 milliárd forint érkezik be.

Egy 2013-ban elfogadott törvény szerint ettől az évtől ennek 25 százalékát, azaz 2014-ben várhatóan 900 millió-1 milliárd forint közötti összeget az NKA-hoz kell átutalni. A kulturális alap ebből a bevételből indítja el a Cseh Tamás Programot, illetve további könnyű- és komolyzenei, irodalmi programokat támogat.

A Cseh Tamás Programra három esztendőn keresztül évi 100-100 millió forint jut, ezt az összeget azonban idén további 300 millió forintos indulóösszeggel egészítik ki - jelentette be a miniszter.

Balog Zoltán hozzátette: a pályázatok kiírásának időpontja az összegek NKA-hoz való beérkezésétől függ, de a remények szerint ősszel már át tudják utalni a nyertes pályázóknak megítélendő támogatásokat.

L. Simon László, az NKA leköszönő alelnöke emlékeztetett arra, hogy a kormányzatot számos bírálat érte tavaly az üres adathordozói díjbevételek 25 százalékának NKA-hoz irányítása és még korábban a PANKK program leállítása miatt, a Cseh Tamás Program elindítása azonban elmondása szerint bizonyítja, hogy a kormányzat szerint szükség van a könnyűzene támogatására, ám az eddiginél átgondoltabb formában. Mint hangsúlyozta: ahogy a program kidolgozása során, úgy a források alprogramok közötti elosztása és a pályázatok közzététele előtt is egyeztetni fognak a szakmai szervezetekkel. Az a döntés is konszenzus eredményeképpen született meg, hogy végül hét alprogram indul, hiszen az NKA először tízet javasolt - árulta el.

Cseh Tamás nevének használatához a zenész özvegye és a Cseh Tamás Alapítvány is hozzájárult - közölte az MTI-vel L. Simon László.

A Cseh Tamás Program a pártok szemével

Rétvári Bence (Fidesz-KDNP) mellett Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is üdvözölte a könnyűzene támogatására bejelentett Cseh Tamás Programot, Schiffer András (LMP) viszont hiányolta az igazságos pénzelosztás garanciáit pénteken az egri Music Hungary konferencia politikus fórumán.

"A Cseh Tamás Program azokat a javaslatokat összegzi, amelyeket a tehetségek felkutatása, a szerzői jogok kezelése, a vidéki játszóhelyek támogatása és más kérdések tekintetében a zenei szakma fogalmazott meg" - hangsúlyozta Rétvári Bence, a KDNP alelnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ügyvezető parlamenti államtitkára a zeneipari rendezvényen. A kormánypárti politikus megjegyezte, hogy a Cseh Tamás hét alprogramjára jutó pénzek arányáról további konzultációk lesznek a későbbiekben. "Nagyon fontos, hogy a program értékeli és preferálja a valódi teljesítményt és tehetséget".

Mesterházy Attila a Cseh Tamás Programról azt mondta, végre valami elkezdődött, ugyanakkor - tette hozzá - Magyarországon ma személyes kapcsolatokkal lehet támogatáshoz jutni, nem tehetséggel. "A politikának egyrészt békén kellene hagynia a kultúrát, ugyanakkor az államnak biztosítania kell a szakma által kért feltételeket" - mondta az MSZP elnöke.

Schiffer András kiemelte: a program nagy kérdése, milyen körökhöz jut el a támogatási pénz, mennyire lesz ez átlátható, és ezt problémásnak látja. "Az állami kulturális mecenatúra jelenleg a már befutott előadókat segíti, nem a kezdő zenészeket. Nem látom azt, hogy a Cseh Tamás Program az utóbbiak felkarolásáról szólna".

A beszélgetés moderátora, Gerendai Károly, a Music Hungary zeneipari konferenciát a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért egyesülettel tető alá hozó Sziget Szervezőiroda ügyvezetője azt mondta, a Cseh Tamás Program egyik alprogramja éppen a tehetséggondozást segíti. Mint fogalmazott, a szakma számára az volt fájó, hogy a program mögötti támogatási pénzt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) az Artisjustól átvett összegből finanszírozza.

A zenei oktatás jövőjével kapcsolatban Rétvári Bence azt hangoztatta, hogy a közoktatásnak kedvet kell csinálnia a zenéhez, ehhez kell megteremteni a feltételeket. "Az is lényeges, hogy a gyerekek el tudják különíteni az értéket a tucat terméktől". Schiffer András annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy próbatermeket kell kialakítani az iskolákban, a közoktatásban hozzáférhetővé kell tenni a modern elektronikus zenék oktatását, a pedagógusokat pedig a jelenleginél jobban szükséges felkészíteni a tehetségek gondozására.

A beszélgetésen részt vevő három parlamenti politikus egyöntetűen sikeresnek nevezte a Petőfi Rádió átalakításának történetét. Schiffer András szerint a közmédia felelőssége, hogy kapu legyen a fiatal tehetségek számára. Az LMP elnöke kitért továbbá arra, hogy adópolitikai eszközökkel is segíteni kell a kulturális vidékfejlesztést, az NKA-nak pedig nem "lobbi alapon", hanem normatív módon kellene a támogatási pénzek elosztásáról döntenie. Utóbbi ötletet, a normatív támogatást Mesterházy Attila a kultúra területén kivitelezhetetlennek tartotta, viszont jelezte: híve annak, hogy a sport mellett a kultúra támogatásában is érdemes pozitív diszkriminációt alkalmazni.