Különös megtiszteltetésben volt tegnap este részem. Müller Pétert kísértem a színpadra a Férfiélet, női sors című előadására. Meghatározó, katartikus este volt, telve sok-sok információval, ismerős történetekkel, halálon innen és túlról jövő megélésekkel, interaktív beszélgetéssel zárva.

Az író az estét az élet és halál kontinuumával kezdte, majd a teremtés története került terítékre Ádám felelősségvállalása kapcsán, felidézve Madách remekművét, Az ember tragédiáját. Ezután bepillanthattunk a férfiak nőkről alkotott elképzelésébe - Aquinói Szent Tamás szerint a férfiaké az ész és az erkölcs - majd visszatérve bibliai vizekre a Jézusi tanítások következtek. A bűnös asszony megkövezési története, valamint Mária alakja és a keresztre feszítési események. Az előadást két kérdés-válasz zárta, vagyis inkább egy halálból visszajött hölgy nagyon megérintő vallomása, és egy kérdés arról, hogy a nők hogyan segíthetik a férfiak magasabb szintre emelkedését. 

Vendégünk nagyon jól érezte magát nálunk, szerette a terem akusztikáját, örömmel fogadta, hogy a színpadon nemcsak ő, hanem a hallgatóság egy része is helyet kapott. Hálás volt a szervezésért, a segítségért, a háttérmunkáért.

Igazán felszabadultan távoztam a teremből, és nemcsak amiatt, mert Péter saját bevallása szerint is nőpárti előadást tartott. Valahogy az volt bennem az érzés, hogy ez a megvilágítása a társadalomnak annyira egyszerű, hogyan is nem jutott ez hamarabb eszembe?! Az alapkérdés, ami számomra a koronát jelentette, még az est elején kifejezésre jutott, amikor az Úr Ádámot megkérdezi:

„Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél?
És monda az ember: Az asszony, akit mellém adtál, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém."

És bár a nő nem volt jelen a tiltás pillanatában, a felelősség nagy részét rögtön nyakába is kapta... Szerintem ennek a résznek a magyarázatánál sok nőtársam lelki szemei előtt pergett le pár ehhez hasonló történet, amikor a láthatatlan ember piszkítja be a lakást, és mi ezt olyannyira megszoktuk, hogy természetesnek vesszük, fel sem tűnik.

A Bibliából hiányzó Mária arcainak, életének részletei is érdekes gondolatmenetet ébresztettek bennem. Azon már csak nevetni tudtam, hogy a férfié az ész és az erkölcs, mikor több nő jár főiskolára, mint férfi, sokkal több nő tanul gyerek mellet, éjjel-nappal, hogy könnyebbé tegye a megélhetést, és arányaiban több férfi lép félre egy kapcsolaton belül, mint nő. De tudom, ezért is a másik oldalon levő nő a felelős... ez a kérdés visszatért a keresztre feszítési részben, amikor is Pilátus felesége a nyilvánosság előtt szembeszállt urával, hogy ne ítélje el az ártatlant, mire az ő hites férje annyit cselekedett, hogy rábízta a döntést a népre.

Nem utolsósorban az is világossá vált, hogy egy egyedülálló anya is képes arra, hogy elég jó apa legyen, ha ez az egyedüli pillanatnyi, rövid- vagy hosszútávú megoldás számára.

A patriarchális társadalom átalakulóban van a szerző szerint, de a férfiak fel tudnak emelkedni a saját bukásuk után, ha Madách tanácsa szerint hallgatnak az asszonyra, aki direkt kapcsolatban van az isteni bölcsességgel és tudással. Lehet, emiatt van sokkal több nő minden önismereti, lelki, spirituális képzésen, tanfolyamon.

Nagyon könnyed, tanulságos este volt a tegnapi, sokat tanultam belőle. Hálás vagyok az életnek azért, hogy megismerhettem ezt a tiszta szemű, és csodálatos lelkű, örök fiatal előadót. Remélem, jövőre ugyanitt újra vendégül láthatjuk nagy szeretetben.

Fotónk illusztráció!