Balog Zoltán elmondta, hogy a Munkácsy-kép megvásárlását két fontos döntés előzte meg: a Hamilton Galéria igazgatótanácsa hozzájárult az eladáshoz, a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja pedig rendelkezésre bocsátotta a kép vételárát. Hozzátette: a kép megvásárlásáról szóló szerződést március végén írják alá.

A Déri Múzeum Munkácsy termében jelenleg is látható a trilógia két darabja, a Golgota és az Ecce Homo, a harmadik monumentális méretű kép helyét azonban a tavalyi elszállítása óta üresen hagyták.

Balog Zoltán a Krisztus Pilátus előtt című kép vételi árát nem árulta el. Beszámolt viszont arról, hogy a magyar állam meg akarja vásárolni a Golgotát is, amely jelenleg a New Yorkban élő Pákh Imre tulajdonában van. A magyar műgyűjtővel a miniszter megbízásából Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tárgyal.

Pákh Imre korábban az MTI-nek elmondta: szerinte egyben kell tartani a trilógiát, amelynek Debrecenben van a helye. Miután a Krisztus Pilátus előtt című kép sorsa eldőlt, várhatóan a Golgotáról is felgyorsulnak a tárgyalások - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő, Debrecen korábbi polgármestere úgy fogalmazott: "évtizedes küzdelemnek közeledik a vége". A politikus köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Matolcsy Györgynek, az MNB elnökének, L. Simon László és Halász János volt kulturális államtitkároknak és Baán Lászlónak, akik az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a Krisztus-trilógia Debrecenbe kerüljön és ott is maradjon.

Papp László, Debrecen polgármestere szerin régóta vártak erre a bejelentésre a debreceniek. A trilógia ügye az elmúlt években nemzeti üggyé vált - mondta a polgármester és reményét fejezte ki, hogy eredményre vezetnek a tárgyalások Pákh Imrével, így örökre együtt maradhat a három kép.

A trilógia

Munkácsy Mihály festőművész, a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mesterének (1844-1900) Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai Krisztus és vádlói, elítélői konfliktusait, továbbá végkifejletként, a bibliai üdvtörténet beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg. A trilógia három festményből áll: Krisztus Pilátus előtt (1881), Ecce Homo (1896) és Golgota (1884). A festmények elkészülésüket tekintve nem időrendben követik egymást, hiszen az utolsóként megfestett Ecce Homo a második a szenvedéstörténet rendjében, és csak ezután következik a Golgota.

Munkácsy Mihály életművében kétségkívül ez a trilógia jelenti az egyik csúcspontot. Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához, már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírű művész váljon, eredményesnek bizonyult. Ő volt az, aki pontosan megszervezte Munkácsy új műveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését.

A nagy Krisztus-kép (Krisztus Pilátus előtt) így már a megszületése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A kép párizsi, angliai és bécsi bemutatása után 1882 elején Budapesten is látható volt, ahol csaknem 80 ezren tekintették meg. Munkácsy már 1881-ben készített vázlatokat egy újabb Krisztus-képhez. Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a művész. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homót.

A trilógia első két darabját Munkácsy 1886-1887-es amerikai útja során John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a műveket. A család tulajdonából 1988-ban kikerültek az alkotások, majd kanadai és magyar-amerikai tulajdonba jutottak. Jelenleg a Golgota Pákh Imre amerikai-magyar műgyűjtő tulajdonába van, a Krisztus Pilátus előtt című festmény pedig a kanadai Hamilton Galériáé.

A trilógia első két, külföldi tulajdonban lévő darabja 1995-ben letétként került haza a debreceni Déri Múzeumba, ahol a három festményt első alkalommal állították ki együtt. A három festményt együtt maga az alkotó sem látta. A múzeum felújítása idejére, a Magyar Nemzeti Galéria adott otthont a trilógiának 2010-ben és 2011-ben, elsőként mutatva be a nagy kompozíciókat vázlatok, tanulmányok és a redukált méretű verziók kíséretében. A képeket Pécsen, valamint Bécsben is kiállították.

2014. július 10-én jelentették be, hogy a Krisztus Pilátus előtt című festményt vissza kell szállítani Kanadába, a Hamilton Galériába, miután a megvásárlásról vagy a bérleti időszak meghosszabbításáról szóló, kormányzati szintű tárgyalások nem jártak sikerrel. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága arról adott tájékoztatást, hogy az Igazságügyi Minisztérium dolgozik a képek megvásárlását lehetővé tevő jogszabály kidolgozásán és három magyar szakértőt is felkért az értékbecslésre. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta, hogy információi szerint a magyar kormány ugyanakkor egy rendkívül nagyvonalú, a Munkácsy-trilógia páratlan jelentőségét figyelembe vevő ajánlatot tett a Hamilton Galériának és remélhetőleg ennek fényében rendeződhet a képek sorsa.

A másik kép sorsával kapcsolatban a tulajdonos, Pákh Imre tavaly megerősítette, hogy 2013-ban tárgyalt a magyar kormányzattal. Abban állapodtak meg, hogy a kormány "hajlandó a vételre", ő pedig "hajlandó eladni a képet a magyar államnak". A Golgota 2016-ig egyébként letétben van a debreceni múzeumban. 

Nehéz megbecsülni a Krisztus Pilátus előtt értékét

Bellák Gábor művészettörténész szerint nehéz megbecsülni Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményének értékét, mivel monumentális mérete miatt nehezen illeszthető be magángyűjteménybe. A szakember ezt azzal kapcsolatban mondta az MTI-nek, hogy a magyar állam meg nem nevezett összegért megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától a Munkácsy-képet.

"Tipikusan úgymond múzeumi kép: egyfelől eladhatatlan, másfelől viszont felbecsülhetetlen értékű" - fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a kisebb méretű, kisebb gyűjteményekbe tartozó Munkácsy-alkotások eddigi árverési rekordjai nagyjából az egymillió dollárt érték el.

"A Krisztus Pilátus előtt reális vagy elvárható becsült vételi ára azonban ennél az összegnél jóval magasabb kell, hogy legyen" - mondta.

Bellák Gábor emlékeztetett arra, hogy a Munkácsy-trilógia monumentális, látványos darabjai keletkezésük óta nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is csak az 1990-es években szerepeltek először együtt kiállításon.

Hozzátette, hogy a trilógia volt Munkácsy Mihály legnagyobb szabású képterve és kivitelezése - nemcsak az alkotások monumentális mérete miatt, hanem üzleti értelemben is, hiszen a képek korabeli kiállítása és bemutatása sikeres vállalkozás volt.

Charles Sedelmeyernek, Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjének, a festő impresszáriójának köszönhetően a trilógia első darabja, a Krisztus Pilátus előtt már születése előtt a nemzetközi figyelem középpontjába került.

A most megvásárolt kompozíció 1881-ben született, és még abban az évben Európa több városában, köztük Bécsben, Párizsban és Budapesten is bemutatták. A másodikként, 1884-ben elkészült Golgota szintén körbeutazta Európát. A Munkácsy utolsó műveként számon tartott Ecce Homo 1896-ban született.

A művészettörténész szerint a három kép műfajtörténeti szempontból is jelentős alkotás, mert arról tanúskodnak, hogy milyen eszközökkel próbált hatásos és lenyűgöző látványt teremteni a festészet közvetlenül a film megjelenése előtt.

Bellák Gábor hangsúlyozta, hogy mindegyik képnek külön története van. A trilógia két darabja - a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota - egy amerikai gyűjtő, John Wanamaker birtokába került, és mintegy száz évig volt örökösei kezén. Az Egyesült Államokban az 1980-as években elárverezték a két képet, amelyek két különböző tulajdonoshoz kerültek.

A Krisztus Pilátus előtt egy kanadai gyűjtőé lett, aki halála után a festményt a kanadai Hamilton Galériára hagyományozta. A Golgota jelenleg az Amerikában élő magyar műgyűjtő, Pákh Imre tulajdonában van. Az Ecce Homót a 20. század elején Déri Frigyes szerezte meg, majd halála után az általa alapított debreceni Déri Múzeum törzsanyagába került.

Bellák Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel Munkácsy életművének legnagyobb részét Magyarországon kívül alkotta, ezért fő művei közül több jelenleg is külföldi tulajdonban van. Példaként említette a Milton című festményt, amely díjat nyert az 1878-as párizsi világkiállításon. Ez után lett Munkácsy a Becsületrend tagja. A kép a mai napig a New York-i közkönyvtár recepciójának falát díszíti, és még soha nem járt Magyarországon.

Emellett a festő több portréja, életképe is amerikai és más külföldi gyűjteményeket gyarapít, csakúgy mint a Siralomház című művének kisebb változatai. 

Kapcsolódó írásunk:

A kultúra fekete hétfője: Tiltakozik a Munkácsy Alapítvány a Krisztus-trilógia megbontása miatt

2014.07.14. - 19:00 | vaskarika.hu / MTI - Fotó: MTI Fotó

Tiltakozik a Krisztus-trilógia megbontása ellen a Munkácsy Alapítvány, amely hétfői közleményében 2014. július 14-ét a kultúra fekete hétfőjének kiáltotta ki.