Angyali és pokoli történeteket hozol március 12-én Szombathelyre. Kiemelnél egyet-egyet közülük?

Lehetetlen dolgot kérsz tőlem, hiszen sok a leg-, a legmulatságosabb, legkalandosabb, legizgalmasabb és így tovább. Maradjunk inkább egy ígéretnél: két óra alatt körbeutazzuk a Földet a világ legzártabb országától a legmulatságosabb diktátorig (aki a január hónapot is magáról neveztette el, a saját feje pedig az állami tv logója lett), bejárjuk a Szaharát és az Északi-sarkot, de az utolsó 10 percben már Szombathelyen leszünk, a teremben pedig sötét lesz. Nos, akkor meglátják az igazi csodát. Nem fogok nagy titkokat elárulni, de tény, arra kérem majd az embereket, hogy csak az tapsoljon (csak az tapsolja meg saját magát), aki úgy érzi, hogy erősebben megy ki a teremből annál, mint, hogy megérkezett oda. Hiszem azt, hogy mindenki így tesz, mert vendégeim rájönnek, hogy nincs lehetetlen, hogy az álmaik valósággá lehetnek, mert MEG TUDJÁK CSINÁLNI!

A köztudatba mint „veszélyes utazó-újságíró" kerültél be, holott Észak-Koreától Csernobilig terjedő riportjaid kb. 10%-át teszik ki riporteri tevékenységednek. Vujity Tvrtko hogyan látja, miként aposztrofálná önmagát 2015-ben?

Először is egy sokgyermekes édesapa, férj, családfő és civil vagyok. Aztán riporter, aki az újságírásra, az igazi Hétköznapi Hősök népszerűsítésére tette fel az életét. Hiszem, hogy az én szakmám a legszebb a világon, hiszen százaknak, ezreknek, tíz- és százezreknek tudom megmutatni világunk erőt adó csodáit!

Mi volt a "legcinkesebb" szituáció, amibe kerültél a fenti 10% kapcsán?

Talán az, amikor Csecsenföld határán egy rendőr mindenképpen meg akarta nézni az amatőr kazettám tartalmát, amelynek tetejére gondosan azt írtam, hogy "esküvői video". Aztán hála a jó égnek éppen telefonon hívták és letett a szándékáról. 

Mennyire változott meg a veszély- és kockázatvállalásod akkor, amikor gyermekeid lettek?

Folyamatosan tanultam azt, hogy ne legyek a saját riportjaim hősi halottja. Nem titok, hogy egyes helyekre "behazudtam magam". Így forgatás közben -újságíró helyett- voltam már medvevadász, segélyosztó aktivista és egy afrikai diplomáciai testület tolmácsa is. Van bennem vagy 17 injekció is, de tényleg akadnak helyzetek, amikre nem lehet igazából felkészülni. Gyermekeim születése óta halmozottan figyelek minden egyes momentumra. 

Könyveid nem ritkán 600-700 oldal terjedelműek, amiből egyértelmű: tele vagy sztorival! Könnyen "kijönnek" belőled az emlékek?

Fejben szerkesztek. Filmet, könyvet, előadást. Emellett egyre többet jegyzetelek, korábban pedig a forgatott anyagok megkönnyítették a későbbi munkámat. A színpadi jelenlét, amely gyakorlatilag egy színházi este alapja viszont a legőszintébb műfaj, hiszen nem vesznek körül díszletek, nem lesznek pom-pomos lányok és tűzijáték sem. Egyedül állok a közönség előtt és így kell elvarázsolnom őket. Itt nem lehet 5 perc unalom és nincs alibibeszéd. Büszke vagyok a zsúfolásig megtelt termekre, amelyből a legelső éppen Szombathelyen, az MMIK-ban volt jó másfél évtizede. Az előadás azóta más lett, az emlékek viszont visszahúznak. 

Mit üzensz a szombathelyi közönségnek?

Azt, hogy ezt az estét soha nem fogják elfelejteni. Az optimisták még erősebbek, a pesszimisták pedig derűlátóbbak lesznek, mert el fogják hinni, hogy MEG TUDJÁK CSINÁLNI! Kétféle válasz létezik: a kifogáskeresőké és a győzteseké. Én az utóbbiak válaszát viszem Szombathelyre, ahol mindenkit nagy szeretettel várok!

Jegyár:

• március 1-től: 1700 Ft
• Szent Márton Kártyával: 1445 Ft

Jegyvásárlás: MMIK (Szombathely, Ady tér 5., Tel.: 0620/502-9351; E-mail: )