Az osztrák állam 1973-ban vásárolta meg Gustav Klimt Beethoven-fríz című művét a Lederer műgyűjtőcsaládtól. Tagjai 2013-ban nyújtottak be restitúciós igényt az alkotásra.

A 34 méter hosszú, két méter magas falfestményt először 1902-ben állították ki a bécsi Szecesszió Házában, a nevezett művészeti irányzat egyik kiemelkedő alkotásának számít.

A tanács indoklása szerint a 2009-es módosított osztrák visszaszolgáltatási, vagyis restitúciós törvény nem teremt jogalapot a korábban kiviteli tilalom alá eső, az állam által megvásárolt műtárgyak átadására. Clemens Jabloner, a tanács elnöke sajtótájékoztatón elmondta: egyhangúlag döntöttek a Klimt-alkotás sorsáról. Jabloner szerint az osztrák állam ugyan 1945 után szűkmarkúan bánt a Lederer családdal, ebből azonban nem következik, hogy a fríz esetében jogtalanság történt.

Josef Ostermayer osztrák kultuszminiszter a döntés előtt megerősítette, hogy teljes mértékben bízik a szakértők ítéletében. A miniszter üdvözölte a döntést, és elmondta: most megmutatkozott az is, hogy a visszaszolgáltatásról szóló osztrák törvény példaértékű, és nincs szükség megváltoztatására.

Klimt a nagy zeneszerző, Beethoven emléke előtt tisztelgő 1902-es kiállításra festette a frízt. Az alkotást eredetileg csak díszítő célúnak és ideiglenesnek szánták, a kiállítás után meg akarták semmisíteni.

Egy tehetős művészetpártoló, Carl Reininghaus azonban megvásárolta a falfestményt, és elérte, hogy - alapozásával együtt - hét darabra fűrészelve levegyék a falról és megőrizzék. Reininghaus később Egon Schiele festőművész közvetítésével eladta a képet a Lederer családnak. Ledererék tudhatták magukénak a legnagyobb és legjelentősebb Klimt-gyűjteményt.

A zsidó származású család műgyűjteményét a nácik ausztriai hatalomra kerülése után kisajátították. August Lederer felesége, Serena Lederer - lánykori nevén Serena Pulitzer - Ausztriának a náci német birodalomhoz csatolása után Budapestre menekült, és itt halt meg 1943-ban. Az osztrák állam fiuktól, Erich Lederertől vásárolta meg a Beethoven-frízt 1973-ban. Nagy vitákat váltott ki, hogy az akkori, 750 ezer dolláros vételár alatta maradt-e a becsült értéknek.

A festmény 1986 óta látható ismét a Szecesszió Házában.

Klimt Beethovenfries, Wiener Secession, Foto: Österreich Werbung/Trumler

Az ornamentika dominanciájával és az arany erőteljes használatával, melyek a Beethoven-frízt is jellemzik, elkezdődött Klimt „arany korszaka", mely az 1908-ban elkészült, „A csók" című képével érte el csúcspontját.

Kapcsolódó írásunk:

Ma lenne 152 éves Gustav Klimt

2014.07.14. - 17:00 | vaskarika.hu

Legszívesebben kócos hajjal, kék festőkabátjában mutatkozott, és származásának megfelelő tájszólással beszélt. A császári család megtiszteltetése ellenére a nemesek mellőzték. Ő inkább a feltörekvő polgárság festője volt, melyről elsősorban női portréi tesznek tanúbizonyságot. A művész soha nem házasodott meg, és több asszonytól is született gyermeke. Egy kis életrajz, egy kis művészportré, egy kis bulvár - Gustav Klimt alfája és omegája írásunkban.