Mert ez most jó ötletnek tűnik, ...hogy gyűrű a kézen, most kéz a kézben, és hogy örökké. Mert az olyan jól mutat a fotón és különben is, valahogy így mondják a filmekben is.

Csillagokat látok, olyan szép itt minden. a kövek a folyómeder alján és a parton. A Föld mozog, miközben az égbolton ebből semmi sem látszik. A mi szemünk nem látja a pillanatot. Mindig akkor pislantottál, amikor nagy dolgok történtek; talán épp emiatt nem hitted el, hogy valóban. Hogy valóban ott voltak, csak te nem láttad, és így nehéz elhinni is. Ugyebár.

Persze! Mondanád, olyan könnyű fogni a kezed. De várj, el kell engednem egy pillanatra, csak amíg meggyújtom ezt a cigit.

S hogy örökké ott az a gyűrű, te meg emlékszel a pillanatra. Arra, amikor becsuktad a szemed, de az enyém nyitva volt. Nyitva volt? Vagy mindketten becsuktuk épp? Hogy is emlékezhetnénk?

A nagy dolgok a szempillantásokban vannak elrejtve. Mögöttük kúsznak fel a csillagokhoz, ahol látszólag nem változik semmi. Ám egy hónapja tudom már azt is, hogy létezik ötödik dimenzió, és hogy ott láthatom azt is, amit itt akkor nem. Tudod, amíg füstölt az a cigaretta. Az a pár perc, amíg megszakadt az örökkévalóság, és a kézben nem a kéz volt, hanem valami más. Az idő?

Akkor füstölt el épp az állandóság. 

Változom minden negyedik percben, te meg ott élsz egytől háromig. Mennyire más, mennyire távol, mindig két lépés. Talán ez a rendje a káosznak, amiben élünk.

Amiben egy pillanat alatt lép félre a szomszéd, mert sosem hitte igazán, hogy van honnan. Az egyik pillanatban tetszik a város, a másikban utálod. Percekig mérlegelsz, majd hirtelen döntesz. Egy pillanat alatt idézel fel egy egész életet, hátrafelé és előre egyaránt. Hirtelen semmisülsz meg; de ugyanannyi idő észrevenni, hogy a szeretet több mint amennyin egy pislantás alatt túlteheti magát az ember.

Pillanatok alatt köszönt be az ősz, de sosem költözik ki igazán.

Így dől el a sorsunk. Csukott szemmel, észrevétlenül; tehetetlenségénél fogva pedig addig zuhan, míg meg nem látja önmagát az ötödik dimenzióban. Akkor egy nem létező ideig lebeg, majd az égbe csapódik.

Jól mutat az a gyűrű az ujjadon, és biztos örökké tart, ha annyian lájkolták...