Az idei 86. Ünnepi Könyvhéten kerül az olvasók kezébe Mindszenty József bíboros Emlékiratainak első teljes kiadása. Nagy érdeklődés övezi a kötet megjelenését, már hetek óta a legkeresettebb könyvek között szerepel a Helikon Kiadó online rendelési listáján. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány ezzel az együttműködéssel Isten Szolgája máig kiadatlan gazdag szellemi örökségét szeretné minél szélesebb körben elérhetővé tenni.

Az alapítványi levéltárban őrzött iratanyag (31 doboz) feldolgozása és a kötet szerkesztése izgalmas felfedezésekkel járt. Kiderült, hogy a bíboros - amint lehetősége nyílt rá - már 1956 előtti fogságának idején elkezdte rövid jegyzetekbe foglalni személyes emlékeit. Ezeket az írásokat fogságról fogságra magával vitte, az amerikai követségen töltött „félrabság" idején tovább gyarapította, és a bécsi Pázmáneumban véglegesítette. A kiadásra szánt emlékirat-szöveg tisztázott és legépelt változata 1973 őszére készült el, ez volt a korszakos jelentőségű munka első szövegváltozata.

Ehhez képest az 1974-ben megjelent első kiadásba és a későbbi hazai kiadásokba nem került be sok érdekes és fontos korábbi szövegrész. Az Emlékirataim eddig ismert szövege Mindszenty bíboros kéziratai alapján és az ő felügyelete mellett az általa felkért munkatársak szöveggondozásában jelent meg. A háromfős szerkesztőbizottságot Bíró Béla művészettörténész, Bogyay Tamás történész és Vecsey József, a bíboros bécsi titkárságának vezetője alkotta. Most, a 2015-ös Mindszenty jubileumi évben egyetlen kötetbe került csaknem a teljes, jól áttekinthető és követhető Emlékirataim-szöveganyag.

A szerkesztői munka legnagyobb élményét jelentette - amit ugyanígy átélhetnek a kötet olvasói -, ahogy feltárult a hercegprímás alkotói tevékenységének teljes folyamata és alakulása. Mindszenty bíboros önéletírásának három rétege van: az első a már ismert Emlékirataim szöveg, a második az 1974-es szerkesztés során kimaradt szövegrészek, végül a harmadik a mű megírásához készített, tematikus szerzői jegyzetek gondosan válogatott, szerkesztett anyaga. 1974-ben ugyanis éppen azokat a részeket kellett lerövidíteni, melyek a magyar olvasó számára a legizgalmasabbak, mert a nyugati közönség számára ezek a vonatkozások kevésbé lettek volna érthetőek.

A most először megjelenő szerzői jegyzetek nem gondosan megfogalmazott tanulmányok, hanem Mindszenty bíborosnak szinte az eseményekkel egy időben lejegyzett, nagyon személyes és emberi reflexiói korának átélt eseményeiről, a magyar és nemzetközi történésekről. Figyelemre méltóak azok a szövegek is, melyekben a hercegprímás a vele és egyházával szemben elkövetett cselekedetekért felelős pártvezetők jellemrajzát készítette el, hogy jobban megérthesse őket és ártalmas szerepüket, és hogy könnyebben juthasson el saját lelkében a velük szembeni megbocsátásra.

Az új Emlékirataim olvasásának egyik legnagyobb élménye, ahogy az eddig ismeretlen szövegek segítségével a történelmi hős alakja mögött feltűnik az ember, minden személyességével, egyszerűségével, humorával, minden túlzásával, esendőségével, és ahogy ezen keresztül megjelenik a Krisztus-követő szent emberközeli alakja is. Minden kritikus megállapításának végén a megbocsátásé és az imádságé az utolsó szó. Mindszenty bíboros számára ez volt a megértés, a megbocsájtás és a felülemelkedés göröngyös útja.

A Mindszenty Alapítvány számára fontos volt, hogy aggodalmak és fenntartások nélkül adja kézbe a bíboros emlékiratainak teljes és „gondozatlanságában" még érdekesebb, emberileg még átélhetőbb szövegeit. Az ún. kritikai kiadás célja, hogy olvasók jobban megismerjék a hercegprímás gondolkodásmódját, főpásztori és történelmi szolgálatának motivációját, lelkének finom rezdüléseit, és ne csak szellemi, de lelki élményre is találjanak a kötet által feltárulkozó közelségben és elevenségben.

Erdő Péter bíboros bevezetőjében így méltatta az Emlékirataim jelentőségét: „Ez a kötet Isten Szolgája Mindszenty József emlékiratainak különleges kiadása. Számos olyan szöveget tartalmaz, amely a nyomtatott kötetekben eddig nem szerepelt, de a mai magyar olvasó számára rendkívül érdekes lehet. Adja Isten, hogy ez a reprezentatív kötet is hozzájáruljon Mindszenty bíboros személyének, hősies helytállásának, hitének mélyebb megértéséhez és tiszteletéhez!"

***

Egy könyv, mely ebben a formában először kerül az olvasók elé.
Egy könyv, melynek rövidített változata először Kanadában jelent meg 1974-ben. Majd 1989-ben itthon a csonka kiadás.
Egy könyv egy kivételes sorsról, egy kivételes emberről, akinek neve egybeforrt a világháborút követő évtizedek kusza politikájával.
Egy könyv, mely megmutatja a diktatúra ördögi arcát.
Egy könyv a hősi ellenállásról.

Mindszenty József emblematikus sorsa huszadik századi kálváriajárás. Az ellenállás íve a kommün és a Kádár-korszak között húzódik, közelnézetben: Tanácsköztársaság, nyilas terror, Rákosi-diktatúra, 1956, Kádár-rendszer. Majd következik az emigráció, de a politikai szálak már a legkorábbi időktől átvezetnek az országhatáron és a kontinensen. Mindszenty meghurcolása, perbe fogása, bebörtönzése évtizedekig tabutéma volt Magyarországon, írásai, beszédei indexre kerültek, nevének kiejtése is kivívta az egykori hatalom haragját. A rendszerváltozást követően ügyében perújítási nyomozást rendeltek el, újratemetésére 1991-ben került sor, a rehabilitálási eljárást csak 2012-ben zárták le. Mi is történt akkor valójában az évtizedek alatt? A válaszokat az Emlékirataim adja meg.

"Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt nem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcsét bármilyen tekintetben learassam. Csak azért adtam közre, hogy a világ lássa, mi a bolsevizmus az emberi sorsban, és milyen az emberi sors a bolsevizmusban. Nem emeli az embert, de örvényeket nyit és szakaszt a számára. Elmondtam, hogy a magyar egyház fejének keresztjével is felhívjam balsorsú magyar népem szenvedéseire, de a saját maga szüntelen, küszöbön álló veszedelmére is a nagyvilág figyelmét" - írja Mindszenty a kötet előszavában.

Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, bíboros. Pehm József néven született a Vas vármegyei Csehimindszenten. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá. 1917-től Zalaegerszegen volt gimnáziumi hittantanár. Az 191819-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság alatt internálták. 1919 októberétől ismét Zalaegerszegen volt plébános, 1924-től címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1944. március 15-én szentelték püspökké, és helyezték a veszprémi egyházmegye élére. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, ezért 1944 őszén a nyilasok elhurcolták Sopronkőhidára. 1945-ben, szabadulását követően visszatért Veszprémbe. 1945 őszén esztergomi érsekké szentelték, majd a következő évben bíborossá. Szemben állt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben börtönbüntetését megszakították, Felsőpeténybe vitték, ahol házi őrizetbe került. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. Kiszabadítását követően, 1956. október 31-én katonákból és felkelőkből álló népes csoport kísérte Rétságról Budapestre. November 3-án este rádióbeszédben szólt a nemzethez. Másnap a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1957. március 9-én bejelentették, hogy ítélete hatályban van, majd 1962-ben távollétében 1956-os szerepéért is elítélték. 1971. szeptember 28-án előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget. 1973-ban a pápa tisztségéből való lemondásra szólította föl. Utolsó éveit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975. május 6-án. Mariazellben temették el.