Fűzfa Balázs:

A Szemben a valósággal figyelemre méltó kötet, már csak a terjedelme miatt is, 488 oldalból áll, kézben tartva bizony érezhetjük a súlyát. A borítóterv Trifusz Péter munkája, kiválóan visszaadja a könyv eszmeiségét. Mire utal a Szemben a valósággal cím? Az olvasó áll szemben a valósággal, netán a költő vagy az  író, esetleg maga az irodalom?

A cím azt szándékozik jelenteni, hogy igen, az irodalom áll szemben a valósággal, azaz az irodalom mindig képes valami szebbet, jobbat mutatni, mint a valóság. Meg tudja mondani nekünk, hogy merre érdemes haladnunk.  Ez volt a szándékom. Aztán az első könyvbemutatón, a SepsiBookon május 26-án rájöttem, hogy a cím nagyon konkrétan is érthető és értendő, hiszen ezek a szövegek a járvány idején, azaz „a járvánnyal szemben", egy jobb emberi élet reményében keletkeztek. Az emberi létezés értelmére szavaztak az értelmetlen pusztulással szemben. Aztán mindkét értelmezés fölerősödött 2022. február 24-e után, a mikor Oroszország lerohanta Ukrajnát. Ezzel az őrülettel végképp szeretnék szembehelyezkedni. Az előadásokon is sokszor előkerült a háború témája és ennek kapcsán az is, hogy a költők mindig előbb tudják, mint mi, hogy mi fog történni a világban s hogy ezeknek a történéseknek mi a lényegük. Vörösmarty például nem sokkal az első krími háború előtt fogalmazta meg - sajnos - ma is érvényes sorait: „A vész kitört. Vérfagylaló keze / Emberfejekkel lapdázott az égre, / Emberszivekben dúltak lábai" (Előszó).

Honnét jött az ötlet, hogy a Berzsenyi Dániel Könyvtárral karöltve online előadásokat tarts?

Igen kedvelem a könyvtárosokat személyesen is és magát az intézményt is. Ez középiskolás diákkorom óta így van. A győri Kisfaludy Könyvtárban írtam az OKTV-dolgozataimat (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) a múlt század hetvenes éveiben Berzsenyiről és Adyról. Szeretetem aztán különösen felerősödött 2000 után, amikortól már abszolút irigykedve szemlélem az ő munkájukat. Ők ugyanis perceken belül meglépték a digitalizációt, miközben az oktatásügyet csak egy világjárvány tudta rákényszeríteni húsz évvel később (!), hogy elkezdjen végre digitálisan is gondolkodni.

A járvány természetesen engem is elkeserített és kétségbe ejtett, s tudtam, hogy a könyvtárosok is keresik önmaguk új lehetőségeit. Megkerestem Baráthné Molnár Mónikát, aki szerencsére mindig is vevő volt az ötleteimre, így most is azonnal meglátta felvetésemben azt a lehetőséget, amely az ő intézményüknek is jó lehet.

Miben különbözik egy streamelt előadás a közönség előtti előadástól? Nem zavart, hogy nem látod a nézők azonnali visszajelzéseit, hogy például a többség lelkesen követi a szavaidat, de valaki elbóbiskolt a sarokban?

No, remélem, nem szoktak elbóbiskolni az előadásaimon...! (De igen, előfordult már, és nagyon mérges is lettem azonnal magamra.) Azt találtam ki, hogy a laptop kamerájába beszélek egészen közelről, hogy a nézők szinte csak az arcomat lássák. Minden rezdülésemet, vagyis azt is, ha esetleg zavarban vagyok vagy elakad a szavam. Hogy az egész rendkívül őszinte és hiteles legyen. Érezzék meg, hogy ez az ürge a képernyőn valóban a bőrét viszi a vásárra, hiszen 50 percen keresztül szakmai szöveget rögtönözni úgy, hogy nem szakmabeliek számára is érdekes legyen, lássuk be, nem olyan könnyű feladat.

Nekem ezek az előadásos napok két éven keresztül a hetek fénypontjai voltak. Minden percet fel tudok idézni, azt is, hogy mikor milyen ruhában voltam, hogy hogyan indultam el a könyvtárba egy-egy alkalommal, hol parkoltam, merre jöttem haza utána. Erős flow-ban csináltam végig az egészet, úgyhogy mondhatom nyugodtan: végig önző voltam, hiszen ez  az egész elsősorban nem a közönségnek, hanem nekem okozott más érzéssel aligha felcserélhető örömöt.

24 előadást tartottál, a bemutatott írók, költők között találunk klasszikusokat, kortársakat, olyanokat is, akiket személyesen ismersz vagy ismertél. Miért éppen őket választottad?

Ez egy szubjetív válogatás, mint ahogyan A 12 legszebb magyar vers-programom is az volt. Szerintem ők a legjobbak egyrészt, másrészt nekem ők a kedvenceim - persze így is maradt ki olyan szerző, akiről legalább egy fél előadást kellett volna tartanom: Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, hogy csak erdélyieket mondjak...

Milyen visszajelzéseket kaptál az előadásokról? Hányan nézték, milyen korosztály?

Volt olyan alkalom, amikor 250-en nézték az előadást. Azt is érzékeltük, hogy amikor zárva voltak az ajtók, sokkal többen ültek a képernyő előtt, általában 80-150 közötti létszámban. De mindvégig, amikor már szabadság volt, akkor is megmaradt a 40-50-60 fő körül a létszám, vagyis lényegében mindig többen voltak, mint ahányan a terembe befértek volna.

Csak minap, a könyvbemutatón árulta el nekem az igazgatónő, hogy összesen 17 országban (!)  nézték az előadásokat. Ezen én teljesen megdöbbentem, még ma sem dolgoztam fel teljesen ezt az adatot. Ráadásul, egy másik szempontból nézve az adatokat, van olyan előadás, ha jól emlékszem, az Ady, amelyik mára 5000 körüli megtekintésnél jár. Ez is egészen elképesztő és hihetetlen adat még akkor is, ha sokan csak egy-két percre kattintottak rá.

Egy-egy  előadás közel 50 perces. Miért ennyi időt szabtál, elegendőnek bizonyult? Előfordult olyan, hogy még tele voltál mondanivalóval, de az időkeret miatt abbahagytad?

Ennek nagyon egyszerű és prózai oka van: a Facebookon való streamelés körülbelül ennyit bír ki technikai hibák nélkül. Az 50. perc után mindig történik valami baj, megszakad a vonal, szaggatni kezd az internet, torzul a kép stb. Másfelől nagyjából ennyit bír ki az ember egy ültő helyében. Amikor pedig átfordultunk a Petőfi-évbe, akkor úgy igyekeztem, hogy szándékosan 48 percesek legyenek az előadások - ezt persze senki nem vette észre, és nem is mindig sikerült, de én próbáltam rá figyelni.

A kötet előszavában azt írod, hogy a könyv kísérleti jellegű. Ez mit jelent?

Megpróbáltam megfordítani a tudományban ma bevett szokásokat.  Réges-régen a tudományos ismereteket is szóban adta át egyik nemzedék a másiknak, hiszen nem is volt még igazi írás. Később a szóbeli előadásokat lejegyezték, majd már el sem hangzottak szóban a tudományos teóriák, hanem egyből csak leírták őket. Végül abszolút uralkodóvá vált az írás, és ma ott tartunk, hogy - legalábbis a mi szakmánkban, de szerintem másutt is - egy tudományos konferencián kész szövegeket olvasnak fel az irodalomtörténészek, és ezeket a felolvasott, előre megírt szövegeket „előadás"-nak nevezik. Nos, ezen a furcsa, de bevett szokáson szerettem volna változtatni egy kicsit, azaz valódi előadásokat tartani, amelyeket csak utólag írunk le. Szóval ez a könyv egy kis fricska is a tudományosság orra alá.

Az utóbbi időben egyre divatosabb a mesterséges intelligenciáról beszélni, sokan az apokaliptikus jövő előfutárának látják. Már napjainkban is képes arra a mesterséges intelligencia, hogy szövegeket fogalmazzon meg, esszéket, újságcikkeket, elbeszéléseket, verseket írjon, mintegy elvéve az újságírók, írók, költők kenyerét. A jövőben pedig minden valószínűség szerint a technika még inkább fejlődni fog. Nem jelenti ez az irodalom végét?

Az irodalom végét nem jelentheti, mert az írói kreativitással és egyedi nyelvhasználattal nem tud versenyre kelni a mesterséges intelligencia. Az ismeretátadásban, tömegkommunikációban átveheti a főszerepet, de az esztétikai szempontú szövegalkotásban soha.

Régebben azt szoktuk mondani, hogy eszperantóul nem lehet verset írni. A mesterséges intelligencia - amely tulajdonképpen ugyanúgy nem más, mint mesterséges nyelv (algoritmus), mint az eszperantó - sem tud igazi verset írni. Nem képes ugyanis váratlanságot létrehozni, meglepetést okozni. Stíluseszközöket átvehet, jelzőket is aggathat a szavakra, még metaforát is alkothat, de teljességélményt emberi szavak segítségével megfogalmazni sem, átadni pedig végképp nem tud.

Olyasmi ez, mint amit az elmúlt két évtizedében megéltünk az információkeresés módszereinek kettéválásával. Ma már senki nem keres szinte semmilyen adatot könyvben, ugyanakkor azonban szinte mindenki könyvet vesz a kezébe, ha igazi olvasásélményre vágyik.

Dr.  Baráthné Molnár Mónika, könyvtárigazgató

Mit jelentett a könyvtár számára ez az előadássorozat?

Egyrészt, a könyvtár hírét vitte az előadás határainkon innen és túl. Másrészt, a könyvtárosok meg tudták mutatni kreativitásukat, a különböző helyzetekre való gyors reagálásukat, rugalmasságukat, kiváló együttműködési készségüket, alkalmazkodóképességüket.

2021. február 25-én indítottuk el Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel streamelt előadássorozatunkat. Az online programot „élőben" átlagban hatvanan, hetvenen hallgatták a megye, sőt az ország határain túlról is, a könyvtár Facebook oldalán megosztott videókra több ezren kattintottak. 17 országból dokumentáltunk megtekintést: USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Norvégia, Németország, Ausztria, Spanyolország, Olaszország, Ukrajna, Románia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Görögország

https://www.facebook.com/BerzsenyiDanielKonyvtar/videos

https://www.bdmk.hu/Dr_Fuzfa_Balazs_irodalomtortenesz_online_eloadassorozata.html

https://konyvtarak.hu/hirek/koltok-irok-az-online-terben-avagy-irodalomtorteneti-eloadassorozat-weben

Milyen technikai feltételei vannak a streamelt előadásnak?

A Berzsenyi Dániel Könyvtár a Facebook megoldását találta a legoptimálisabbnak az adások megtartására.

Ehhez használtunk egy 2020 végén vásárolt laptopot, amely megfelelő webkamerával és mikrofonnal, valamint elfogadható hardverelemekkel rendelkezik az adások sugárzásához.

Előfeltétel volt továbbá az intézményi profil megléte a Facebookon, és egy olyan felhasználó bejelentkezése, aki adminisztrátor jogkörrel rendelkezik. (Az adminisztrátorok tudnak az adások előtt tesztadásokat indítani. Ezen tesztadások alatt volt lehetőség a különböző képi és hangbeállítások tesztelésére, módosítására.)

Az adások lebonyolításához közvetítőszoftvert is használtunk, hogy bizonyos plusz funkciókat is használni tudjunk. (Például kép a képben.) A közvetítőszoftvert össze kellett kapcsolni a Facebookkal, és 17 órakor elindulhatott az élő sugárzás.

A közvetítések több lépésből álló előkészületet is igényeltek. (Terem berendezése, technika összeállítása, előadáshoz tartozó anyagok felmásolása a streamer laptopra, egy másik laptop összeállítása, amelyen az élő adás volt visszakövethető fejhallgatóval.)

Hogyan zajlottak az előadások? 

Egy évvel korábban vállalkozási szerződést kötöttünk az előadóval, amelyben a teljes éves tematika meg lett határozva, pontos időpontokkal, majd a BDK munkatársai létrehozták az aktuális FB eseményt, megkezdődött a promótálás. Közreműködők esetén, a velük való kapcsolattartás, megbízási szerződés megkötése valósult meg, majd következett a jogdíjak tisztázása (PIM hanganyag), az élő adás tesztelése, az élő adás és a rögzítés.

Milyen nehézségekkel kellett szembenéznetek? 

A Facebook korlátaival, 50 perc után növekszik a késleltetés az élő adás és a sugárzott között, ezért arra kellett törekednünk, hogy beleférjünk 50 percbe.

A technikai eszközöknek minden közvetítésnél tökéletesen kellett működnie.

Milyen szervezőmunkát igényelt egy-egy előadás?

A közreműködőkkel a részletek (pénzügyi, időbeli) tisztázása, valamint a bekapcsolódás mikéntjének tisztázása, technikai megvalósítása, képi és hangi beállítások. Az előadó ppt-jét időben be kellett kérni (Balázs mindig az utolsó pillanatban készült el vele). A címet időben bekértük, hogy a hirdetés időben megkezdődhessen a pontos konkrétumokkal. A bemutatásra kerülő eszközöknek kéznél kellett lenni (könyvek, tárgyak).

Van-e olyan kiemelkedő vagy kellemes emléked, melyet szívesen megosztanál az olvasókkal?

Weöres Sándornál Balázs megkért, hogy tetszőlegesen válasszak a kötetből verset, amelyet felkészülés nélkül elemzett, így közreműködője lettem ezen előadásnak.