Álmos Miklós és felesége, Álmos Anna örömtől csillogó arccal nézegetik a Berzsenyi Dániel Könyvtár második emeleti olvasótermének üveges tárlóiban elhelyezett köteteket, könyvritkaságokat. Nem véletlen a lelkesedésük, hiszen Álmos Miklós dédanyja révén Berzsenyi Dániel leszármazottja, aki házasságkötéssel került a családba. Álmos Miklós büszke arra, hogy Berzsenyi családhoz tartozhat.

Ő és felesége kalandos úton kerültek a kiállításmegnyitóra. Fűzfa Balázs irodalomtörténész küldött egy meghívót a most 87 éves Berzsenyi Györgynek (George Berzsenyi), aki az USA-ban élő matematika professzor és Berzsenyi Dániel egyenesági ükunokája.

Berzsenyi György 1956-ban került 18 évesen az Egyesült Államokba, de lélekben sosem szakadt el Magyarországtól, a családjától. Fűzfa Balázs meghívását természetesen életkora és a nagy távolság miatt nem tudta elfogadni, ám értesítette az eseményről a Magyarországon élő kb. 300 Berzsenyi-leszármazottat. Álmos Miklós és felesége éppen a sárvári gyógyfürdőben tartózkodtak a megnyitó idején, így örömmel vettek részt rajta.

Arról kérdeztük Miklóst, tartják-e egymással a kapcsolatot a Berzsenyi család tagjai?

"Igen, tartjuk a kapcsolatot, bár azt tudni kell, hogy Berzsenyi Dániel utódainak családfája rendkívül szerteágazó, több ága is létezik. Júniusban egy családi találkozót szervezünk Niklán, ahová az összes Berzsenyi leszármazottat meghívtuk, legalábbis akikről tudomásunk van. Ez a találkozó kiváló alkalom arra, hogy a családtagok megismerkedjenek egymással. Lesznek előadások, beszélgetések, és koszorúzásra is sor kerül" - mondta Miklós érdeklődésünkre a megnyitót követően.

Gyimesi Imre Matrikulában megjelent írása szerint az első „hivatalos" Berzsenyi Találkozót 1941. április 5-én rendezték meg Budapesten a Gellért Szállóban Berzsenyi Zoltán, a Székesfehérvári Kórház főorvosa javaslatára. Berzsenyi Zoltán lelkes családkutató volt, tevékenysége sikert aratott, 37 Berzsenyi leszármazott jelent meg a Gellért szállóban. Berzsenyi Zoltán után a kutatómunkát Berzsenyi György vette át, aki azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az összes Berzsenyi leszármazottat felkeresi. A rokoni szálak kinyomozása hosszú ideig tartott, így 64 évvel az első találkozó után 2005-ben találkozhattak újra a leszármazottak.

Fűzfa Balázs irodalomtörténészt Berzsenyi Dániel jelentőségéről kérdeztük.  

Miért fontos, hogy Berzsenyit olvassunk a 21. században?

Azért, mert Berzsenyi verseiben kortól függetlenül megtaláljuk a válaszlehetőséget a létezés legfontosabb kérdéseire: jelesül arra, hogy mi az élet értelme? S arra is, hogy milyen az idő természete, hogyan múlik el észrevétlenül a fejünk felett. És persze értékszembesítő verseiből kiolvashatjuk azt is, hogy mi a jó, és mi a rossz a világban.

Mi Berzsenyi költészetének üzenete napjainkban?

Ahogy ő maga mondja: a "tiszta erkölcs" mindenekfelett. A becsület, a tisztesség, a történelmi felelősség vállalása. Azt hiszem, költészetének legfontosabb állásfoglalása az, hogy egyértelműen kimondja, az emberiség ugyan bizonyosan el fogja pusztítani önmagát, de a mindig a jelenben élő, modern embernek mégsincs más dolga és kötelessége, mint a romlás lassítása.

Hogyan lehetne a fiatalokkal megkedveltetni a költészetet?

Szerintem a fiatalok szeretik a költészetet, nincs ezzel semmi baj. Egyébként is mindannyian írunk verseket 16-17 éves korunkig, aztán vagy folytatjuk, s akkor költők leszünk, vagy abbahagyjuk, mert rájövünk, hogy nem túl jók a verseink.

Sőt, nemcsak ifjúkorunkban, hanem később is "használjuk" a költészetet, amikor szerelmet, vallunk, amikor a szüleinkhez fordulunk érzelmi bizonyosságért, amikor a hazánkról szeretnénk valami fontosat elmondani a közösségünknek. A fiatalok írni is szeretnek verseket, csak sajnos Magyarországon ezt nem lehet osztályozni. Reméljük, lesz még idő, amikor akár egy novellára vagy kisregényre is lehet érettségi ötöst kapni.

Az emlékév programjai segítenek-e abban, hogy felkeltsék az emberek érdeklődését a versek iránt?

Mindenképpen hiszek ebben! Ezért találtuk ki az egész programot. Berzsenyi Dániel Vas megye egyik legnagyobb költője Weöres Sándor mellett. Mindketten óriási nyelvművészek. Egyik a klasszicizmus-romantika, másik a posztmodern magyar irodalom jelese. Szövegeik hangulata, Berzsenyinél emelkedettsége, Weöresnél játékossága páratlan élményt nyújt minden mai olvasónak is. Különösen büszkék lehetünk rá, hogy ugyanaz a táj, ugyanaz a történelem érlelte őket korszakos költővé, amely a mi sorsunkat is dajkálja a Kemenesaljától az Alpokaljáig.

"Minden csak jelenés; minden az ég alatt" - Berzsenyi 250: kamarakiállítás a könyvtárban

2026.02.24. - 17:00 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László

Az idén ünnepeljük Berzsenyi Dániel születésének 250. évfordulóját, ebből az alkalomból nyílt kamarakiállítás a Berzsenyi Dániel Könyvtárban a Berzsenyi 250 Emlékév programsorozat nyitórendezvényeként. A jubileumi évben sok-sok program várja az érdeklődőket, könyvbemutatók, konferencia, a Vasi Szemle különszámot jelentet meg, a könyvtárban pedig játékos ismeretterjesztő foglalkozásokon vehetnek részt a fiatalok.