Először a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal való együttműködésünk újabb gyümölcsét láthatja a közönség. Az idei évben Jeles András: József és testvérei című darabjára esett a közös választás. A „mese" centrumában a József-történet áll, de egy bizonyos fordulattól ihletett szerkesztési trükk segítségével szinte a teljes Biblia (beleértve az Újtestamentumot is) megidéződik. Az elbeszélésben feltűnnek újabb mesélők, akik a maguk (természetesen szintén a szent könyvből vett) történeteivel hol kiegészítik, hol „motiválják", vagy átértelmezik a Józseffel kapcsolatos epizódokat, fejleményeket. (Lásd: Júda meséje Dotánban, vacsora után a tűznél: itt Ábrahám és Izsák híres története hangzik el, ami nyilvánvalóan előképe a mesét hallgató testvérekhez éppen megérkező József „feláldozásának"; vagy: az angyal meséje a kútban vizionáló, gúzsba kötött József számára; az angyalé, aki egy tengeri kagylót a fülére szorítva a jövendőt - ideszámítva József sorsának alakulását is - mint régmúltat meséli el.")

Július 4. (esőnap július 5.) Jeles András: József és testvérei
A Kőszegi Várszínház és a Mesebolt Bábszínház közös bemutatója felnőtteknek
Jurisics vár-várárok 20.30 óra
Belépőjegy: 2.000.- Ft

A „Parasztbiblia", ez a modern-kori szentkönyv -töredék, amelynek szellemében a „József és testvérei"c. novella és színdarab íródott, naiv és kimondatlan megváltás-hitével felemelő, humorral teli, lebilincselő olvasmány.
...De mit jelent ez a „naiv és kimondatlan megváltás-hit"?

Hát nem mást és nem kevesebbet, mint azt, hogy az ember kozmikus származását fel nem ismerő (sőt:letagadó és elrejtő) világgal szembehelyezkedik, kijelenti, hogy a világ egységes, tehát ismét egybe kell forrnia. A vallás a természetinek és a természetfelettinek ezt az újra létesülő egységét megváltásnak hívja. Erről a megváltáshitről beszél öntudatlanul is a „Parasztbiblia", és mi is arra törekszünk, hogy a „József és testvérei" c. előadásunkból ugyanez a naiv hit sugározzon a nézőkre.

Rendező: Jeles András
Díszlettervező: Perovics Zoltán
Jelmeztervező: Bánki Róza
Zeneszerző: Melis László

Szereplők:
Csák Zsolt mv.
Császár Erika
Dénes Emőke
Grünwald Dávid mv.
Janicsek Péter
Kovács Bálint
Kőmíves Csongor
Lehőcz Zsuzsa
Lukin Zsuzsanna mv.
Nagy Júlia mv.
Takács Dániel

Önálló nagyszínházi bemutatónak egy ízig-vérig magyar népszínművet állít színpadra a várszínház: Tóth Ede: A falu rossza című művét. Rendezője, Znamenák István így vall a darabról:

„A népszínmű a magyar drámairodalom különös mostohagyermeke. A közönség többnyire szereti, a kritika fanyalog - de az utóbbi évtizedek izgalmasan kigondolt előadásai átértékelték az erről való gondolkodást. Mert nemcsak a magyar színjátékhagyomány elegyítésével jellemzően zenés-táncos szórakoztató műfajról van szó, hanem arról, hogy ennek a keretei közt is épp úgy lehet beszélni hűségről, szerelemről, barátságról, a mindennapi életet befolyásoló kérdésekről. S bár a tematikája látszólag a paraszti világ idealizált ábrázolására, falusi életképek és magánéleti szenvedélyek dramatizálására szűkült, ennél sokkal több van benne: bárki beleélheti magát ebbe a világba, hisz az emberi viselkedések mozgatórugói nem változnak semmilyen térben, semmilyen időben."

A mű születésekor a parasztságra és a vidéki életre, mint egzotikumra nézett a városi népesség. Így falusi jellege ellenére nem véletlenül vált épp a városi szórakoztatás népszerű műfajává a 19. század utolsó harmadában. A műfaj Budapesten saját kőszínházat is kapott a Népszínház 1875-ös megnyitásával. A kor kedvelt szerzői közé tartozott Tóth Ede, különösen a szintén 1875-ben íródott A falu rosszá-val. A mi előadásunk elsősorban arra törekszik, hogy megtartva a népszínmű drámai vonalát, ennek a fonákját is megmutassa, hogy a helyzetek, szereplők igazságát ne eltorzítva ábrázolja, ne egysíkúan, sematikusan. Emellett az eredeti műzene helyett igazi népzenét illesztünk be a Somogy zenekar segítségével, akik gyakorlott színpadi zenészként jól tudják, hogyan kell klasszikus műbe integrálni autentikus népzenét. Az előadás látványvilága is ezt a koncepciót követi - nem múzeumi népviseletben lesznek a szereplők, hanem a jellemüket, szándékukat a mai néző számára is érthetően megmutató ruhákban, állandó munkatársunk, Cselényi Nóra tervei szerint. A szöveget is ehhez a gondolathoz igazítjuk Lőkös Ildikó segítségével: minimális változtatással igyekszünk közelebb hozni hozzánk.

A mű cselekménye: Sándor, a falu rossza Tercsit szereti, de hiába, mert azt Lajoshoz húzza a szíve. Ám, Lajos húga, Boriska, igen odavan Sándorért, de nem csak ő, hanem Finum Rózsi is (aki kétes erkölcsű nő). Sándor nagyon odavan, kis híján a Tercsi is odalesz (pisztoly által), de szerencsére csak vaklárma. Sándor egy évre azért hűsöl. Boriska meg addig felnő (nővé!), egy mellékes ügy (lop a bakter) kapcsán tanúzik, rápirítanak (a Bíró apuka), mire elmondja szerelmét, s némi vízi bonyodalom után Sándoré lesz (végre valahára). Boldogság teljes...

Július 9. Tóth Ede: A falu rossza - A Kőszegi Várszínház bemutatója
Zenés-táncos-vidám-szerelmes történet

Jurisics vár 20.30 óra
Belépőjegy: 3.500.- Ft

„Nincs ilyen szív több a kerek világon!" - ezt a falu rossza, Göndör Sándor mondja, de hogy kire, az a nagy titka a zenés-táncos-vidám-szerelmes történetünknek. Van itt minden, lövöldözés, vízbeugrás, félreértés, ármány és szerelem - mindehhez Kőszeg közkedvelt színészei, akik táncolnak és énekelnek is a népszerű Somogy zenekar közreműködésével. A falu rossza először éppen 140 éve került színre Blaha Lujza és Újházi Ede főszereplésével a közönség viharos tetszése mellett. És a viharos tetszés újra fenyegetően közeleg!

Szereposztás:

FELEDI GÁSPÁR, gazdag falusi földmívelő EPRES ATTILA
LAJOS, NOVKOV MÁTÉ E.H.
BORISKA VARGA LILI E.H.
BÁTKI TERCSI, árva, Feledi Gáspár gyámsága alatt SZILÁGYI CSENGE
GÖNDÖR SÁNDOR, a falu rossza PÁL ANDRÁS
FINUM RÓZSI, menyecske HÁMORI GABRIELLA
GONOSZ PISTA, bakter GAZSÓ GYÖRGY
GONOSZNÉ POGÁNY JUDIT
A "MAKKHETES" KORCSMÁROS KOVÁCS ZSOLT
A "MAKKHETES" KORCSMÁROS NEJE BÁNFALVI ESZTER
ÁDUS, vén cimbalmos NÉMEDI ÁRPÁD

Továbbá: Dékány Barna e.h., Jáger Zsombor e.h., Pálya Pompónia e.h.

Zenészek: GYÖRGY-HORVÁTH LÁSZLÓ, CSÍKVÁR GÁBOR, SEBESI TAMÁS,
BÁRÁNY TAMÁS

Díszlet: ZNAMENÁK ISTVÁN
Jelmez: CSELÉNYI NÓRA
Dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ

Zene: NÉMEDI ÁRPÁD
Hang, fény: KEHI RICHÁRD
Kellék: KÓSI GÁBOR
Súgó: KISS SZILVIA
Ügyelő: SZILASI ATTILA
Öltöztető: SZŐKE JULIKA
A rendező munkatársa: HERPAI RITA
Rendező: ZNAMENÁK ISTVÁN

További előadások: Július 10.-11. (esőnap július 12.), Július 14.-15. (esőnap 16.), Július 17.-18.-19. (esőnap július 20.)