A szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyház az ország 3. legnagyobb temploma. Mária Terézia 1777-ben VI. Piusz pápa engedélyével püspöki székhellyé nevezte ki a várost, az egyházmegye első püspökévé pedig Szily Jánost választották. A nagytemplom az egykori várpalota és vártemplom helyére épült fel, a régi templom nevét is átvette, így megmaradt a Sarlós Boldogasszony elnevezés. A Sarlós Boldogasszony a római katolikus egyház ünnepe, annak az eseménynek az emlékére, amikor Szűz Mária meglátogatta Erzsébetet. Mivel ez az ünnep hazánkban július 2-ra esik, és az aratás is ezen a napon kezdődik, Sarlós Boldogasszonynak nevezték el. Szily János nagyszabású vállalkozásba kezdett, a régi, meglehetősen rossz állapotban lévő várat lebontatta, megépítette a püspöki palotát és papi szemináriumot; gimnáziumot, bölcseleti akadémiát, hittudományi főiskolát hozott létre, és úgy gondolta, egy püspöki székhelynek új templom is dukál, mert a régi már túl kicsi. S a terve valóban sikerült, a székesegyház már a méreteivel is lenyűgözi az arra járókat. Klasszicizáló barokk stílusban épült, az alaprajza pedig latin kereszt. Hosszúsága 78,70m, a kereszthajó szélessége 38m, a hosszanti hajó szélessége 24m. Az épület tornyokkal együtt 62,5m magas, a belső tér 28m magasságú. 5000 ember befogadására képes. Annak idején vád is érte a püspököt amiatt, hogy miért van szüksége egy ilyen kisvárosnak ekkora templomra.

Az épület tervezésével Hefele Menyhért (Melchior Hefele) osztrák építészt bízták meg, aki fő műve elkészültét már nem érhette meg.  Az építkezés során elhunyt, így munkáját tanítványa, Anreith György folytatta. A munkálatok 23 éven át zajlottak, 1791-től 1814-ig. Szily püspök nagy gondot fordított a székesegyház művészi arculatának kialakítására, ezért a kor neves művészeit kérte fel, Franz Anton Maulbertsch, Dorffmaister István, Joseph Winterhalder, Anton Spreng festőket, Philipp Prokopp szobrászt, és Rumpelmayer Márton pozsonyi kőfaragót. A templom életében nagy csapást jelentett az 1945. március 2-i bombatámadás, mely óriási pusztítást okozott a székesegyházban, a mennyezetfreskók és az orgona megsemmisültek, a szentély boltozata helyén hatalmas lyuk tátongott. A háború után azonnal elkezdték az újjáépítést, és 1947. szeptember 7-ére már kész is lett a felújított épület. A templom első emeletén a Szent Anna kápolna fölötti teremben kiállítást láthatunk a szörnyű eseményről és a helyreállításról.

Templomi túránk során megcsodálhattuk a szemet és lelket gyönyörködtető művészi alkotásokat, oltárképeket, szobrokat. A háborús pusztítás eredményeként sok alkotás elpusztult, így a látogató elé nem az a kép tárul, mint mondjuk a múlt század negyvenes éveiben, a látvány azonban így is lenyűgöző. Az északi oldalon például az első kápolna oltárképe eredetileg Nepomuki Szent Jánost ábrázolta, Spreng festette 1808-ban, ám sajnos a festmény a bombázás során megsemmisült. Helyette Lisieux-i Szent Terézt láthatjuk. Szent Placidus vértanú ereklyéi viszont mind a mai napig megvannak. Megcsodálhattuk többek között a Szent Sebestyént ábrázoló oltárképet, Szent István királyt alatta Mikes püspökkel, illetve Nepomuki Jánost, aki a gyónási titok mártírja.

Mivel az egyházmegye védőszentje Tours-i Szent Márton püspök, külön oltárt szenteltek neki Maulbertsch 1791-ben a püspökről festett képével, alatta pedig Szent Márton ereklyetartóját láthatjuk. Itt találjuk a Brenner Jánosról készült festményt, illetve azt a térdeplőt, ahol II. János Pál pápa 1991. évi szombathelyi látogatásakor imádkozott. A főoltár feletti glóriát Prokop készítette, közepén háromszögben Isten neve, a kiáradó fénysugarakban a felhők között angyalok szállnak. A főoltár két oldalán két-két aranyozott fejű korintoszi márványoszlop. Mellettük jobb- és baloldalt Prokop művei, Zakariás az angyallal, illetve Szent József nagyméretű fehér alabástromgipsz szobrai. A főoltárképet eredetileg Maulbertsch készítette, Mária látogatása Erzsébetnél, ám a második világháborúban ez is súlyosan megsérült, apróbb darabokra szakadt. Azóta pályázati pénzből megtörtént a restaurálás Takács Istvánnak köszönhetően.

Ahogy a tárlatvezetéseknél lenni szokott, olyan helyiségekbe is bejutottunk, ahová egy átlagember nem juthat be, mi viszont megtekinthettük a belső sekrestyét a püspökök képeivel és Batthyány-Strattmann László csontereklyéjével.