A csók elõsegíti a fogyást, hiszen - ha mindent beleadunk - 26 kalóriát égethetünk el percenként. Egy rövid csókváltás közben is távozik 2-3 kalória.

Egy átlagember az életébõl két hetet tölt csókolózással.

Az eszkimók, a polinézek és a malajziaiak az orruk hegyét dörzsölik össze üdvözléskor, az ajkak kimaradnak a játékból. Kínában és Indiában a mai napig tilos nyilvános helyen csókot váltani. Az alap a francia változat: tehát a fejet fordítsuk oldalra, nyissuk ki kicsit a szájat, az ajkakkal keressük meg társunk ajkait, majd a nyelvek finom érintésekkel fedezzék fel egymást! A francia csók 34 izmot mozgat meg.

Az emberek 66 százaléka lehunyja a szemét csókolózás közben.

A leghosszabb csók 31 órán át tartott. A 19 éves Pamela Stern és a 24 éves Matthias Brandstetter állította fel a csúcsot, a szászországi pár 2005-ben került be a Rekordok Könyvébe.

Az elsõ csók 1896-ban csattant el a filmvásznon, mily meglepõ, A csók címû filmben. Ez a jelenet a mozi hõskorában még botrányt kavart. Sokan pályázhatnának a filmtörténet legérzékibb csókja címre, például Clark Gable és Vivien Leigh (Elfújta a szél), Sharon Stone és Michael Douglas (Elemi Ösztön), Kim Basinger és Mickey O'Rouke (9 és 1 hét), Ingrid Bergman és Humphrey Bogart (Casablanca).

Azt tartják, hogy azok a férfiak, akik megcsókolják kedvesüket, mielõtt elindulnak otthonról, öt évvel tovább élnek, mint akik csak bevágják maguk mögött az ajtót. Az utóbbi kategóriába tartozók hajlamosabbak a közlekedési balesetekre is.

Az amerikai nõk átlag 80 férfivel csókolóznak az esküvõjük elõtt.

A csók segít ellazulni, csökkenti a stresszt. Ráadásul endorfint is termel, így erõsíti az immunrendszert. A japánok úgy tartják, hogy egy kiadós csókolózás enyhíti a szénanátha tüneteit.

Egy nõ nagyobb eséllyel éri el az orgazmust, ha közben társa csókolgatja!