Az egész világon július 6-án ünneplik A csók világnapját. Máig tisztázatlan, hogy ki kezdeményezte, ahogy az is, miért csókolózunk. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberek szeretik.  

Az ajkakban számtalan idegvégződés található, ezáltal nagyon érzékenyek az érintésre, valamint a hőmérsékletet érzékelő receptorok miatt a hidegre és a melegre is. Ezek a receptorok felelnek azért a varázslatos érzésért, ami csók közben eluralkodik rajtunk.

Csókolózás közben ingerületátvivő anyagok és boldogságért felelős hormonok termelődnek, mint például endorfin, szerotonin és adrenalin, ezáltal kerülünk mámoros állapotba. Ezek a pozitív stressz-hatások megemelik a pulzust és javul a szív teljesítménye is. Csókolózás közben az átlagos 20-ról 60-ra emelkedik a lélegzetvételek száma egy perc alatt. Ráadásul egy intenzív csókolózás közben 34 különböző arcizmot használunk, ez felér egy kimerítő edzéssel, amely megakadályozza a bőr öregedését. A csókolózás jótékony mellékhatása, hogy két perc alatt 15 kalóriát égethetünk el.

A LEGHÍRESEBB CSÓKOK

Rodin
A 13. században élt Francesca da Rimini és Paolo Malatesta szenvedélyes szerelme ihlette Francois Auguste Rodin A csók című, 1889-ben készült szobrát. Habár a szobor eredetileg részét képezte A pokol kapuja című szobor-együttesnek, Rodin nem érezte, hogy passzolna az alkotás a többihez, így eltávolította A csókot és különálló, egyedi szoborrá emelte, később pedig egy másik szerelmes párról mintázott szobrot tettek a helyére.

Klimt
A csók számos műalkotás tárgya, mégis kevés annyira emlékezetes van köztük, mint Gustav Klimt Csók című festménye. A művész arany-korszakában festette, amikor különösen sok aranyfestéket és valódi aranyat használt művei elkészítéséhez. Klimt nemcsak a művészvilágot rengette meg híres festményével, hanem hihetetlen népszerűségre tett szert, amit jól mutat, hogy ma is számos használati tárgy (füzetek, táskák, esernyők, stb.) hirdeti Klimt és a csók nagyszerűségét.

Csipkerózsika
A történetet a legtöbben a Grimm testvérek feldolgozásában ismerik pedig már 1697-ben lejegyezte Charles Perrault francia meseíró. A mese különféle változatai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek ugyan, de abban mindegyik megegyezik, hogy az elátkozott hercegnő életét a hős herceg csókja menti meg, aki felébreszti 100 éves álmából. Azóta is nők milliói várják a herceget fehér lovon és a világrengető csókját.

Oscar Wilde
A tragikus sorsú ír költő és író Oscar Wilde sírja sokáig a párizsi Pere Lachaise temető egyik legkülönlegesebbje volt. Az 1990-es renoválást követően terjedt el az a szokás, hogy a zarándokok jól látható csókot nyomtak a Jacob Epstein szobrász által készített síremlékre. A rúzsban található zsír- és vegyi anyagok azonban behatoltak a kőbe és bomlasztani kezdték, ezért Wilde családja és az ír kormány úgy határozott, hogy felújítják az emlékhelyet, s egyben egy üvegfallal el is választják a látogatóktól, így 2011 óta már csak a képek emlékeztetnek az egykori csókkal borított sírkőre.

Júdás
A kereszténység leghíresebb csókja nem a szerelem, hanem az árulás jelképe. A bibliai leírás szerint Kajafás főpap 30 ezüstöt fizetett Jézus tanítványnak, hogy egy csókkal árulja el mesterét. A történetet mindenki ismeri: Júdás elárulta Jézust, akit ezután elfogtak és keresztre feszítettek. Júdás megbánta tettét és öngyilkos lett.

5 érdekesség
- Egy átlagos 70 éves élet időtartama alatt az ember 110. 000 percet tölt csókolózással.
- A férfiak 63, a nők 97 százaléka csukott szemmel csókolózik.
- A leghosszabb csók rekordját egy bangkoki pár tartja, aki 46 óra 22 perc 9 másodpercen keresztül csókolózott.
- A csókokkal foglalkozó tudomány a filematológia.
- A csókolózás feltehetően tanult viselkedés, nem minden kultúrában van szokásban. Az eszkimó és maori kultúrákban például az orrokat dörzsölik össze helyette.