Inkább vajat, mint margarint

A tiltólistára száműzött élelmiszerek között sokáig élen járt a tehéntejből készült vaj, mert úgy tudtuk, növeli a koleszterinszintet s ezáltal a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A legújabb kutatások szerint azonban a vaj semleges étel, ha valaki nem eszik meg naponta többkanálnyit belőle, akkor semmi baja sem lesz tőle. Az amerikai Massachusetts állambeli Tufts Egyetem tudósainak tanulmányában az olvasható, hogy a jó minőségű vaj nem káros a szívre, sőt csökkenti a cukorbetegség kockázatát. Egy kis vaj még senkinek sem ártott meg, de annak valóban jó minőségű, valódi vajnak kell lennie. Sokkal károsabbak azok az élelmiszerek, amelyekkel fogyasztjuk, mint például a fehér kenyér vagy a vajkrémes sütemények. A természetes élelmiszer mindig jobb, mint a művileg kreált hasonmások, például a margarinok, amelyekről ódákat zengnek a reklámok, már-már gyógyszernek kiáltva ki őket. Attól, hogy valami növényi olajokból készült, még nem feltétlenül egészséges, főleg nem lehet az, ha szinte korlátlan ideig szavatos. Margarinból is csak azokat érdemes venni - és általában ízük is csak azoknak van - amelyek jó minőségű olíva- vagy lenolajat, vagyis sok telítetlen zsírsavat tartalmaznak. A valóban mérvadó kutatások azonban gyógyhatást a „kardiológusok által ajánlott" margarinoknál sem mutattak ki, legfeljebb azt igazolták, hogy kevésbé ártalmasak, mint az állati eredetű zsiradékok. Ezeket a szentenciákat is óvatosan kell azonban kezelni, mert a ritkán és mértékkel fogyasztott házi kacsazsír sem egészségtelenebb, mint a ki tudja miből gyártott, a dobozon olvasható felirat szerint még kőolajat is tartalmazó margarin.

Kevesebb tejet, több tojást

A tej és a tejtermékek egyes dietetikusok szerint rendkívül egészségesek, és magas kalciumtartalmukért minél többet érdemes fogyasztani belőlük. Mások szerint az emberi szervezet nem alkalmas a laktóz, vagyis a tejcukor emésztésére; sőt a tej a magas növekedésihormon-tartalma miatt a rák kockázatát is fokozza. Tény ugyan, hogy azokban az ázsiai országokban, ahol az emberek nem isznak tejet, ritkábban fordul elő a rák, de ez inkább azzal függhet össze, hogy gyakrabban kerül az étlapjukra gyümölcs, zöldség és hal.

Az igazság az, hogy a tej nem olyan egészséges, mint a mostanság is válsággal küszködő termelők hirdetik, de nem is olyan káros, mint ahogy egyes ellenzői riogatnak. Mértékkel ajánlatos fogyasztani, főleg a szív-és érrendszeri betegségekkel küszködők kerüljék a magas zsírtartalmú tejtermékeket. Mivel a tej elősegíti a nyák termelődését, megfázás, felső légúti fertőzés vagy a száj nyálkahártyájának sérülése esetén (pl. foghúzás után) ne fogyasszunk tejet, mert táplálja a gyulladást előidéző baktériumokat.

A tojás rendszeres fogyasztásától is sokáig óvtak a szakemberek magas koleszterintartalma miatt (egy közepes méretűben 185 milligramm található ebből a vegyületből). Az utóbbi húsz év kutatásai viszont azt igazolták, hogy az étkezéssel bevitt koleszterin csak nagyon kis hatással van a vér koleszterinszintjére. Egy egészséges embernek naponta legfeljebb 300 gramm koleszterint volna szabad elfogyasztania - ennyi van két kisebb tojásban. Mivel a tojásnak magas a protein-, vitamin- és ásványianyag-tartalma, még a cukorbetegeknek vagy a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdőknek sem kell teljesen kiiktatniuk, legfeljebb az orvos tanácsára csökkenteniük a mennyiségét.

Krumplit hámozva és főzve

Az egészségtelen ételek között ritkán említenek zöldségeket, de a krumplinak ez a sors jutott. Magas glikémiás indexe miatt a cukorbetegeknek egyáltalán nem szabad főtt krumplit fogyasztaniuk, de a táplálkozási szakemberek sokáig azoknak sem ajánlották, akik súlyfelesleggel küszködnek. A tudomány mai állása szerint viszont épp nekik kellene főtt krumplit enniük, mert a benne található keményítő éppúgy serkenti az emésztést, mint a rostok. Ezenkívül a krumpli B- és C-vitamint, valamint nyomelemeket is tartalmaz - de vigyázat, csak hőkezelve! Nyersen mérgező lehet, főleg az éretlen vagy öreg, kicsírázott gumók, mert ezekben nagy mennyiségű szolanin, veszélyes alkaloid van. Ezért kell a zöld héjú vagy kicsírázott gumókat főzés előtt vastagon meghámozni, aztán pedig sok vízben főzni, hogy a mérgező anyag kioldódjon.

Sótlan mogyoró, keserű csoki

A nassolás jobb esetben nem sós burgonyaszirom, hanem dió, mogyoró és csokoládé fogyasztását jelenti. Ezekkel is vigyázni kell, mert az olajos magvak és a csokoládé hizlal, de teljesen kiiktatni egyiket sem érdemes, mert kifejezetten jót tesznek a szívnek és az ereknek. Persze ez csak akkor igaz, ha a dió, mogyoró nem sózott, a csokoládé pedig kifejezetten keserű, s minél magasabb a kakaótartalma. A legegészségesebb az 50 százaléknál nagyobb kakaótartalmú, gyümölcsdarabokkal ízesített csokoládé, mert a belekben található baktériumokkal együtt olyan gyulladásgátló anyagot alkot, amely jótékonyan hat a szívizmokra.

A Louisianai Állami Egyetem (USA) tudósai ezt a kakaóporok antiodixáns-tartalmának vizsgálata során állapították meg, és a közeljövőben magas flavonoidtartalmú csokoládétablettákat akarnak tesztelni szívbetegeken. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az egészséges szívhez a mértéktelen csokoládéfogyasztáson keresztül vezet az út. Annál is kevésbé, hogy flavonoidokat csak a legjobb minőségű és ennélfogva legdrágább keserű csokoládék tartalmaznak, az olcsóbb és tejjel, cukorral, miegyébbel ízesített fajták csak hizlalnak. Kis mennyiségben és jó minőségben orvosság a vörösbor is - mégpedig a resveratrol nevű antioxidánsnak köszönhetően. Naponta két deci ajánlott, leginkább étkezés után.

Mindent összevetve a kutatások statisztikai kimutatások alapján akár egymásnak ellentmondó elméletekre is lehet bizonyítékot találni. Ezért érdemes több szempontból is megvizsgálni a dolgot és inkább a tudósoknak hinni, mint a reklámoknak. Ajánlatos megfigyelni azt is, mire hogyan reagál a szervezetünk, mert minden emberi szervezet más, és kevés olyan tanács van, amely mindenkinek egyformán segít. Hallgassunk a józan paraszti eszünkre, amely mindig is azt súgta, hogy mértékkel mindent szabad. Főleg, ha tudjuk, honnan származik, mit tartalmaz, és mikor került a kamrába.

Húsevő duhajok veszélyben?

2015 óta, amikor az Egészségügyi Világszervezet a húskészítményeket, mint a virsli, szalonna, sonka, felvágottak, a rákkeltő, a vörös húsokat pedig a potenciálisan rákkeltő kategóriába sorolta, sokan bizalmatlanul nézegetik a hentespultok kínálatát. A rossz hírt idén még megtetézte a neves amerikai Mayo Klinika kutatása, amelynek eredménye: a napi húsfogyasztás növeli a korai elhalálozás kockázatát. A kutatók egyértelműen azt ajánlják, hogy az emberek csökkentsék a húsok és növeljék a növényi eredetű táplálék bevitelét, mert megállapításaik szerint a vegetáriánusok 3,6 évvel tovább élnek, s kisebb náluk a szívbetegségek, magas vérnyomás és cukorbetegség kockázata. Más tudósok azonban vitába szállnak az elmélettel, és azt hangsúlyozzák, hogy bár a húsevés és a magas elhalálozási arány összefüggése statisztikailag kimutatható, nem bizonyított, hogy ok-okozati viszonyban állnak egymással.

A nagy húsevők általában férfiak, akik dohányoznak, több alkoholt fogyasztanak, s messziről kerülik a zöldséget és gyümölcsöt. Önmagában tehát nem a húsfogyasztás ténye a fontos, hanem a mennyiség és minőség, valamint a hús mellé fogyasztott köret.