Európa legnagyobb körverbunkját táncolták a főtéren! - A GA-LIBA Gasztrofesztivál Verbunk Napja

Képgaléria megtekintése2016.09.11. - 01:30 | Büki László 'Harlequin'

Szeptember 10-én Európa legnagyobb körverbunkját táncolták Szombathely főterén a csornai, kapuvári, vitnyédi, gencsapáti és szombathelyi táncosok, valamint a táncba bevont közönség. A belső körben mindig egy adott település táncosai mutatták be verbunkkoreográfiájukat, a külső nagykörben pedig a többi táncos és a közönség követte le a tánclépéseket. A körverbunk előtt a színpadon léptek fel a néptánccsoportok - nemcsak verbunkot, hanem a magyar néptánckincs színe-javát megelevenítve.

Verbunk táncunk nevét a 18. század közepétől ismert táncos katonatoborzás német kifejezése (werben = toborozni, csalogatni) után kapta. A hadfogadás és hadkiegészítés gyakorlata nemcsak nevet adott új stílusú férfitáncunknak, hanem jelentős szerepet játszott annak elterjesztésében, meghatározta további életét is.

A felvilágosodás idején megjelenő új táncstílus kialakulása egybeesett a nemzeti öntudatosodás, a nemzetei kultúra kialakítására irányuló szellemi mozgalom áramlatával. A 18. század végi nemesi magyarságtudat táncban is a történeti múlt emlékeiből és hagyományaiból merítve egy idealisztikus táncot szeretett volna kialakítani önmaga kifejezésére. A nemesi nemzet-tudat táncos megjelenítésére a verbuválások által a közfigyelem előterébe került, a magyar katonatáncokkal azonosított férfitáncot, a verbunkot tartották legalkalmasabbnak.

Törekedtek az új nemzeti férfitánc német eredetű nevének magyarosítására is, de a különböző javaslatokat, mint "hadrász", "toborzó", "táborozó", a paraszti köztudat nem fogadta el, hanem évszázadokon keresztül megtartotta a "verbunk" elnevezést.

A verbunk kialakulásának és történetének sokrétű összetevőit őrzi és érzékelteti a tánc névadási gyakorlata is. A "nyíri verbunk", "kónyi verbunk", "kapuvári verbunk", "székely verbunk", "kun verbunk" elnevezések a területi, etnikai változatokra utalnak, a "csapásolás", "sarkantyúzás", "hatoztatás", "karéj" nevek pedig a tánc jellemző mozgásaira és térformáira. De találunk olyan elnevezéseket, amelyekben a tánc történeti eredete fedezhető fel, mint a "huszárverbunk", "kóbor huszároké" vagy a "vasvári verbunk" elnevezések, a "magyar szóló", "Ritka búza..." nevek esetében pedig a névadás tükrözheti a reformkori műtáncok hatását.

A körverbunk klasszikus területe a Kisalföld, de szórványosan az egész Kárpát-medencében (Kiskunság, Felső-Tisza vidéke, Székelyföld) előfordul. A körverbunkok fennmaradásában, fejlődésében jelentős szerepet játszottak a legénycéh szervezetek. E társaságok tanították meg a fiataloknak a körverbunkot, illetve ők adták elő a közösség nevezetes ünnepein. A 20. század elején még gyakorolt rábaközi körverbunkok és a történeti forrásokból megismert körverbunkok között feltűnően nagy hasonlóság fedezhető fel. /Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/