A színész gyászkeretes képe az asztalon, előtte gyertya, a másik oldalon fürdőköpeny. Fanyar, morbid, hátborzongató és megmosolyogtató is egyszerre. A kép alatt dátum: 1990. III. 1. Bezerédi Zoltán Esterházy estje ékes bizonyítéka annak, hogy az emberekben él a vágy komolyabb kikapcsolódásra is, ahol olyan szöveg tárul eléjük, amit emészteni kell, visszagondolni rá, számtalanszor megforgatni elménkben. Esterházy Péter könyvei nem könnyű olvasmányok, nem elalvás előtti félálomban való forgatásra valók, időre van szükség ahhoz, hogy allúzióit, konnotációit megértsük. Bezerédi tolmácsolásában életre keltek a szövegek, a Harmonia Caelestis, A Kékszakállú herceg csodálatos élete és az Egyszerű történet vessző száz oldal - kardozós változat kézzel foghatóvá vált a közönség számára, szinte az összes érzékeinket megmozgatta, nem hagyva ki a sorból a fantáziát sem.

A Harmonia Caelestis-ben apák hosszú sora elevenedik meg előttünk a magyar történelembe ágyazva, groteszk, olykor szomorú, máskor pedig megnevettető jelenetekkel. Megtudhattuk, Esterházy apja és anyja milyen sokféle környezetben ismerkedtek meg egymással, milyen tág a lehetőség a szerelem szárba szökkenésére. Bezerédinek sikerült pontosan elcsípnie az Esterházy által megalkotott keserédes hangulatot, melyet a nézők kacagása kísért. Az obszcén szavak Esterházynál és Bezerédinél is telibe találnak, a szatíra, a létérzés kifejezőjévé válnak, durva mivoltuk ellenére nem tűnnek sértőnek.

„Édesapám baszott fizetni a tartásdíjat. Dögölj meg te hülye kurva, üzente édesanyámnak. És a fiaid, nem gondolsz a fiaidra?!, sikoltozott anyám. Menjenek a kurva anyjukba azok is..."

Ezekben a sorokban ott lapulnak korunk égető problémái: a válás, a gyerektartás kérdése, az önzés, meg nem értettség, harag, düh, bosszú. A megoldás is Esterházy módra megy végbe, az édesanya két izomkolosszus hivatásossal ijeszt rá az apára, aki szintén felfogadott két hústornyot napi 50 rongyért. Esterházyt többször is beperelték a Harmonia Caelestis miatt, Amerikából és Németországból is feljelentették. A külföldi szerzők azzal vádolták Esterházyt, hogy plágiumot követett el, az apafigurák ötletét tőlük lopta.

A kékszakállú herceg csodálatos élete önmagáért beszél. Már a kezdet is figyelemre méltó.

„Egyszer volt, hol nem volt, orális közösülésen innen, szodomián túl, ott, ahol a kurta farkú Kékszakállú túrt, élt egyszer egy kelet-, illetőleg kelet-közép-európai Kékszakállú, egy centráljurópblaubart. Boldogan élt, míg meg nem halt. Erről tudnék még mit mondani."

A Kékszakállú herceg valójában homokos, impotens, magtalan, illetőleg nő, de hát ez teljesen természetes a mai irónia és kétségbeesés uralta világban. Vagy mégiscsak férfi volt, aki férfi létére bekapta a horgot? Tény, hogy egyre jobban hízásnak indult, sorban ki kellett cserélnie a nadrágjait bővebbre, végül már csak tréningnadrágot volt képes hordani, de a hatodik hónaptól úgyis bevágott a gumi. A kis jövevényt megtartotta, ám sorsát így sem kerülte el, felszarvazták.

„ - A nevét akarom tudni - hörögte.  - Ha agyonütsz, se tudom megmondani - vont vállat a kikapós asszonyka..."

A Kékszakállú persze tüstént agyonütötte, mire az asszonyka mindent bevallott, tehát kiderült, hogy előtte hazudott. Közben a gyászkeretes kép eredetére is fény derült, ugyanis a kékszakállú 1990. március 1-én létbizonytalanságba került, a Zeneakadémián a lebilincselő asszony Esz-dúr szonátája közben döbbent rá arra, hogy sosem lehet tudni, lesz-e következő hang vagy sem. Bezerédi a sötétkék fürdőköpenyben hatalmas meggyőző erővel adta elő az eredetileg zongoraszakos kékszakállú viszontagságos történetét, melynek középpontjában végig a kék szakáll állt. Hogy egy sellő kedvéért, aki mellesleg egy kis buta liba, levágatta, majd átfestette a szakállát, az teljesen természetes, vagy ahogyan az elbeszélő folyton megjegyzi, ehhez nincs mit hozzátenni.

Érdemes megjegyeznünk a kékszakállú himnuszát.

A kékszakállú herceg himnusza (Wahorn András nyomán) 

Már megint itt van a szerelem
Már megint izzad a tenyerem 

Minek minek minek minek

Már megint csak őrája gondolok
Már megint csak akarok egy jó nagyot 

Minek minek minek minek

Már megint csak őt látom mindenütt
Már megint csak őt hallom mindenütt 

Minek minek minek minek

Szerelem szerelem szerelem
Szerelem szerelem szerelem
Köpni kell ph köpni kell ph köpni kell ph

Már megint itt van a szerelem
Már megint izzad a tenyerem 

Minek minek minek minek

Bezerédi az Egyszerű történet vessző száz oldal - kardozós változat részleteivel búcsúzott a szombathelyi közönségtől. Még több ilyen előadást szeretnénk.

***

Bezerédi Zoltán 1980-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt 2002-ig. Ekkor szerződött a Katona társulatához, ahol már korábban is szerepelt.

Díjai:
Jászai Mari-díj (1990)
Őze Lajos-díj (1995)
Tavaszi fesztivál - a legjobb férfialakítás díja (1997)
Tavaszi fesztivál - a legjobb rendezés díja (1998)
TV-kritikusok Díja - legjobb TV-játék-rendezés (Mirad)
Camera Hungaria-díj - legjobb TV-játék-rendezés (Mirad)
A Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának Színházi Díja - a legjobb férfi alakítás (2004)
Vastaps-díj-legjobb férfi alakítás (2007)