Mágnás Miska

A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, melyet újból és újból bemutatnak zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számainak - olvasható a Budapest Operettszínház oldalán. A grófkisasszony, Rolla és az egyszerű származású mérnök, Baracs szerelme a társadalmi különbség miatt meghiúsulni látszik. Ám a mosdatlan lovászfiúból előkelő úrrá avanzsáló Miska megjelenésével a történet izgalmas fordulatot vesz. Az igaz szerelem védelmében és a rangot mindennél előrébb valónak tartók megbosszulására kieszelt cselszövések, félresikerült próbálkozások oltári patáliába fulladnak - olvasható a szabadter.hu.

Itt látható: Budapesti Operettszínház, Turay Ida Színház, Pesti Művész Színház, szombathelyi Weöres Sándor Színház, Nemzeti Lovas Színház (Mórahalom), nyáron pedig szabadtéren is megtekinthető, például a veszprémi Várbörtön udvarán, az Ajka Városi Strand- és Élményfürdő színpadán, az alsóörsi strandon, a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a Fertőrákosi Barlangszínházban, valamint Baján, a Szabadtéri Színpadon.

Peller Mariann és Peller Károly a Mágnás Miskában (Budapesti Operettszínház) - Fotó: Budapesti Operettszínház

Rómeó és Júlia

Ha van a világirodalomban történet, mely idős és fiatal számára egyaránt ismerős, kedves, az a Rómeó és Júlia. Ha van közhely, amely ehhez kapcsolódik, akkor az a „szerelem mindent legyőz" általánosítás. Pedig ha újraolvassuk a történetet, azt látjuk, hogy a szerelem valóban túllép a megosztottságon, és nem vesz tudomást a párt-politikáról, de hogy legyőzhet-e mindent, és ha igen, milyen áron, ebben már a négyszáz éve elhunyt költőóriás sem túl optimista. Fiatal életek hullnak porba, sokat ígérő lehetőségek hunynak ki egy pillanat alatt. De miért. Mert a társadalmi megosztottság megszabja a határokat és a szabályokat. Aki még nem látta Shakespeare klasszikusát, vagy aki már látta, de szeretné újra átélni az élményt, az megteheti az eredeti drámaváltozatban vagy annak átdolgozásában, musical vagy balett formájában is - írja a jokai.sk oldal.

Itt látható: Budapesti Operettszínház, Pesti Magyar Színház, József Attila Színház, Central Színház (átdolgozás), kecskeméti Kelemen László Kamaraszínház, debreceni Csokonai Színház, Nemzeti Táncszínház (Győri Balett), továbbá a Szentendrei Teátrum és Nyár programjában.

Vecsei Miklós és Szakács Hajnalka a Rómeó és Júliában (debreceni Csokonai Színház) - Fotó: Máthé András/debreceni Csokonai Színház

Anna Karenina

A női nem erejének, szépségének és kiszolgáltatottságának eposza Tolsztoj regénye. Az Anna Karenina az író egyik legtökéletesebb alkotása, a szerelem, a szenvedély és a házasságtörés legizgalmasabb műve. Anna a világirodalom női hősei közül talán a legjelentősebb, szellemes, csodálatos fiatal nő, aki a moszkvai szalonok szokásai szerint idősebb férfi feleségeként él. Szenvedélyes szerelemre lobban azonban egy daliás lovassági tiszt, Vronszkij iránt. A kapcsolat botrányt kavar a belterjes és konvencionális társadalmi közegben, és Anna élete tragédiába fordul. A történet szépségét, megdöbbentő igazságát a mű dallamvilága még emelkedettebbé teszi. Igazi irodalmi és zenei csemege egyszerre - olvasható a Madách Színház oldalán.

Itt látható: Madách Színház, József Attila Színház, Nemzeti Táncszínház (a Miskolci Balett és a GG Tánc Eger közös produkciója), Miskolci Nemzeti Színház, egri Gárdonyi Géza Színház.

Anna Karenina - Fotó: Madách Színház

János vitéz

A következő évadban jó néhány színházban megelevenedik, hogyan lesz Kukorica Jancsiból János vitéz, milyen próbatételeket kiállva jut el különböző világokon keresztül, ismeretlen tájakon át Tündérországba. Legyen az Petőfi Sándor elbeszélő költeménye vagy a Kacsóh Pongrác-féle daljáték alapján készült előadás élőzenével, tánccal kísérve vagy akár bábokkal játszva, a legfontosabb, hogy a hősiesség, a bátorság, a tisztesség, a hűség, a szerelem, a magyarság érzése eljusson a nézőkhöz, valamint, hogy a gyermekek számára még jobban érthetővé váljon, miért vált kötelező olvasmánnyá ez az igen jelentős mű.

Itt látható: Nemzeti Színház, József Attila Színház, Kolibri Színház, Thália Színház, Soproni Petőfi Színház, Szegedi Nemzeti Színház, kecskeméti Udvarszínház.

János vitéz, a főszerepben: Mátray László - Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház

A padlás

A padlás Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter mese- musicalje. Ősbemutatója 1988. január 27-én volt a Vígszínházban, azóta országszerte számos más színházban játszották már, és három évtized múltán is az egyik legnépszerűbb darabnak számít. A mű dióhéjban: egy betörés, két szerelmes fiatal és négy, a túlvilágot kereső szellem szívhez szóló története nagyszerű dalokkal. A darab 9-99 éves korig mindenkinek ajánlott.

Itt látható: Vígszínház, Győri Nemzeti Színház, Pécsi Nemzeti Színház, szombathelyi Weöres Sándor Színház, balatonlellei Szabadtéri Színpad.

Kaszás Attila és Hegedűs D. Géza A padlásban - Fotó: Vígszínház archívum

A dzsungel könyve

Rudyard Kipling A dzsungel könyve című meséjéből Békés Pál szövegkönyve alapján Dés László zeneszerző és Geszti Péter szövegíró készítette el az azonos című zenés darabot 1996-ban. A darab azóta töretlen sikerrel fut, a jövő évadban is több színházban tekintheti meg a közönség a farkasok közt nevelkedett, Maugli nevű kisfiú történetét, mely egyaránt szól születésről és halálról, befogadásról és kirekesztésről, csapatszellemről és magányról, szerelemről és barátságról, hűségről és elválásról, a felnőtté válás izgalmas és akadályokkal teli időszakáról.

A dzsungel könyve - Fotó: Vígszínház