Első utunk Aradra vezet, Nagylaknál lépjük át a határt, és hamarosan a mintegy 160 ezer lelket számláló városban találjuk magunkat. A településhez szomorú emlék fűződik, hiszen 1849. október 6-án itt végezték ki az aradi vértanúkat. 1881-ben a helyet kőobeliszkkel jelölték meg, a városközpontban pedig Zala (Mayer) György Szabadság című szobrát helyezték el a vértanúk emlékére, melyet a románok 1922-ben ledöntöttek. 2004-ben állították fel újra, de nem az eredeti helyén, hanem a Tűztorony előtti egykori madárpiacon. Egy modern román diadalívet is találunk a közelében.

Déva Hunyad megye székhelye, 60 ezer lakossal, melyből kb. 5000 magyar. A város fő nevezetessége a vár, gyalogosan és siklóval is megközelíthetjük. A város nyugati részén, a Várhegy csúcsain állnak a vár három várkapuval rendelkező maradványai. Az erődítményt Erdély kapujának tekintették. Az építéséhez egy közismert legenda fűződik, a Kőmíves Kelemenné balladája, melyet Arany János is megírt. A város a Várhegy körül található.

Déván tevékenykedik Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, aki szegény sorban élő gyerekeket karol fel, hogy szállást, élelmet és oktatást biztosítson számukra. Ha kedveljük a falusi turizmust, akár  Csernakeresztúron is megszállhatunk.

A második napon Vajdahunyad várával folytathatjuk a kirándulást. A Hunyadiak kastélya lenyűgöző látványt nyújt, sokkal nagyobb, mint a Városligetben található másolata. Érdemes Nagyszeben felé folytatni utunkat, ha másért nem, hogy tehessünk egy sétát a főtéren, majd a Balea-vízesés következik. A Balea-tó a Fogarasi-havasokban 2034 m magasan található. Felülete 46 508 m2, legnagyobb mélysége 11 m.

Odafent már valóban kissé hűvös a levegő, nem hiányozhat a pulóver. Felejthetetlen élményt nyújtanak a felfelé vezető éles kanyarok, amikor ott jártunk, a gyengébb idegzetűek ki sem mertek nézni a buszból, az elénk táruló táj azonban önmagáért beszélt. A botanika szerelmesei is találnak kedvükre való hegyi növényritkaságokat a magasban. Lefelé már gyorsabban gördülünk. Szállást találhatunk Brassóban is, de a falusi turizmus jegyében a Brassóval szinte egybeépült Négyfalu kínálkozik.

A következő napon izgatottan vártuk Törcsvárat, a Drakula kastélyt. A legenda szerint a várat a 15. században Drakula, vagyis Vlad Tepes, a hírhedten kegyetlen havasalföldi vajda lakta. Vlad szerette karóba húzatni az ellenségeit, és egyéb kegyetlenségeket is elkövetett, de arra nincs bizonyíték, hogy valóban a várban lakott volna. Bam Stoker Drakula című, az Erdélyben élő vámpírról szóló regényének megjelenése után a vérszívó élő-halottat Vlad Tepessel azonosították. Érdemes Brassóban is körülnézünk, mozgalmas, szép város. Látogassunk el a Fekete-templomba, melynek falai a tűztől valóban feketék. Ha van kedvünk hozzá, felmehetünk a felvonóval a Cenkre, ahonnét csodálatos kilátás nyílik a városra.

Prázsmárban a szász erődtemplom hívja fel magára a figyelmet, mely az UNESCO világörökség része. Csernátonon Haszman Pali bácsi fogadja a turistákat saját alapítású tájmúzeumában, sőt, még előadást is tart ízesen, sok-sok humorral. A csíksomlyói kegytemplom után (ne felejtsünk el kívánni valamit a Mária szobornál) jöhet Székelyudvarhely, majd a szállás Zetelalakán. Másnap Szováta felé útba esik Farkaslaka Tamási Áron sírjával, majd jöhet a Medve-tó. A sós vízben nagy élmény a fürdés, szinte alig tudjuk a víz alatt tartani a végtagjainkat a magas sótartalom miatt. S ha már só, akkor ott van a parajdi sóbánya az óriási sóteremmel. A bánya levegőjében megkönnyebbülésre találnak az allergiások.

A Gyilkos-tó, a Békási-szoros szintén csodálatos látványt nyújtanak, és nem hagyhatjuk ki a zeteváraljai víztározót sem. Zetelakától hosszú az út Szombathelyig, de még belefér egy megálló Marosvásárhelyen, és Kolozsváron, hogy megnézzük a Szent Mihály templomot, a Mátyás-szoborcsoportot és Mátyás szülőházát, illetve futja egy pihenőre a Király-hágónál is.  

Kapcsolódó írásunk:

Csepregiek Erdélyben - Magyar fúvószene a határon túl

2016.08.22. - 01:00 | Sulics Boglárka, Vincze Natália - Fotók: Sulics Boglárka

Csepreg város fúvószenekara augusztus 11. és 14. között az erdélyi Korondon vendégeskedett. A Korondi Ifjúsági Fúvószenekar 2015 őszén látogatta meg a csepregi zenészeket. Ezalatt a találkozás alatt szoros barátság alakult ki a bandák között, majd meghívást kapott az itthoni zenekar a korondiaktól, miszerint 2016 nyarán szívesen várják őket Erdélybe. Képes beszámolónk, történelmi helyszínekkel.