Az már önmagában is jelent valamit, hogy bár felvételről, tehát reklámok nélkül néztem vissza a műsort, még így is két nap, és hat különböző időpont kellett ahhoz, hogy végigrágjam magam rajta. Iszonyú vontatott a műsor, rettenetesek a dalválasztások, aki énekelni próbálna, az is vagy hamis, vagy giccses, szóval egyszerűen nem tudom, még mit mondhatnék, amit még nem?

Mert az idei széria, most már kimondhatjuk: a valaha volt legrosszabb, leggyatrább, legunalmasabb a magyar X-Faktor történetében. Senki, de senki nem érdekel benne, élen a mentorokkal, akik nyilván próbálják a rájuk húzott szerepet többé-kevésbé megoldani, de ez sajnos egyiküknek sem sikerül. A nyomorult mentoráljaik meg, hát...

Kiss Ramóna próbálja menteni a helyzetet, sokkal magabiztosabb és ügyesebb, mint az előző alkalommal, nyilván azért látszik, hogy még nem egészen tökéletes, de kb. ő az egyetlen üde színfolt az egész dologban, még akkor is, ha erre az estére egy fekete szemeteszsákba sikerült öltöztetni szegényt.

Sok szót nem fogok vesztegetni erre az adásra, amiben képesek voltak a Linkin Park ikonikus dalát egy szaros mezei popdalocskává ócsítani PILLANGÓSZÁRNYAKKAL (Serena), ahol a macsóság azt jelenti, hogy próbálunk Elvis Presley-hangon, ám iszonyú hamisan danolászni (Berta Dani), a London Kidset hagyjuk is, Bereznay Danit sem tudtam értelmezni, Tóth Bettina amilyen kedves, olyan borzasztót produkált a színpadon, és erre az i-re Mézes Norbert iszonyata tette fel a pontot. Ki gondolja, most tényleg, komolyan: KI GONDOLJA, hogy ez az ember, akinek nyilvánvalóan problémás a hangja a mutálás hiánya miatt, ki gondolja, hogy EZZEL énekelni kell? KI???

Gulyás Roland ugyan vérunalmasan, de legalább tisztán adott elő egy ki tudja, milyen dalt, Ricco és Claudia hozta a szokásos nyálas giccset, nem hiszem el, hogy nem hánynak még ettől a stúdióban - legalább néha egy másik fotelra ültethetnék a srácot, vagy üljön le Claudia is, vagy nem tudom, de még egy James Bond-dal, és kidobom a tévét az ablakon. Erdős Viola látszólagos érdekességére, külsejére és élettörténetére annyira rámásztak ebben a részben, hogy a nem létező énekhangja szinte teljesen el is sikkadt, pedig Gáspár Laci végre megmondta neki, amit eddig senki: te nem tudsz énekelni.

Hát nem is tud, ellentétben Abaházi-Nagy Líviával, aki az este egyetlen értékelhető produkcióját nyújtotta. Kipróbálta magát valami másban, ugyan nem volt tökéletes, de hát ő nem is népdalénekes, ehhez képest pedig igazán jól teljesített. Itt láttam egyedül valami kis érzelmet, valami kis érdekességet, valami kis halvány reményt, hogy érdemes volt végigszenvedni ezt a rettenetet.

Az eredményhirdetés előtt arra gondoltam, hogy ha rajtam múlna, egyszerre esne ki legalább öt versenyző, de mivel sajnos nem rajtam múlt, így azonnali hatállyal távozott Mézes Norbert (végre!), Viola és a London Kids párbajából pedig valamiféle "úgyis mindegy"-alapon Viola jött ki győztesen - nem meglepő előjel a következő adásra, gondolom.