A LiverPaul válogatott a Beatles legjobb dalaiból a Pistonsban
Képgaléria megtekintése2018.03.26. - 01:00 | Misel - Fotók: Erdős Zoltán
Fergeteges nosztalgiapartit adott szombaton a LiverPaul zenekar a szombathelyi Pistons Pubban. 1963-ban érezhettük magunkat, felcsendülő Beatles dalok feszítették szét a Padlás falait, sikítással, tánccal és a közönség énekével.
Az igényes rendezvényeiről elhíresült szombathelyi Pistons Pub ismét egy rendkívüli szórakozással lepte meg vendégeit. A LiverPaul zenekar lépett fel, akik - ahogy a nevükben rejlő szójáték is utal rá -, a Beatles dalait adták elő. A koncert előtt leültünk egy kis beszélgetésre a banda tagjaival.
Talabér Józsefet kértük, mutassa be a zenekart.
- A csapat felállását tekintve Hollósi László dobol, Kutrovics Tamás gitározik, énekel, Weinelt Gábor a basszust hozza és énekel, jómagam pedig gitáron játszom, illetve vokálozok. Az együttes ötlete tőlem származik, régi vágyam teljesült ezzel. Három éve egy búcsú bulit akartunk rendezni abból az alkalomból, hogy befejeztem az akkori tevékenységemet. A buli elmaradt, de mi akkor elhatároztuk, hogy ezt folytatni fogjuk, és így alakultunk meg a zenekar 2015. február 16-án. Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem egy bulizenekar megalakítása volt a célunk, nem is játszunk mást, csak Beatlest.
De miért éppen Beatles? Közös szerelem? Mielőtt válaszoltok, engedjetek meg egy személyes megjegyzést: mielőtt idejöttem volna, egy baráti társaságban voltam, ahol 20 és 40 év közötti fiatalokkal beszélgettem. Megemlítettem nekik, hogy hova jövök, és megkérdeztem, ki szereti a Beatlest? Hallgatás volt a válasz, és kiderült, hogy nem is ismerik, sőt, a jó részük még a nevüket sem hallotta. Ahogy az AC/DC -t sem, a Led Zeppelint sem. Nagyon elcsodálkoztam, mert bár fiatalokról beszélünk, de a Beatles az egyik, ha nem a legnagyobb hatású banda volt a világon. Egy korszakot nyitottak meg, a legtöbb lemezt ők adták el, rengeteg új dolgot hoztak a zenei világba, mint pl. a szintetizátor elterjedése, vagy komolyzene beépítése a dalokba, filmeket készítettek, a számaikat rengetegen feldolgozták. Olvastam, hogy a Yesterday a legtöbbet feldolgozott dal a világon! Ezen kívül rengeteg stílusban alkottak, a rock and rolltól az R&B-n át a country-ig, és még hosszan sorolhatnám. Amellett, hogy egyszerűnek tűnnek a dalaik, egyáltalán nem azok, a tökéletes vokálra épülnek.
Talabér József válaszolt ismét:
- Igen, mindez igaz. Szerencsére a mostani társakban megtaláltam azokat, akikkel létre lehet hozni a dalok hű megszólaltatását. Hollósi László mindent megtesz, hogy a lehető legpontosabban legyenek „levéve" a dalok, Tamás és Gábor pedig az énekkel teszi ugyanezt. Én is szeretnék a magam szerény eszközeivel - mosolyodik el. Tamás kívülről tudja az összes angol szöveget, és előadás közben minden dalhoz fűz egy kis „ismertetőt" a dalok keletkezéséről.
- Néha vissza kell fognom magam, mert a Beatles-story egy hatalmas történet - nevet Kutrovics Tamás. Szerencsésen adódott, hogy a hangszínünk jól kiegészíti egymást, jól összepasszol. Nem egyszerű viszont, mert mindenki hangszeren is játszik, és teljesen mást játszik, mint amit énekel, hangban is, ritmikában is.
Most, ahogy beszélgetünk, azt figyelem, hogy gyűlik a közönség, és szép számmal vannak fiatalok is. Akkor ehhez a korosztályhoz is el lehet juttatni a Beatles zenéjét?
- A fiatalabb generáció ma ugyanazt a pop-rock zenét játssza, csak más köntösben, aminek az alapjait a Beatles tette le. Talán nem is tudják, de ha meghallják a mi zenénket, ráismernek az azonosságokra. Szerintem szerethető az ő számukra is. Például, nemrég itt volt a koncertünkön egy 13 éves kislány, és rajongóként ment haza.
Örömzenekar vagy koncertzenekar vagytok?
- Ha lehetőség van rá, szívesen fellépünk rendezvényeken, fesztiválokon is, és szeretnénk népszerűsíteni ezeket a dalokat, hogy tudjanak róla a fiatalok is, hogy volt egyszer egy ilyen zenekar. Idén is fellépünk a Herényi Virágúton, illetve május elsején Körmenden, a majálison, illetve a Savaria Karneválon.
Mivel közben összegyűlt a közönség is, a zenekar birtokba vette színpadot. Ekkor még nem is gondoltam, hogy milyen fergeteges, lábakat és hangszálakat megmozgató estnek nézünk elébe. A pub padlását zsúfolásig megtöltötte a közönség, mindenféle korosztály képviseltette magát. A jó hangulat hamar kialakult, az ismerős dalokat tapssal és hangos bekiabálással díjazta a publikum, majd körülbelül a hetedik szám után már többen táncra is perdültek. A rövid szünet után pedig csak fokozódott a koncerthangulat, a színpad előtti tér táncparketté változott, a dalokat pedig egy emberként énekelte a zenekarral a közönség.
Kutrovics Tamás tréfás, dalok előtti bevezetőit nevetéssel, tapssal jutalmazták, az utolsó számnak szánt Hey Jude hangjai pedig majd' szétvetették a padlás falait. Természetesen nem maradhatott el a ráadás sem. Szombaton este egy tökéletes „időutazáson" vehettünk rész a LiverPaul jóvoltából.














































Új hozzászólás