Händel 250. évfordulójának ünnepi koncertje a Capella Savariaval

2009.11.05. - 23:30 | Dancs István - Fotó: Garas Kálmán

Händel 250. évfordulójának ünnepi koncertje a Capella Savariaval

A most következő történet mindenki számára tartogat tanulságokat, hiszen legtöbbünk érzett már jót, rosszat, büszkeséget, szégyent, sikert, kudarcot, boldogságot, reményvesztettséget.

Volt egyszer egy fiatalember, aki mindig is érdeklődött a komolyzene iránt, de úgy hozta a sors, hogy nem jutott el egyetlen igazi hangversenyre sem. Egy olyan fiatalról van szó, aki a mindennapos apró csatáiban, hol sérülten vonult vissza a verbális sortűzből, hol diadalittasan vezette magát az eleinte reménytelennek tűnő helyzetekbe, tudva, hogy kiállásával, őszinte beszédével képes úrrá lenni ezeken. Volt boldog, szomorú, segítőkész, közönyös, átlagember. Ez a (még mindig) egyetemista fiatalember gondolt egyet és úgy döntött, hogy kiugorva a hétköznapok zakatoló vonatából, kedd este megtapasztalja azt, amit már nagyon régen élt át teljes szívből, úgy igazán.

Kissé izgatottan ült be a templomi padsorba, mivel eddig többnyire csak punk vagy metál koncertekből próbált Händel motívumokat kihámozni. Nem sikerült. A kis késéssel kinyíló D-moll Concerto Grosso (az est bevezető műve) azonban bemutatta azt, hogy egy templom falai között miként eshet szerelembe a tökéletesség és a harmónia, miként hathat a nyers matematika fennkölt, magával ragadó megtestesülése. Händel zenéje szembeállította hősünket saját életével. A hegedűkön, a fagotton, a fuvolán és az orgonán keresztül újra megelevenedtek a sikerek, a kudarcok, a lustaság, a szerelem, a csalódás. Csodálva nézte azt az összhangot, ahol az első ránézésre különböző személyiségű emberek erre az estre képesek voltak minden tudásukat elővenni, hogy aztán ezt a képességüket szolgálatba állítva, együtt, egy szellemként adhassák át mindazt, amit Händel az életről gondolt, érzett. Visszakozás nélkül engedte át magát a muzsikának, ami úgy köszönte meg ezt a szívélyességet, hogy jelképesen bár, de kíméletlen őszinteséggel vezette végig saját élete rögös állomásain.

A G-dúr Triószonáta Bertalan András fuvola- és Kálló Zsolt hegedűjátékában az F-dúr orgonaverseny Szekendy Tamás előadásában, és végül a Silete Venti oratórikus mű, Zádori Mária elképesztő szopránjával éppen annyit mutatott Emberünk érzéseiből, amennyit akkor kellett, „csupán" azért, hogy a muzsika továbbkalauzolja Őt személyes „birodalmának" egy másik szegletébe, ami nem feltétlenül vidám, de szembe kell vele nézni és lélekben megerősödve ismét megvívni az újabb és újabb „ belső csatákat". 

Végezetül tehát elmondható, hogy a Capella Savaria kamarazenekar előadása teljes mértékben beleivódott a fiatalemberbe, aki ezúton is szeretné megköszönni, hogy több, jobb, érdemesebb lett legalább arra a másfél órára.

A Capella Savaria 1981-ben alakult Szombathelyen. Célja a XVII-XVIII. századi zene bemutatása, felhasználva a kor dokumentumait. Az együttes bázisát a vonósok alkotják, melyekhez szükség szerint más hangszerek kapcsolódnak. A vonósok korabeli XVII-XVIII. századi hangszereken játszanak. Repertoárjuk nagy részét a XVIII.század első felének zenéje teszi ki, de játszanak XVII. századi zenét és bécsi klasszikusokat is. Előadott műveikben szerepelnek szóló,- kamara, - zenekari darabok, operák és oratorikus művek is. A kor fő stílusainak, zenei irányzatainak ( olasz, francia, német és angol művek) képvislői melett magyar szerzők műveit is előadják. A zenekar 54 hanglemezt készített az alapítás óta, ezek közül öt elnyerte "Az Év Hanglemeze" díjat. Lemezeik a Hungaroton, Quintana, Harmonia Mundi és a Naxos cégeknél jelentek meg. Az opera és a passió sorozatok mellett igazi ritkaságok találhatók az együttes felvételei között (magyar művek a XVIII.századból, Druschetzky, Roman, A.Scarlatti, B. Marcello, Telemann, Werner Naudot, Rameau művei). Számos lemezük jelent meg Zádori Máriával, az együttes állandó szólistájával. Koncerteztek Magyarországon és külföldön (eddig 22 európai országban, Észak- és Dél-Amerikában, csakúgy, mint Izraelben). Állandó résztvevői a magyar régizenei fesztiváloknak (Sopron, Budapest) és résztvettek jeles európai fesztiválokon (Brugge, Insbruck, Regensburg, Göttingen, Halle és Utrecht). Rendszeresen szerepelnek a Magyar Rádióban és Televízióban, ezenkívül számos rádió- és TV társaság készített velük felvételt. 1991-ben a Capella Savaria Liszt díjat kapott. Forrás: fidelio.hu

 

Új hozzászólás