A konferencia megnyitójára november 6-án, pénteken a Nyugat-Magyarországi Egyetem irodalom tanszékén került sor. Czetter Ibolya köszöntője és Bókay Antal bevezetője után megtudtuk, hogy Ottlik Géza műve mennyire fontos helyet tölt be a magyar irodalomban. Ottlik regényei olyanok, akár egy csendélet - a szereplők, a helyszínek mind-mind kulcsfontosságúvá válnak, és értelmet nyernek. A dolgok, események szintje túlmutat önmagán, hiszen minden összefüggésben áll egymással.

Kelecsényi László kiválasztott ötven szót a műből, és ezek jelentését, szövegösszefüggését vizsgálta. A regényben kulcsfontosságú szavak az aranyhalak, a bakaszivar, a szerecsendió vagy a szentjánoskenyér. Mindegyik különös, a mű kontextusában meghatározott jelentéssel bír. A katonai reáliskola szigorú, fegyelmezett világában például felértékelődik a belső zuhany szerepe, ahol a gőzben el lehet menekülni a többiek vizslató pillantása elől, és néhány percre megérinthet a szabadság szele. A növekedésben lévő kamaszok számára elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás, ezért kerül előtérbe mondjuk a bundás kenyér, ami bár köztudottan megszáradt, tehát már másra nem alkalmas kenyérből készül, mégis mennyei falat a diákok éhes bendőjének. Titokzatos szó a cukorspárga, melynek eredete tisztázatlan. Jelentheti a kötelet, amivel a cukros zsákot összekötötték, de cukrászkészítmények felfüggesztésére is használhatták. A bentlakásos növendékek kedvelt hangszere a fésűs szájharmonika, ami könnyen elkészíthető, és még csak el sem kobozhatják tőlük, mert fésű az mindenkinek jár. Gőz és köd visszatérő motívumok. A kakaógőz, mint a tanulók szeretett itala, vagy a kinti sűrű, áthatolhatatlan köd. Különös étel a krémes rétes. A kettőt külön-külön ismerjük, ám így együtt valami szokatlan összhangot képez. Feltehetően valamelyik kőszegi cukrász találmánya. Egy másik sütemény is szerepel a regényben: a márványgolyó. A nagyítótükör szintén nélkülözhetetlen kelléke egy katonai reáliskolásnak, kiválóan alkalmas éjszakai olvasásra, így játszván ki a szabályokat. Meg kell említenünk még a szökőkutat, ami még mai is megtalálható.

Ezután Kamarás István beszélt az Iskola a határon olvasói befogadásáról. Szociológiai vizsgálatában a befogadást befolyásoló tényezőket vizsgálta. Az olvasókat különböző csoportokra osztotta: középiskolások, huszonéves felsőfokú oktatásban részt vevők, friss diplomások, huszonéves klerikusok, 25-50 éves magyar szakos tanárok és idős olvasók. Azt vizsgálta, vajon a regény különböző jelentéstartalmai mennyire jutnak el az olvasókhoz. Befolyásolja-e a megértést az iskolai végzettség vagy az eltérő társadalmi réteghez való tartozás. Mennyire értelmezik redukált módon, miszerint a regény arról szól, hogy az iskola bűnös világával szemben áll a keresztény értékrend, illetve mennyire látják az árnyaltabb jelentésmódokat. Természetesen mutatkoztak különbségek, például az idősebbek nagyobb számban vallották, hogy az erkölcsi érték az ember elpusztíthatatlan tulajdonsága. Érdekesnek tűnt az a megállapítása, hogy a regény értékelését az ízlés erősebben meghatározta, mint a világnézet. Salamon István pedig, aki személyesen is találkozott Ottlikkal, az író rádiós munkásságát elevenítette fel. Ottlik írt a rádiózásról és a hangjátékról is. Ottlik dramaturgként dolgozott a Magyar Rádióban, hangjátékokat fordított, és ő maga is írt hangjátékot A Valencia rejtély címmel. Salamon István korabeli dokumentumokat mutatott be Ottlik műsorterveiről, leveleiből.

A konferencia fő helyszíne Kőszeg, a volt katonai álreáliskola, a mai Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény, ahol a regény is játszódik. A szervezők igyekeztek a programokat úgy összeválogatni, hogy kövessék a regény eseményeit, történéseit. Ezért szerepel például többször is grízes tészta az étlapon, vagy menetelés a Kálvária felé az „Aki nem lép egyszerre" dal éneklésével.

Ottlik Géza: Iskola a határon című regénye egy határszéli kisváros (Kőszeg) katonai iskolájában játszódik. Ebben az iskolában egy totalitárius társadalommal ismerkedhetünk meg, szabályozott, szigorú életmódjával. A zárt közösség sajátos atmoszférát teremt, kialakul egy külön belső világ a maga értékrendszerével. Hogy a kamaszodó fiúk hogyan képesek megbirkózni ezzel a helyzettel, hogyan vészelik át a mindennapokat, megtudhatjuk a regényből. Ottlik műve a posztmodern regény nyitányának is felfogható, hiszen cselekménye nem lineáris, az idősíkok ide-oda ugrálása, a motívumok körkörös haladása, visszatérése egyre mélyebb jelentéssíkokat hordoz Elmondhatjuk, hogy a posztmodern Kőszegen kezdődött.