Habán titkok nyomában - Verseghy Ferenc kiállítása a Városi Kiállítóteremben

Képgaléria megtekintése2018.08.12. - 01:00 | Leila - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Habán titkok nyomában - Verseghy Ferenc kiállítása a Városi Kiállítóteremben

Augusztus 11-én a habán kerámia Magyarországon való elterjedésének történetével ismerkedhettek meg az érdeklődők Verseghy Ferenc fazekas népi iparművész kiállításának megnyitóján. A tárlaton megcsodálhatták az ún. „izzótűz-színekben” pompázó gyönyörű kulacsokat, kancsókat, tálakat és tányérokat. A kiállítás a Körmendi Napok keretében tekinthető meg.

Mi a különlegessége a habán kerámiának?

A hutteriták (habánok) Magyarországon letelepült közösségei a 16. század végétől foglalkoztak fehér, ónmázas edények gyártásával. Főleg díszkerámiákat és a főúri háztartásokba szánt edényeket készítettek, de emellett használati célokra is gyártottak kerámiákat. Díszítményeik színei az ún. izzótűz-színek: antimonsárga (nápolyi sárga), kobaltkék, mangánlila és rézzöld (türkizzöld).

A színek mellett a különböző mintáknak is jelentőségük van, amely alapján meghatározható, hogy melyik korszakban készült a kerámia. A reneszánsz virágos minta a kezdeti időket (16-17. század) idézi. Aztán a delphi fajansz fehér-kék stílusa következett, majd a kínai stílus, amelynek érdekessége, hogy a növénymintázatot, ornamentikát a figurális elemek váltották fel.

Verseghy Ferenc tolnai népi iparművész a 17. században megszakadt habán fazekasság egyik mai honi megújítója receptfüzetében őrzi a mesterség új titkait. Tamás Lászlótól, az utolsó nagy sárközi fazekasmestertől tanulta a habán és a sárközi kerámia készítés fortélyait.

Mi a Verseghy-kerámia titka?

Az iparművész negyven éve látogatja a múzeumokat, fotózik és elkezdett kísérletezni a színekkel. Megállapította, hogy tökéletesen ugyanazt a színt nem lehet visszaadni, de a Néprajzi Múzeumban látható edények színei sem egyformák. A máz a 17. században is függött az égetési hőfoktól, vagy attól, hogy a mester honnan szerezte be a kobalt-oxidot.

Verseghy büszke arra, hogy az alvinci kék és sárga habánt Magyarországon ő újítottam meg. Patikamérlegen méri ki az anyagokat, receptfüzetében pedig feljegyzi a keverési arányokat, és azt is, hogyan kell őrölni a mázat.

A Verseghy-féle kerámiaedényekből enni és inni is lehet, a mai kornak is megfelelnek, mosogatógépben és mikrohullámú sütőben is használhatóak, mert magas hőfokon vannak égetve.

A habán kerámia Magyarországon való elterjedésének történetébe Szabó Zoltán etnográfus vezette be a jelenlévőket, majd ünnepélyesen megnyitotta a kiállítást. Közreműködött a Senior Néptáncegyüttes két párosa, akik a keramikus iparművésznek kedveskedtek azzal, hogy szülőhelyének tájegységéről való, ún. „bogyiszlói táncokat" adtak elő.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Mezei Mária 2019.01.06. - 14:00
Kérdésem, hol lehet a művész úr kerámiáit megvásárolni? Köszönöm