A Rock&roll Áruház azokat az éveket idézi meg, amikor a rock&rollra még nem úgy tekintettünk, mint egy közműszolgáltatásra, amikor a divat, az öltözködés még nem a komfortot szolgálta, amikor a zene és az öltözködés még veszélyforrást jelentett, amikor nemcsak az igazi szerelemben illet kételkedni, de az igazi Levi's farmerben, vagy az igazi Lacoste pólóban is.

Hogy kiből lett hős 15 percre, egy hétvégére vagy egy szezonra, az többek között azon múlott, hogy milyen volt a dumája, és a dumához mit viselt. Bárki lehet rocksztár, nemcsak az, aki a színpadon van, hanem az is, aki úgy néz ki, mintha egy poszteren pózolna, függetlenül attól, hogy gitár, rúzs, spakli, franciakulcs vagy éppen fakanál van a kezében. A kötet számos popkulturális, elsősorban könnyűzenei vonatkozást sorakoztat fel.

„Bár a mondás úgy tartja, nem a ruha teszi az embert, amit felveszünk, valamennyire meghatározza kedélyállapotunkat, viselkedésünket. A külvilág is gondol valamit az öltözködésünk láttán: ha például egy Sex Pistols-os póló van rajtam, az egy punkos, laza dresscode-ot sugároz, öltönyben viszont tudat alatt is megpróbálok megfelelni a ruha miatt elvártaknak" - mondta a szerző. A regényíróként, költőként és könnyűzenei szakíróként egyaránt ismert Poós Zoltán Rock & roll Áruháza a harmadik olyan munkája, amely populáris szemszögből dolgozza fel az elmúlt évtizedek történetét. A 2003-as évben megjelent Szivárvány Nagyáruház című könyve a hetvenes évek tárgykultúráját mutatja be, a 2010-ben kiadott Táskarádióban pedig ötven év magyar slágerei kapcsán mesél.

„A Rock & roll Áruházat szubkulturális kifestőnek nevezném leginkább. Bár emblematikus ruhadarabokról írok, alapvetően az ötvenes évektől 2000-ig haladva megpróbáltam bemutatni az ifjúsági szubkultúrákat. Ebben a témában számos szociológiai munka született, de az én megközelítésem másmilyen volt, inkább egy életérzést, attitűdöt kívántam bemutatni. Számomra egy Iron Maiden Purgatory-felvarró inkább csak ürügy arra, hogy beszéljek a nyolcvanas évek közepén kibontakozó heavy metál szubkultúráról, egy Martens-bakancs pedig jó lehetőséget ad arra, hogy a skinhead szubkultúrára visszatekintsek" - fejtette ki az író.

A gazdagon illusztrált könyv, amelyet a Corvina Kiadó jelentetett meg, évtizedenként veszi sorra az ikonikus ruhadarabokat és tárgyakat Magyarországon. Szerepel benne mások mellett az orkánkabát, a fecske alsónadrág, a svájcisapka, a miniszoknya, a diplomatatáska, a szimatszatyor, az iskolaköpeny, a Trapper farmer, a Tisza cipő, a babos kendő, az Alföldi papucs, a surranó, a felvarrók vagy a susogós jogging, összesen 85 tétel, valamennyi az adott korhangulat szubjektív visszaidézésével kísérve.

„A rock and roll 1977-ben csapott meg, amikor a tévében a Metronóm '77 című zenei fesztiválon megláttam a Piramis együttest, ennek hatására bőrszíjat raktam a nyakamba és kigomboltam az ingemet. Később az Úttörő Áruházban vettek nekem Alföldi papucsot, tízévesen megkaptam az első igazi farmernadrágom, amelyet azonnal vittünk a nagymamához lecsövesíteni" - idézte fel Poós Zoltán.

Megjegyezte, hogy a könyvben szereplő ruhák és tárgyak jelentős része a szocialista blokkban csak Magyarországon lett a szubkultúra rekvizituma. Hozzátette: az Alföldi papucs kifejezetten magyar specialitás, de másoktól is ellestünk, gondoljunk a magas szárú kínai tornacipőre, a keresztcipzáros bőrdzseki pedig a hetvenes évek végének rockerviseletéből a nyolcvanas években alternatív, darker ruhadarabbá vált.

„Jellemzően volt a dolgoknak egyfajta csináld magad, kényszer szülte íze: amíg nem lehetett hozzájutni Martens-bakancshoz, addig a Bonanza Banzai-rajongók és a punkok villanyszerelő bakancsot hordtak vagy a katonai surranóról vágták le a csatot, és ha barna színű volt, lefújták neolux spray-vel" - fűzte hozzá. A ruhákhoz, tárgyakhoz kapcsolódó történetek visszatérő szereplője a nyolc-tíz év körüli Józsika (ő leginkább maga az író), aki gyermeki naivitással csodálkozik rá a körülötte zajló eseményekre, emberekre. 

„A retró, ami a könyvből kicseng, vastagon része a jelennek, sok ruhadarab, viselet manapság újra divat. A dolgok ciklikusan jönnek vissza és tűnnek ismét el. A kitűzők elveszítették korábbi szubkulturális jellegüket és gyárilag részeivé váltak egy hózentrógeres nadrágnak, az AC/DC vagy a Ramones neve egy mai tinédzser pólóján már nem rockérzés, inkább ornamentika" - mondta Poós Zoltán.

Poós Zoltán 1970-ben született Battonyán. 1992-ben jelent meg első kötete a Cserépfalvi gondozásában. Hat verseskötetet, négy regényt, és számos dizájnnal és popkultúrával foglalkozó esszékötetet publikált. 2002-ben Zelk Zoltán-díjat, 2012-ben Füst Milán-díjat kapott. A Szivárvány Áruház című könyve indította el az ún. magyarországi retró-hullámot. Első Trapper farmerét 1980 karácsonyán kapta a szüleitől, első Sex Pistols-pólóját 1987 nyarán vette a Hunky-Punky butikban.