Hajazós mészárszék - Gore Fest 5 a Végállomásban
Képgaléria megtekintése2009.11.18. - 00:40 | Antal Ádám - Fotók: Cseh Gábor
Ne kerteljünk, mondjuk ki bátran, szűk az a réteg a társadalomban, aki megértéssel tekint a keményzene iránt, kiváltképp, ha annak legsúlyosabb ágaival találkozik. Annak idején a Venom, a Celtic Frost vagy éppenséggel a Bathory feltűnése új dimenziókat nyitott a metal rajongók számára, de ami eleinte szokatlannak, mi több ridegnek tűnt ma már több, mint elfogadott. A változatosság gyönyörködtet, éppen ezért befogadónak kell lenni minden zenei stílus iránt, mert a minőség az élet minden területén értéket képvisel.
Annak idején a Sadist Angel szombathelyi formáció tagjai még talán maguk sem gondolták, hogy egyszer majd saját mini fesztivált szerveznek és az, hogy ez immáron ötödszörre történik, azt hiszem önmagáért beszél. A most már Morgue néven gyaluló death metal négyes az elmúlt néhány esztendő során szinte minden valamit is számító rokon hazai underground csapatot elcsábított a vasi megyeszékhelyre. Pengetett nálunk az Age Of Agony, a Sudden Death, a Malediction, az Endless River, a Zombie Holocaust, a Tremor és a honi fémfanatikusok által nyilván szélesebb körben is respektált Christian Epidemic. A félévente megrendezett egyéjszakás koncertsorozat alighanem a stílus valamennyi helyi prófétáját összecsődíti, éppen ezért a létszámra általában nincsen panasz. Most sem akadt.
A mufurc kritikus persze éhezik a kiszenekarokra, alig várja, hogy minden apró rezdülésbe belekössön. A vérében van. Ha mások megértően bólintanak, ő csak mereven néz, együttérzésnek a szikrája sem lobban a szemében. A morózus újságíró büntetni akar, el akarja verni a port, kegyetlenül lerombolni az esetlen légvárakat. Egy véresszájú szakmabeli hangulata tovább süllyed, ha realizálja, hogy neki bizony a város túlsó felére kell kitolnia az arcát néhány zenekar miatt. Harapni akar, kritizálni, mindegy, hogy mit csak találjon egy tömetlen lyukat, egy apró malőrt, egy véletlen hibát. Szinte vibrál a kéjtől, amikor a répcelaki Betrayel lép a deszkákra, bizony most a sárba tapossa őket. Ám ez a közeli banda fenemód otthon érzi magát a színpadon, gyorsak, lendületesek, és a franc esne beléjük, de még zenélni is tudnak. Nem is akárhogy. Előttük széles terpeszben támadást vezényelnek a hosszabbnál hosszabb hajkoronák, bizony az otromba kritikusnak hátrálnia kell. Itt aztán nem talál semmi kivetnivalót. Sebaj, majd a hazai Morgue-on feni a köszörűt, végső soron nem először randizik Horváth „Offa" Balázzsal és társulatával. Eddig sosem okoztak csalódást, de majd most biztosan hibáznak. Nem tették.
Az intenzív előadásmód, a szélsebesen őrlő riffek, a színpadi körítés (maszk, műtősruha, fűrész miegymás), a vadkan dalok hátukon viszik a produkciót csakúgy, mint a lehangolt gitárok és a kétlábgépes blastbeatek. A lavinaként megmozduló karakán hörgés pedig a padlóra szögezi a zsurnalisztát. Nem maradt más, mint offenzívan nekivetődni az ezredfordulón átkeresztelkedett mosonmagyaróvári Depths of Depravity-nek. A lélektelen firkász persze egyik ámulatból a másikba esik, amikor a Vaderre és a Suffocationre hajazó dallamok másznak elő a húrmesterek kezei alól, és a nyers, szikár riffek egy pillanatra mintha meg is mozgatnák a helyiség falait. (Érdeklődők bátran nyúljanak Into The Decay című alapvetésükhöz, érdemes beszerezni a hanghordozót).Elgáncsolni tehát őket sem sikerült, de mintegy utolsó kapaszkodóként majd megtanítja kesztyűbe dudálni az osztrák Parental Advisory együttest.
A sógorokon azonban ezen az estén nem lehet fogást találni, a népes tábor előtt gyomrozó gárda kétségkívül minden rezdülését érzi a stílusnak. Búval bélelt dalok masszív hangszereléssel, folyamatosan fűrészelő gitárral, ahogy azt a nagykönyvben megálmodták. A precíz néhol kaotikus váltások is többnyire ülnek, és a helyenként hörgésből adódó esendőségek sem okoznak képzavart. Kíméletlen zene ez, még öreganyám tökfőzelékénél is veszélyesebb a beavatatlan szintipopos fülek számára.
Summa summarum, az unszimpatikus kritikus fejet lehajtva, csalódottan távozik, az égegyadta világon semmi visszást sem talált az estében, pedig nagyon akart. Sebaj, majd legközelebb.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás