Egy elfelejtett szombathelyi feltaláló, aki félbeszakított gimnáziumi tanulmányaival egyidőben megkezdte távírászi tanulmányait Pesten, majd felsőfokú tanulmányai után a sajtóból ismerjük, hogy már 1895-ben foglalkozott olyan távíró üzem kialakításával, amelyhez nem kell helyi telepeket alkalmazni, hanem egy központi áramforrás biztosítsa a távírókészülékek és távíróhálózatok működését.

Ez egy olyan felismerés, amely egymagában is megérdemelné, hogy nevét megismerjük és ne feledjük. 1901-től több országban is szabadalmat jelent be vezeték nélküli telefonkészülék kivitelezésére. Tehát több, mint száz évvel ezelőtt egy Szombathelyen ténykedő távírász tiszt gondolatában a telefon vezeték nélküli kivitelezése jelenti a megoldandó problémát. Olyan innovatív gondolkodásra utal, amelyről napjainkban is sokat beszélünk.