Gulyás Gergely közölte, a festményt 3 milliárd forintért vette meg a kormány Pákh Imrétől. Hozzátette, több szakértői vélemény is készült, a becslések pedig igazolják a vételárat. Így most már a Munkácsy-trilógia mindhárom festményének - a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Golgota - rendezett a tulajdoni viszonya, mindhárom kép magyar állami tulajdonban van, a műalkotásokat pedig hosszú távon is a debreceni Déri Múzeumban helyezik el - fejtette ki a Miniszterelnökség vezetője az Országház Munkácsy-termében tartott bejelentésen.

„Ez egy fontos hír a magyar kultúra kedvelőinek, fontos hír a Munkácsy-rajongóknak", Debrecen és az ország egésze is gazdagodott - mondta a politikus.

Kósa Lajos felidézte, hogy a képek először 1995-ben a Déri Múzeumban voltak láthatók együtt, majd azt is felelevenítette, hogy a Krisztus Pilátus előtt című alkotást 2015-ben vette meg a magyar állam - a Magyar Nemzeti Bank Értéktár-programja keretében - a kanadai Hamilton Galériától. A képviselő úgy fogalmazott, a festmények „élete" legalább olyan kalandos, mint maguk a képek.

Papp László debreceni polgármester arról beszélt, hogy most teljesült az a több mint 100 éves igény, hogy a trilógia - amely debreceni szimbólum - állami tulajdonban legyen. Azt ígérte, jó gazdái lesznek a képnek.

A Jézus életét megörökítő sorozat darabjait első alkalommal 1995. augusztus 25-én láthatta együtt a közönség. A művek közös bemutatásának különlegessége, hogy maga Munkácsy sem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó festményét. /MTI/

***

Krisztus Pilátus előtt (1881. New York)

A kétezer éves koncepciós per kezdetét ábrázolja. Koncepciós, mert kimenetele előre eldöntetett. A tanító, igét hirdető, betegeket gyógyító, csodatévő Jézust már jó ideje haraggal és gyűlölettel figyelték a zsidó főpapok. Lázár feltámasztása, a róla keringő hírek, a nép feléje forduló csodálata azonban meghozták a főpapi döntést: „Egy pedig közülük, Kajafás, aki főpap volt abban az esztendőben, mondta nékik: Ti semmit sem tudtok! Meg sem gondoljátok, hogy jobb nékünk, hogy egy ember haljon meg a népért, és az egész nép el ne vesszen.... Ama naptól azért tanakodtak, hogy őt megöljék. (Jn. 11: 47-50, 53)

Jézus a béke olajágával érkezett Jeruzsálembe az őt éltető tömeg élén a zsidó húsvétra, a peszahra. Szanhedrin, a zsidó főtanács azonban olyan demagógiát teremtett napok alatt, hogy az ünnepeltből, a felmagasztaltból ellenség lett. Az igaz emberből a „nép" ellensége, a hazugságba öltöztetett „igazságnak" az áldozata. A képen ott áll az ártatlanság fehér ruhájában, megkötözött kézzel a helytartó, Pontius Pilátus előtt. Pilátus a hatalma magaslatán keze felé néz, mintha ujjain számolná az érvek - ellenérvek számát, az igazság és hamisság tényeit. A festmény legfontosabb mondandója: az ember és az igazság viszonya.

Az evangélisták szerint kora reggel volt a törvényháza előtti téren, mert a zsidók tisztátlanná váltak volna, és nem ehettek volna a húsvéti bárányból, ha az idegen rómaiak épületébe bemennek. A főalakok hátterében a már mozgolódó, nyugtalan tömeg előkészíti az Ecce Homo történéseit.

Ecce homo (1896)

a Munkácsy - életmű legutolsó nagy alkotása.  „Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyosságot tegyek. Mindaz, aki igazságból való, hallgat az én szómra."- mondja Jézus a helytartónak. „Monda néki Pilátus: Micsoda igazság? (Jn. 18, 37b 38a); Király vagy - é hát, csakugyan?- kérdi Pilátus. Jézus: „Te mondod"- feleli Jézus. ... Az én országom nem e világból való - mondja, hogy Pilátus értse, nem az ő hatalmára tör.

Kulcsmondatok ezek a kettejük rövid kapcsolatában. Jézus szavaiból, cselekedeteiből megérzi, hogy nem közönséges halandóval van dolga. Többször nekifut, hogy megmentse, hogy a vesszőztetés elég ítélet legyen a dühöngő nép számára, mert nem talált benne semmi bűnt. A „Feszítsd meg őt!" követelésével is szembeáll. Jézus azonban konok, hajthatatlan, elkötelezett. Pilátus a képen nem a trónján ül, hanem fent az oszlopok között áll a megkínzott, töviskoronás Jézus mellett. „Ecce homo! - Íme, az Ember!" - mutatja fel a csőcselékkel szemben. Talán, volt is egy majdnem pillanat, hogy a szavát is megértse. Ezt elvágta a tömeg zsarolása: „ha szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja." Pilátus már nem tudja megmenteni az Embert. Gyávasága erősebb. Mossa kezeit, de nem tudja lemosni a bűnt.

Papp László polgármester sajtótájékoztatót tart a Munkácsy-trilógia előtt a debreceni Déri Múzeumban 2015. május 20-án. Munkácsy Mihály három híres festménye, a Golgota, az Ecce Homo és a Krisztus Pilátus előtt című kép újra együtt látható a múzeumban. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt 

Golgota, vagy Kálvária színhelye a Koponyák hegye Jeruzsálemben. A természet képei elnyelik a csoportokat. Alig látható szálak kötik össze a keresztfán haldoklókat és a távozókat. Krisztus nincs a központban, de a legjobban megvilágított helyen az őt gyászolókkal és néhány személlyel, akik különböző okból részesei a tragédiának. A többiek a fényen kívülre kerülnek.

A haldokló Krisztus arca, mint M. S. mester képén is, központi kérdése a magyar és az egyetemes művészetnek is.  Egyrészt a végtelen magány, másrészt a végtelen fájdalom kifejezése, átélése, ami a megfeszített sorsa.  A Munkácsy-festményen is ott a kín, amelyet Krisztus szenvedett el az emberiség helyetteseként, hogy nekünk ne kelljen elszenvednünk a második halál fájdalmait, amelyet csak ő élt át kifejezhetetlen belső magányában: „Éli, Éli! Lama sabaktáni! Én Istenem! Én Istenem! Miért hagytál el engemet?" (Máté 27. 46.) - kérdezi az Atyától. /T. Molnár Zsuzsanna/

Kapcsolódó írásaink:

Golgota: A haza érdekében védetté nyilvánítva

2015.06.12. - 00:20 | vaskarika.hu

A Miniszterelnökség vezetője szerint bár nem a legsportszerűbb módon, de a haza érdekében nyilvánították védetté "váratlan sebességgel" az amerikai Pákh Imre tulajdonában álló Munkácsy-festményt, a Golgotát.

 

 

Pákh Imre kétmillió dollárért is eladná a Golgotát

2015.08.03. - 16:45 | vaskarika.hu / MTI

Kétmillió dollárért (566 millió forint) is eladná a magyar államnak a Golgota című Munkácsy Mihály-festményt Pákh Imre, de csak abban az esetben, ha "valóban független értékbecslők" állapítják meg ennyiben a kép értékét - írja hétfői számában a Blikk.