Így ünnepelte augusztus 20-át Körmend - Szent István napi ünnepi műsor a Rába-parton
Képgaléria megtekintése2019.08.20. - 17:00 | Büki László 'Harlequin'
Augusztus 19-én az esti nyolc órás harangszót követően a Rába-parton államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepére került sor, melyen ünnepi köszöntőt mondott Bebes István polgármester. Az ünnepi műsort követően a fénypompás csónakfelvonulás és az 56. Rába Tűzijáték zárta a Rába-parti ünnepi programot.
HIRDETÉS
Az ünnepi ceremónia hagyományosan az Y09 Egyesület galambreptetésével kezdődött, akik a Himnusz hangjai alatt elszálltak a Rába folyó felett, majd Horváth Meggie énekes adott alkalomhoz méltó műsort.
Bebes István polgármester ünnepi gondolataiban kiemelte, "Szent István alakja, tettei nem magyarázhatóak rendíthetetlen és feltétlen hite nélkül. Szent István a legnagyobb magyar államférfi volt. Államférfiúi nagyságát, jövőbelátó bölcsességét erősíti, hogy képes volt arra, amire csak a legnagyobbak: felülemelkedni mindazokon a nehézségeken, amelyek éppen a lényeget takarják el, és képes volt hitéből, belső meggyőződéséből dönteni, nem hajlott meg a látszólagos kényszerek előtt. (...) A mai nap öröme, emelkedett hangulata és ereje az újjászületés felemelő érzéséből következik. Szent Istvánra emlékezve nem csak arra gondolunk, kik vagyunk, honnan jöttünk, hanem arra is, milyen hosszú utat tettünk meg valójában. Mi mindannyian, mintegy 30 nemzedék magyarsága."
Szent István király intelmei a mai napig utat mutatnak minden magyarnak, ugyanis az önrendelkező állam eszményéből olyan valóságot teremtett, ahol minden magyar megélhette, magáévá tehette a keresztény hitet. Sorsdöntő, egyben sorsfordító pillanat volt ez 1000 évvel ezelőtt történelmünkben, ez volt az a pillanat, amikor elődeink hitet tettek a keresztény és független magyar állam létrehozása mellett. Nemzeti ünnepünk egy olyan különleges alkalom, amelyen az összetartozásunkat ünnepeljük. Augusztus 20-a államiságunk ünnepe. Szent István királyunk ünnepe egy olyan biztos történelmi és szellemi kulturális alap, ahova lélekben visszatérhetünk és vissza is kell térnünk.
Az ünnepi beszédet követően került sor az új kenyér megáldására, melyhez a Magyar Kajak-Kenu Szövetség utánpótlás válogatottjának tagjai hozták a folyón a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret, és adták át Bebes István polgármesternek, aki felvágása után körbekínálta a jelenlévők közt.
Az ünnepi megemlékezés után a fényfüzérekkel és fáklyákkal megvilágított csónakok felvonulásában, valamint látványos, görögtűzzel záruló tűzijátékban gyönyörködhetett a Rába-part közönsége. Idén nyolc csónak ringatózott és csorgott végig a Rábán, és gyönyörködhetett a "kreatív lélekvesztők" vonulásában a Rába-part minden négyzetméterét megtöltő tömeg. A csónakfelvonulás páratlan látványosság közel fél évszázada, ahol Körmend jelentős intézményei, vállalatai, közösségei kivilágít́ott csónakokkal ejtik ámulatba a közönséget. Az eseményt idén a csónakján a 775 éves várost megjelenítő Bereki Bárkás Egylet Egyesület koordinálta.
A csónakfelvonulást követően egy bő tízperces, látványos, görögtűzzel és a 775-ös számot is megjelenítő tűzijátékban volt része a Rába-part közönségének. A körmendi tűzijátékok történetét tekintve az elsőre 1762. augusztus 25-én került sor, amikor Batthyány III. Ádám megyei főispáni beiktatása volt. Kétszáz évvel később, 1963. augusztus 19-én pedig Körmend újra beírta nevét a pirotechnika történetébe: nem tudni, hogy a nyilvánosság bevonásával történt-e a múlt század első látványrakétáinak fellövése, ám egészen bizonyos, hogy nem maradt titokban. Elképesztő élmény volt ez 56 évvel ezelőtt, már csak azért is, mert csak két évvel később, 1965-ben, egy magyar találmánynak köszönhetően használtak először elektromos indítógépet a tűzijáték működtetéséhez. A rendszerváltásig Budapest mellett Körmend volt az egyetlen vidéki város, ahol színpompás tűzijátékban gyönyörködhettek az érdeklődők (állítólag anno a körmendi volt a budapesti tűzijáték főpróbája).
A tűzijátékkal szimbolikusan a vidék „fővárosa" lett Körmend. Ezt hangsúlyozza földrajzi környezete is, hiszen egy folyó - a Rába - két partján fekszik, annak völgyében, az Alpokalja és a Vasi Hegyhát ölében. Mindez pedig történt egyetlen nappal korábban, mint 56 éve először Budapesten, augusztus 20-án...
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás