A szerzői egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a művészek alkotómunkájához. A díj az egyik legjelentősebb hazai irodalmi elismerés, melynek presztízsértéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg a nagydíjast és a négy alkategória díjazottjait. A korábbi években többek között olyan szerzők kapták meg, mint Takács Zsuzsa, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Cserna-Szabó András vagy Závada Pál.

2020 irodalmi díjazottjai:

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Kovács András Ferenc kapja a Requiem Tzimbalomra című kötetéért.

József Attila-, Déry Tibor-, Kossuth-és Babérkoszorú-díjas költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, dramaturg, 43 kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. „Költészetében ott működik a teljes irodalmi hagyomány, amelynek immár fontos része ő maga is. Tehetség, stílus, szabadság, szellem, pátosz: mind-mind részei annak a könnyedén nagyszabású játéknak, amely 1983-ban kezdődött a Tengerész Henrik intelmeivel, és amely nem ér véget a 2019-es Requiemmel" - írja laudációjában Bazsányi Sándor.

Cselényi Béla (költő) az Órajáték bronzapával című verseskötetéért részesül elismerésben.

Kolozsváron született, 14 éves kora óta ír verseket. 1987 óta él Budapesten, többek között a Magyar Rádiónál, a Magyar Távirati Irodánál (MTI) és a Magyar Írószövetség Könyvtárának munkatársaként dolgozott. Romániában három verseskötete, Magyarországon hat verseskötete és egy rövidpróza-kötete jelent meg. Báthori Csaba így méltatja a díjazottat: „Csak a makacs felfedezőknek mutatkozik meg, akik hajlandók felhágni verbális költői anyagának csúcsaira.... Minden könyve amolyan betakarítás és szeszélyes ihletvonulatokat villantó metszet, válogatás. Mintha folyton betömködné a múltban tátongó űrt, és verseiben átlátna a jövőbe. Mert derűje jövőt ígér, távlatot nyit, segít élni."

Kováts Judit a Hazátlanok című regényéért kapja az elismerést. Író, szerkesztő, eredeti foglalkozása történész-levéltáros. Regényeiben a 20. század olyan kevéssé ismert történelmi traumáit dolgozza fel, mint a magyar nők sorsa a front és az orosz megszállás alatt (Megtagadva, 2012), vagy a kollektív bűnösséggel sújtott felvidéki magyar és német kisebbség háború utáni szenvedéstörténete (Elszakítva, 2015 és Hazátlanok, 2019). „A szerző a profi levéltáros képzettségével és a felelős író elszántságával évekig kutatott, sok tucat túlélőt szólaltatott meg. Egyetlen ponton sem csap át túlírásba, érzelmi vagy stilisztikai túlzásba. Ebből adódik a mű tárgyi és nyelvi ereje: a tagadhatatlan valóság drámáját idézi meg." - írja Szkárosi Endre a kötetről szóló méltatásában.

Szajbély Mihályt Csáth Géza élete és munkái című tanulmányáért díjazzák. Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetem (JATE) Jogtudományi és Bölcsésztudományi Karán végezte, 2004-től az MTA doktora. 1977-től az egyetem oktatója, 2014 és 2017 között a SZTE BTK dékánja. Főbb kutatási területei: a 19. század és a 20. század elejének magyar irodalma (Csáth Géza), a vajdasági magyar irodalom története, sajtó- és médiatörténet. „A Csáth Gézáról született műve olyan tudományos munka, amelyet hátborzongató életrajzi regényként is olvashatunk. Egyre nehezebb szívvel haladunk előre a Brenner Józsefként született orvos-író mind kilátástalanabb életében, közben viszont folyton azt érezzük, hogy a könyv az olvasókat is megajándékozza a gondolkodás és a megértés örömével" - foglalja össze laudációjában Szilágyi Zsófia.

Mártonffy Marcellt a Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben című kötetéért díjazzák. 1955-ben született Budapesten, tanulmányait a pannonhalmi Szent Gellért Főiskolán, az ELTE-n, a római Szent Anzelm Pápai egyetemen végezte. Magyar-német irodalom és nyelv szakos tanár, az irodalomtudomány doktora. „Mártonffy Marcell érdeme, hogy Pilinszky katolikus teológián alapuló publicisztikája megkapja méltó helyét. Rendkívül mély és sokszor ezoterikus elemzéseihez olyan esszényelvet tudott megalkotni, amely a teológiában szakmailag nem jártas irodalmár olvasót is magával tudja ragadni." - jellemzi laudációjában Margócsy István.

***

Az Artisjusról

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket - egyebek között profitszerzési céllal - nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.