Az országjáró túra petíciójának aláírása mellett lehetőség nyílt a megújuló energiaforrásokról - mind a szél, mind a napenergia használatának lehetőségeiről - is tájékozódni a téma iránt érdeklődőknek. Környezettudatos szerkesztőség lévén - lásd még: Critical Mass bringás körmenet - kimentünk a Fő térre, hogy kicsit jobban belekóstoljunk a zöldbéke világába, s már messziről kiszúrtuk a sátor mellett felállított, hét méter magas szélturbinát. A Szentháromság szobor árnyékában felállított installáció - a szélturbina mellett - egy komplett napelemes rendszert is szemléltetett. Amíg ott tartózkodtunk, értőbb "szakik" már közelebbről is vizsgálták, vajon össze lehet-e ilyesmit hozni a fészerben található régi generátorból és a Robi kapálógép maradékából.



Az infosátorban számos plakát szemléltette a klímaváltozás alapvető okait, annak káros hatásain át levezetve a megelőző, illetve a károsító tevékenységeket kiváltó technológiák alkalmazását. Nagyon környezettudatos cselekedet, ha szelektíven gyűjtjük a szemetet és odafigyelünk a felesleges energia-felhasználás megfékezésére, azaz ha próbáljuk minél „zöldebben" élni életünket. Szükség van erre az otthonunkon kívül is, nagyobb léptékben gondolkodva leginkább az szükséges, hogy a jogalkotás megfelelő környezetet teremtsen a környezetbarát megoldások létesüléséhez. A Kerekerdő Alapítvány épületében 17 órakor kezdődő kerekasztal-beszélgetés a helyi megújuló energiaforrások és az energiatakarékosság lehetőségeit járta körül.



A beszélgetésben részt vett Magyar József stratégiai referens, Szombathely város képviseletében, Boldizsár Sándor, a vépi szélerőmű társtulajdonosa és Varga Gyula, Vép nagyközség polgármestere is. A Greenpeace Magyarország részéről az "1000 szél túra" kampányfelelőse, Rohonyi Péter elsőként Magyar Józsefet kérdezte arról, hogy mit tesz Vas Megye a megújuló energiaforrások telepítésének elősegítése érdekében.
Magyar József válaszából megtudhattuk, hogy "a megye szem előtt tartja a környezetvédelmi teendőket, és lépéseket tesz az olyan környezetkárosító tevékenységek ellen, mint amilyen pl. a lignit-ügy, a Rába folyó habzása, vagy a médiában is felkapott osztrák szemétégető telepítése". Azt is megtudtuk, hogy megyei szinten sajnos nincs környezetvédelmi státusz, hanem ez egyfajta mellékterületet képez a területfejlesztés feladatkörében. Amíg az USA elnökválasztásának az egyik fő csapásiránya, sarkalatos pontja a környezetvédelem, addig nálunk még elég képlékeny ez a terület, hiányoznak a környezetvédelmi stratégiák és a környezettudatos nevelés is még csak kialakulóban van. Ugyanakkor bíztató, hogy Vas megye környezeti és földrajzi adottságai - több felméréssel alátámasztva - lehetővé teszik további szélerőművek telepítését, így reagálva a Greenpeace jelenlegi kampányának szlogenjére.

"Magyarországon a tudományos ismeretek szerint az átlagnál nagyobb mértékben és hamarabb következhetnek be az éghajlatváltozás katasztrofális következményei - kérdés, hogy az átlagnál majdnem másfélszer veszélyeztetettebb országként vajon mennyire készülünk fel a kihívásokra?"

Többek közt ezt a kérdést is felteszi a Greenpeace az emberek számára. A klímaváltozást mi, emberek generáljuk, és úgy tűnik, hogy ennek a megelőzésére feladott "házi feladatnak" nincs megoldása a háztartásokban, azaz egyelőre otthon nem érezzük a veszély súlyát. No persze, nemcsak a háztartásokról van szó, ipari környezetben nagyságrendekkel jelentősebb a környezetszennyezés mértéke, és a klímaváltozásra gyakorolt hatása. Hogy mi a megoldás? Elsődlegesen a lakosság szemléletmódjának megváltoztatása hatásos, figyelemfelhívó kampányokkal, mert a kis lépések stratégiája mindig célravezetőbb. Ezeket a "lépésközöket" növelhetnék hatékonyan az extraprofitot termelő cégóriások is, nemcsak saját reklám-spotjaikon keresztül, hanem globálisan gondolkodva a megújuló energiák használatát illetően. Bízzunk benne, hogy a Greenpeace jelen akciója nem don quijote-i szélmalomharc lesz, hanem sokkal inkább produktív "szélerőműharc" az alternatív és megújuló energia térnyerése mellett.