A beteglátogatók legfontosabb feladata az empátiás megértés, a „beteg világának" helyes érzékelése és értelmezése. Minden beteg igényli a személyes ráfigyelést, törődést, gyöngédséget, a szeretetet, a megértést tanúsító viselkedést. A beteg abba tud kapaszkodni, akivel jó a kapcsolata, akiben megbízik. De legalább ennyire fontos a szavak gyógyító ereje is! A megkönnyebbülést hozó beszélgetések a saját helyzet iránti jobb belátást, megértést teszik lehetővé. A kórházakban a sárga köpenyes, karitász-kitűzős önkéntesek jelenléte olyan hozzáadott érték, ami nem csak a betegellátás színvonalát, de egy-egy osztály arculatát is kicsit „emberibbé" varázsolja.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász és a szombathelyi Markusovszky Kórház együttműködése kiváló mintája a kórházi önkéntességnek. A beteglátogatók tevékenységük végzésekor saját személyiségükkel vannak jelen, ami a betegek számára döntő fontosságú, hiszen sokan úgy érzik, a kórházi létben háttérbe szorul igazi személyiségük a betegségük miatt. Az önkéntes, aki ebben a helyzetben odafigyel a betegre, meghallgatja őt, pótolhatatlan segítséget jelent. A beteglátogatók heti rendszerességgel, a kórház rendjét betartva végzik segítő szolgálatukat.

Az éjjeliszekrény nagyon sokat elárul

„30 éve vagyunk beteglátogatók. Előbb kezdtük, mielőtt megalakult volna a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász. Én kórházban is dolgoztam, és munka után felmentünk betegekhez, először főként olyanokhoz, akiket ismertünk. Ezt látva vált világossá, hogy igény van a betegekkel való beszélgetésekre, meghallgatásokra. Amikor 1991-ben újraindult a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász, akkor már szervezett formában csináltuk a beteglátogatást. Minden hónapban összejöttünk, meghívtunk orvosokat, főnővéreket, betegjogi képviselőket, hogy képzést adjanak nekünk. Pár találkozás után, ha a beteg érzi, hogy szeretettel vagyunk iránta, elfogadjuk őt, kialakul egy bizalmi kapcsolat, ami elengedhetetlen a további segítő tevékenységhez. Most már eljutottam arra a szintre, ha bemegyek a kórházba, megszűnik számomra a külvilág, csak a beteg ember a fontos" - ad rövid betekintést beteglátogató és beteg kapcsolatáról Galambos Borbála.

A lelki szolgálat vezetője elmondta, szerződésük van a Markusovszky Kórházzal, aminek része a titoktartás is. Segítő tevékenységük végzéséhez képzéseket kapnak, aminek része a főnővéri és a lelkészi iránymutatás, illetve felkért előadók adnak célzott szakmai segítséget a speciális betegségben szenvedőkkel való kapcsolattartásra.

„Az éjjeliszekrény nagyon sokat elárul, ha nincsen rajta semmi, se egy üdítő, se egy pohár. Ez azt jelenti, nem látogatják a beteget, nincs hozzátartozója. Olyan is van, akinek nincs hálóinge, nincs egy papucsa, ezt a karitász segítségével szoktuk megoldani. Február 11-e a Betegek Világnapja, ilyenkor Szentképet viszünk be, de a Karácsony és a Húsvét mindig az ajándékozásról szól. Nemcsak a szombathelyi kórházban, hanem az egyházmegyéhez tartozó zalaegerszegi, celldömölki, sárvári, szentgotthárdi és körmendi kórházakban is" - mondja Borbála.

A beteg addig beszél, ameddig neki jól esik

Alapvetően mindig a beteg választja meg segítőjét. A bemutatkozás során fontos, hogy a betegben tudatosuljon: a beteglátogatók az egyházmegyei karitász önkéntes segítői, nem anyagi ellenszolgáltatásért végzik munkájukat. Vallják: a szeretet, a segítés isteni adomány, ingyen kapták, ingyen is adják tovább. Pedig az igencsak emberpróbáló szolgálathoz nemcsak bizalom kell, hanem egyfajta bátorság is, mellé pedig jó kommunikáció és lelkierő. „Ahova a jóisten elhívott, ott megadja hozzá az erőt is" - vallja Borbála. Ha a betegek kérik, szívesen imádkoznak is velük. Azt az elvet követik, miszerint „Ne beszélj Istenről, csak ha kérdeznek, de élj úgy, hogy kérdezzenek!"

„Mikor még régen a szülészeten volt az onkológia, egy alkalommal délután 5 óra volt, mikor leültem egy beteg néni mellé, aki elkezdte mondani az egész életét. Már sötét volt, mikor kijöttem tőle, és amikor másnap mentem, mondták, hogy miután eljöttem, rá 5 percre meghalt. Akkor ott letette azt a terhet..."

A beteglátogatók alkoholistákat, drogosokat is kihoztak már a kórházból a felemelő szeretet erejével. Vannak azért problémák is, ezért minden hónapban összejönnek és megbeszélik a kritikus eseteket, ilyenkor mindenki kimondhatja magából, amit nem tudott megoldani, ami fájdalmas volt számára.

Hogy miért csinálják?

„Egyfajta lelkierőt ad, hogy várnak ránk, hogy szükség van ránk, hogy a betegek valakitől kapnak egy jó szót. Akkor is kell adni a szeretetből, ha sosem kapjuk vissza. Azt gondolom, a kereszténység nem a templomban kezdődik, hanem amikor kijöttem onnan, és ott van előttem a lehetőség, hogy segítek vagy nem segítek."

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász 30 beteglátogatója már nem fiatal, régóta a lelki segítés szolgálatában áll. A jövőt a fiatalok bekapcsolódása jelentené ebbe a nemes, felemelő, ám olykor lelkileg korántsem könnyű önkéntességbe, ám Borbála elmondása szerint ezt a tevékenységet csak az egyház tudná hatékonyan népszerűsíteni.

Nem biztos, hogy minden önkéntes alkalmas a betegek látogatására, hogy azonnal a neki megfelelő kórházi osztályon kezdheti meg munkáját. Ezek megállapításához szükséges az önkéntesek szűrése. Galambos Borbálától azt is megtudtuk, hogy a betegek látogatása mindig nagy lelki élményt ad az önkénteseknek, nagy örömmel számolnak be az első alkalmakról, amikor először ültek a betegágy szélén, és hallgatták az ápolt élettörténeteit.

„A beteglátogatás lényege: együttgondolkodás a beteggel a problémáról, megbízható, hű barátként. A beteg ember: titok. Titok önmaga számára, és titok a kívülálló számára is, ezért csak tapintattal, gyöngéd szeretettel közeledhetünk hozzá! A betegágy mellett csodákat fogunk látni, mert előttünk is fel fog villanni a szenvedő Krisztus egy-egy vonása. Ha így közeledünk betegeinkhez, általuk mi is csak gazdagodunk. A legnagyobb élmény pedig egy-egy gyógyult ember ruháit becsomagolni, segíteni a felöltözésében és búcsút inteni neki" - zárta gondolatait Borbála.

A Szombathelyi Egyházmegye beteglátogatásban aktívan szolgáló önkénteseinek szeptember 29-én tartott lelki napot az egyházmegyei karitász Celldömölkön. A szentmisét követően a betegápolók a kórházi betegágyak mellett eltöltött több évtizedes szolgálatuk elismeréseként oklevelet vehettek át, köztük Galambos Borbála is. Gratulálunk, és Isten áldását kérjük további segítő szolgálatukhoz!