Mozart és Csajkovszkij est a szimfonikusokkal (online)

2020.11.22. - 18:55 | vaskarika.hu

Mozart és Csajkovszkij est a szimfonikusokkal (online)

Helyszín: online

Dátum: 2020.11.24.

Online közvetíti november 24-i hangversenyét a Savaria Szimfonikus Zenekar, melyen Mozart D-dúr "Prágai" szimfóniája és koncertáriája, valamint Csajkovszkij V. szimfóniája fog elhangzani. A zenekart Dobszay Péter vezényli, közreműködik
Zemlényi Eszter (szoprán).

Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) D-dúr szimfóniájának bemutatójára 1787-ben Prágában került sor, innen származik a mű fantázianeve. A nem sokkal a Figaro házassága után írt mű a kései Mozart-szimfóniák sorát nyitja meg. Stílusának - a 35 évet élt zeneszerző esetében viszonylagos - „késeisége" abban áll, hogy Mozart korábbi szimfóniáihoz viszonyítva megnő a motivikus feldolgozás jelentősége, ami összetett és változatos zenei szövet kialakulását eredményezi. Formabontó a kompozíció felépítése, mivel a hagyományos négytételes struktúra helyett csupán három tételt tartalmaz. Az első és a második tétel szonátaformájú Allegro illetve Adagio, a finálé pedig életvidám, gyors Presto.

Mozart instrumentális zenéje után a zeneszerző koncertáriái csendülnek fel Zemlényi Eszter szólójával. A fiatal szopránénekes 2017-ben az észtországi Klaudia Taev Énekverseny díjazottja volt. 2016-os debütálása a Magyar Állami Operaházban szintén Mozarthoz kötődik, ekkor a Szöktetés Blondéjaként lépett színpadra.

Az európai szimfonikus hagyomány és az orosz muzsika ötvözése terén Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) mérföldkövet jelent. Az orosz zeneszerző szimfonikus alkotásaiban Beethoven és Schumann zenei öröksége éppúgy tetten érhető, mint a liszti szimfonikus tradíció a maga programszerű szemléletmódjával. Csajkovszkij V. szimfóniája a Byron nyomán írt Manfred szimfonikus költemény és a Shakespeare Hamletje által inspirált nyitányfantázia mellett készült el 1888 nyarán. Az első tételben felhangzó hatütemes mottó a szimfónia minden tételén végigvonul, sokszor egészen dramatizált hatást keltve: a második tételben például a szólókürt megszólalását szakítja félbe. Csajkovszkij dallamvilágára jellemző, hogy ez utóbbi téma egyébként a könnyűzenébe is utat talált magának. A harmadik tétel A-dúrban írt keringő, a finálé pedig a nyitótételhez hasonló szonátaforma, mely a mű lezárásaként fergeteges Presto tempóig fokozódik.

FIGYELEM!!!

Bérleteseink részére szeretnénk biztosítani a közvetítés biztos, ingyenes elérhetőségét, ezért arra kérjük Önöket, hogy megerősítésként KÜLDJÉK EL E-MAIL CÍMÜKET KOLLÉGÁINK SZÁMÁRA, hogy biztosan jó címre küldhessük ki Önöknek az előadás előtt az online közvetítéshez szükséges linket.

A következő címre kérjük megerősíteni e-mail címüket:laszlone.andrea@sso.hu

Új hozzászólás