Rejtett értékeink - Gencsapáti Szentkút és a Gencsapáti "Ördögkő"

Képgaléria megtekintése2021.01.19. - 08:15 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Rejtett értékeink - Gencsapáti Szentkút és a Gencsapáti "Ördögkő"

Gencsapáti nyugati határában áll a környék kedvelt zarándokhelye, a Szentkút, míg az „Ördögkő” a Szentkút felé vezető gyalogúton található. A vasi értékek közé mindkettő felvételt nyert, íme, a történetük.

Gencsapáti Szentkút

A falu nyugati határában áll a környék kedvelt zarándokhelye, a Szentkút. 1756-ban gróf Batthyány József pozsonyi prépost egyházlátogatást végzett Gencsapátiban. A látogatás alkalmával felvett jegyzőkönyv részletesen beszél a Szentkútról. Eszerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízétől megnyíltak. A kápolnát a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel. A kápolna mellé hamarosan három keresztfából álló Kálváriát is építtettek. 1906-ban a forrás, illetve a kápolna köré 14 kisebb stációs kápolna épült Jézus szenvedésének egyes jeleneteit ábrázoló szoborcsoportokkal. Ebben az időben kapott a kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot a karmelita nővérektől. 1936-ban Hosszú István és neje váratlanul elhunyt kislányuk emlékére egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak. Évente kétszer, -Szentkút búcsúkor- a szent kereszt megtalálásának (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának (szeptember 14.) napját követő vasárnapon nagy számban keresik fel a környező plébániák hívei is. Régi hagyomány, hogy húsvét hajnalán a gencsi hívek -a bibliai jámbor asszonyok példáját követve- a Szentkútnál adják meg a tiszteletet a feltámadt Üdvözítőnek.


A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor (augusztus 15.) is elzarándokolnak a kegyhelyhez, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi úgynevezett hálaadó mise is, melyet a szüret végeztekor szokás a Szentkútnál bemutatni. Nagyböjtben, az utóbbi években, a Szombathely és környéke fiataljai itt végzik el az Ifjúsági keresztutat. 1986 és 1987-ben Isten segítségével a gencsapáti hívek áldozatkészségéből megszépült a Szentkút és környezete. 2001-ben a Széchenyi-terv pályázatán jelentős összeghez jutott a Szentkút, és környezete. Ebből az összegből tervezik a földút korszerűsítését, a stációk, kápolna, lourdes-i-barlang restaurációját.

Az újabb felújítás napjainkban (2014 novemberétől) zajlik a Szentkút stációk teljes felújítása, a felújítás elkezdésekor került elő egy időkapszula 1906-ból, amely a stációk és a kápolna torony építési munkálatait írja le (Abért István Szentkút gondnok).

A gencsapáti Szentkút településtörténeti, egyháztörténeti, és turisztikai szempontból is az egyik legfontosabb kulturális emlékhely. A vallási és turisztikai tematikus útvonalak helyi csomópontja, a Mária út és a Szent Márton zarándokút része.


„Ördögkő" (a Szentkút felé vezető gyalogúton)

Az Ördögkő római kori oszlop töredéke, amely 1907 óta áll a mai helyén. Az, hogy hol volt az eredeti helye, bizonytalan. A középkortól egészen az 1800-as évek végéig Herény, Nemétgencs és Söpte határát jelölte, akkor jegykőnek is nevezték, a körülötte lévő terület pedig Jegykői-dűlőként volt ismert. Később egy ideig a gencsi templom mellett állt, onnan hozták ki jelenlegi helyére.

A legenda

Bárdosi János néprajzkutató 1962-1963 körül összegyűjtötte azokat az Ördögkővel kapcsolatos legendákat, mondákat, amelyek akkor még éltek az idősebb gencsapátiak körében. Az ő feljegyzései nyomán olvashatunk a legendák közül néhányat a kő melletti ismertető táblán. Íme az egyik:

"Az ördögök valamikor itt kergetőztek, veszekettek e' na' kűve. Veszekedís közbe' dobták ezt oda. Az egyik igen elfáradt, ráült a kűre, ammeg ahogyan ráú't belenyomódott a fődbe, a teteje meg behorpadt, beméllett. Ezt még mast is meg lehet látnyi." (Ávár Sándor 70 éves - Gencsapáti)

Az "ördögkő" viszonylag gyakori kifejezés, mesterséges és természetes sziklaalakzatot egyaránt jelölhet. A helyi hagyomány mindegyikről azt tartja, hogy létrejötte, kialakulása az ördög műve. A kövek egy részéről úgy gondolják, hogy az valamilyen pogány kultuszhely tartozéka lehetett. Így pl. találkozni olyan vélekedéssel, hogy a jegykő, az nem a határ jelölését szolgálta, hanem tulajdonképpen "egykő", azaz szentkő volt. (Az "egy" szó régen szentet is jelentett. Pl. egyház = szentház).


Fotó: gencsapatiertektar.hu

Szöveg forrása: Gencsapáti Értéktár

megosztom a twitter-en megosztom a facebook-on megosztom a delicious-on megosztom a startlapon megosztom a google+-on NyomtatásKüldés e-mailbenAz oldal tetejére Forrás: Gencsapáti Értéktár

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás