A fáma szerint elképzelhető, hogy Boldog Brenner János a Brenner-villában született. Nem itt nőtt fel ugyan, és nem is itt gyerekeskedett, de itt látta meg a napvilágot. Az épület egyrészt történelmi jelentőséggel bír - többszörösen is! -, másrészt pedig városképileg is fontos, hiszen egy gyönyörű épületről van (volt) szó, mely még a fővárosban is jelentős lenne.

"Mindig azt szoktam mondani, a Brenner-villának a városképi jelentősége kb. akkora Szombathelyen, mint Budapesten a Várkert bazáré." - mondta Torjay Valter a villával kapcsolatban a helytörténeti séta elején.

A Brenner-villa barokk kiskastélynak épült a18. században, korábban a Batthyány család birtokolta. Utána a német eredetű Brenner család vette át, és a 19. században historikus stílusban átépítette. Torjay Valter nem igazán elégedett az eredménnyel, nem tartja túl sikeresnek a helyreállítást, túl gépiesek lettek az elemek, az épület elveszítette az eredeti hangulatát, helyenként nem pontosan állították vissza a díszítéseket, az elemeket.

Ettől függetlenül a fő párkány láthatóan eredeti. Tehát a Brenner család birtokolta és építette át neoreneszánsz, neobarokk jellegű stílusban, inkább a reneszánsz az uralkodó, bár az sem teljesen pontos. A belső berendezés eltűnt, Torjay Valter csak egyetlen egy bútorról tudja, hogy hol található jelenleg. Az épület az államosítás után sokféle funkciót töltött be, volt ifjúsági központ, ifjúsági mozgalmi helyként is működött.  A kastély többféle funkciót is betöltött, készültek róla belső fotók a háború előtti időkből, elmondhatjuk, hogy egy nagyon szépen berendezett, igazi nagypolgári stílusú épület volt. A fáma szerint Brenner János, akit nemrégen boldoggá avattak, itt született, ebben az épületben. Talán élnek még közeli rokonok, akik tudnának erről felvilágosítást adni.

Az épület története nem a legfényesebben alakult, a Radius Hungaricus Rt. működött benne egy darabig, majd a kaszinó, ami a normális kezdet után egyre jobban lezüllött, botrányok övezték, végül megszűnt, és bezárták a helyet. Aztán jött a tűz, ami végleg megpecsételte az épület sorsát. Sajnos most sincs jó kezekben, a külföldi tulajdonosa Németországban él, és nem nagyon igyekszik a helyreállításban. Azt beszélik, hogy a hajléktalanok gyújtották fel az épületet, ám ahhoz képest hihetetlen gyorsan, nagy károkozással történt a tűzeset. A lényeg, hogy irdatlan kárt csinált, és az üszkös maradványok azóta is az enyészetéi.

Torjay Valter kifejtette azt is, az, hogy az épület ablakait és az összes nyílását bedeszkázták, balesetvédelmi szempontból érthető és helyes, ugyanakkor ártalmas is, mert ledunsztolja a helyiségeket.  Az a hatalmas mennyiségű nedvesség, ami az épületbe bemegy, nem tud kijönni, és belülről fogja szétbontani a falakat, melyek könnyen rádőlhetnek valakire, tehát ez a fajta megoldás nem jó. A tetején ugyan tud valamennyit szellőzni, de több levegő megy be, mint amennyi kijön, és alulról is áramlik a nedvesség. A házat be lehetne takarni valamilyen olcsó anyaggal, mert ha így marad, akkor az épület még veszélyesebbé válik. A nyílászárok betömése semmit sem segít, a ház egyszer csak rá fog dőlni valakire, ha nincs körülvéve, nincs lekordonozva. Torjay Valter sokkal szerencsésebbnek tartaná, ha kordonnal elkerítenék a területet, és lefednék valamilyen módon a tetőrészt, mert ez a dunsztolás egyenes út a pusztuláshoz.  

Nem ez az egyetlen épület, amelyik közvetlen veszélynek van kitéve Szombathelyen, csakhogy a többi a város külső részén helyezkedik el, ezért kevésbé kerül rájuk a figyelem, holott lehet, hogy a Brenner-villánál ezek még nagyobb jelentőségű épületek. Mostanában a Kovács szálló került előtérbe, a szép szecessziós és nagyméretű épület, itt azonban ugyanaz a helyzet, mint a Szegedi-kastélynál Gyöngyöshermánban, vagy éppen a Brenner-villánál, hogy olyan tulajdonos kezébe került, aki nem tud, vagy nem is akar vele mit kezdeni. Fontos lenne elgondolkozni azon, hogy milyen módon lehetne a villát konzerválni, vagy valamit kezdeni vele, mert ez az állapot nem tartható fenn hosszabb ideig. A belső kiképzésből semmi sem maradt meg, teljesen átalakították, amikor kaszinót csináltak belőle. További problémát jelentenek a lopások, elviszik nemcsak a bádogot, hanem mindent, ami még megfogható, vagy elvihető. A gyerekek felmásznak a maradványokra, ami szintén veszélyes, ezért fontos lenne az őrzése is. Mivel a Brenner-villa közel helyezkedik el a belvároshoz, különösen fontos lenne a felújítása, a fóliával való letakarása nem is kerülne olyan sok pénzbe.

Torjay Valter úgy véli, a 90-es évektől kezdve az önkormányzatok is szerepet játszottak abban, hogy az épület idáig jutott, egy Brenner-leszármazott építészmérnök például megpróbált javaslatokat tenni a felújítással kapcsolatban, ám próbálkozásai nem vezettek eredményre. Ez a hely a város egyik szégyene, a felújított víztoronyból nem szép látványt nyújt a Brenner-villa csonkja. Ha pedig Brenner János valóban itt született, akkor az egyház is tehetne valamit annak érdekében, hogy az épületet megmentsük az utókor számára.