A Bethlen-kripta Vasegerszegen

Vasegerszegen jártunk, egy olyan sírhelyen, ami kevesek számára ismert. A településen a Kis-Markusovszky-kastélyt jobbra elhagyva egy, a tájképet uraló gesztenyesor mellett haladva jutottunk el úti célunkig, a Bethlen-kriptáig. A fasor végén található építészeti műremekkel szemben a Kis család és Markusovszky Lajos családi síremléke található. A Bethlen-kriptán nincs felirat, szinte semmi nem található róla, ám minden írásos feljegyzésnél lélekemelőbb volt ott "lenni"! 

Berzsenyi Dániel présháza Kemenessömjénben

A vén cseresznyefa helyén, ahol egykor a költő verseit írta, ma emlékoszlop áll, mellette pedig egy présház, aminek pincéjében múzeum működik. A költő egykori présháza a Kis-hegy szőlői között, a falutól alig 1 km-re található. A hajdan itt állt öreg cseresznyefa árnyékában írta verseit, helyét ma egy táblával ellátott emlékkő jelzi.

A présház egyik helyiségében múzeumot rendeztek be. A 2007-2008-as években a falu lakói példás összefogással rendbe tették az épület környékét, a belső helyiségeket. A Berzsenyi-pince azóta a falu életének egyik frekventált pontja lett, gyakran rendezvények - pünkösdi és szüreti vigasságok, főzőversenyek, borversenyek, táborok színhelyeként is szolgál.

Az épület alatti hatalmas borospincében helyi gyűjtésből létrehozott falutörténeti kiállítás tekinthető meg.

A celldömölki középkori bencés apátsági templom

A XII. századból származó, eredetileg román stílusú templomot egyes feltételezések szerint II. Béla alapította, bár keletkezésének ideje bizonytalan. A legvalószínűbb, hogy Győr irányából, csónakkal érkező hittérítő szerzetesek építették a szentélyt egy római kori villa alapjaira. Ez az egyetlen olyan romtemplom az országban, ami tufából épült. A mai kor az elpusztult tető helyére újat emeltetett, megóvva a tornyot a végső pusztulástól. 2012 szeptemberében átadták a nyilvánosságnak a romtemplom falán elhelyezett Lancsics Bonifác-emléktáblát is, amelyen az áll, hogy „Lancsics Bonifác (1674-1737) bencés szerzetes, a „Boldogasszony Anyánk kezdetű Mária-ének szerzője e templom romjai alatt alussza örök álmát". 

A Parádés istálló Körmenden 

Pár éve nyílt meg a Batthyány-kastélyegyüttes új kiállítótere, a felújított Parádés istálló, ahol több száz éves kincseket tekinthetünk meg!

A kissitkei Kalapos-kút 

A foglalásának századik évfordulóján - 2015-ben - felújított Kalapos-kutat a Sárvárt és Sitkét összekötő Országos Kéktúra útvonaláról leágazó kék rom turistajelzésen érhetik el a természetjárók. Kevesen ismerik ezt a csendes, félreeső helyet, valamint az innen 10 km-re fekvő ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőt, amely helyszínek közösen regélnek az Osztrák-Magyar Monarchia egykori legnagyobb hadifogolytáboráról. 1915 tavaszán az Osztrák - Magyar Monarchia legnagyobb hadifogoly táborának, az Ostffyasszonyfai Hadifogolytábornak építőit, 600 orosz és 400 szerb hadifoglyot az épülő tábortól 5 km távolságra, Kis-Sitke község határában, egy mezőn ideiglenes táborban, sátrakban és földkunyhókban szállásolták el. A táborban egészséges ivóvíz és a minimális tisztálkodási feltételek nem álltak rendelkezésre, ezért a hadifoglyok között kolera és tífuszjárvány ütötte fel a fejét, ami közülük sok áldozatot szedett. A tiszta ivóvíz biztosítása érdekében a tábor parancsnoka, Piskecek Wenczel ezredes elrendelte a tábortól 1 km-re lévő Kurcon-forrás megtisztítását.

A forrásból a tiszta ivóvizet szivattyúk segítségével juttatták el a táborba. A forrást védő épületet - a „Kalapos-kutat" - a táborban, tisztként szolgálatot teljesítő Zombory Moldován Béla festőművész tervezte meg és az épület kivitelezését a XVIII. őrzászlóalj felügyelete alatt a „muszka" hadifoglyok végezték el. A tábor megszűnése után a kút feledésbe merült, a környezetét a természet visszafoglalta. Az épület kupolája beomlott. A környező terület és a forrás megtisztítását, valamint az épület helyreállítását lelkes és önzetlen önkéntesek társadalmi munkában 2015 nyarán végezték el, ezzel tisztelegve a háborúban elhunyt hősök emlékének.