A Káld-hidegkúti Kisboldogasszony-kápolna

A Kéktúra útvonalán fekvő Farkas-erdő szemet-lelket gyönyörködtető túraélményt kínál. Vas megye legnagyobb összefüggő erdőtömbje a megye első védett helyi természeti értéke. Az erdő szívében helyezkedik el a 2017-ben épült Kisboldogasszony-kápolna, melynek különleges dísze a Csíksomlyói Mária kegyszobor kicsinyített, hű másolata. 

A Csikászó-patak közelében, a Hidegkúti vadászház mellett található a Szombathelyi Zrt. és a Földművelésügyi Minisztérium által felújított erdei kápolna, amit 2017. szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján, Szűz Mária „születésnapján" adtak át és szenteltek fel az erdő és a rét határán. A dátumválasztás tudatos volt: ez az időpont az erdő- és vadgazdálkodásban is fontos szerepet tölt be.

Az építtetők a kápolnát már a tervezéskor természeti környezetben, fákkal körülvett területen képzelték el, amivel egy többletjelentést is kapott a helyszín. Ahogy az ágak az égbe nyúlnak, úgy az idelátogatók is kapcsolatba kerülhetnek Istennel. A fák stabilan kapaszkodó gyökerei pedig az erős, mélyen 'gyökerező' hitet szimbolizálják. Az erdei templom mennyezete maga az égbolt, díszítői pedig a felhők, a napsugarak, a madarak, a Hold és a csillagok. 

Az avatóünnepségen gyönyörűen megfogalmazták a hely szimbolikáját. Megépítésekor nem csupán egy kegyhelyet szerettek volna létrehozni, hanem emléket akartak állítani az erdészeknek, általában mindenkinek, aki az erdők fennmaradásáért munkálkodott.

A kápolna központi részén láthatjuk a csíksomlyói zarándokhely Madonna-szobrának pontos, kicsinyített mását. Az alkotás jelképezi a szombathelyi és a csíkszeredai erdészet jó kapcsolatát, Vas megye és Hargita megye összetartását, valamint a nemzeti összetartozást is. / Forrás: termeszetjaro.hu /

Gencsapáti Szentkút és a Gencsapáti "Ördögkő"  

Gencsapáti nyugati határában áll a környék kedvelt zarándokhelye, a Szentkút, míg az „Ördögkő" a Szentkút felé vezető gyalogúton található. A vasi értékek közé mindkettő felvételt nyert, íme, a történetük.

Gencsapáti Szentkút

A falu nyugati határában áll a környék kedvelt zarándokhelye, a Szentkút. 1756-ban gróf Batthyány József pozsonyi prépost egyházlátogatást végzett Gencsapátiban. A látogatás alkalmával felvett jegyzőkönyv részletesen beszél a Szentkútról. Eszerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízétől megnyíltak. A kápolnát a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel. A kápolna mellé hamarosan három keresztfából álló Kálváriát is építtettek. 1906-ban a forrás, illetve a kápolna köré 14 kisebb stációs kápolna épült Jézus szenvedésének egyes jeleneteit ábrázoló szoborcsoportokkal. Ebben az időben kapott a kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot a karmelita nővérektől. 1936-ban Hosszú István és neje váratlanul elhunyt kislányuk emlékére egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak. Évente kétszer, -Szentkút búcsúkor- a szent kereszt megtalálásának (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának (szeptember 14.) napját követő vasárnapon nagy számban keresik fel a környező plébániák hívei is. Régi hagyomány, hogy húsvét hajnalán a gencsi hívek -a bibliai jámbor asszonyok példáját követve- a Szentkútnál adják meg a tiszteletet a feltámadt Üdvözítőnek.

A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor (augusztus 15.) is elzarándokolnak a kegyhelyhez, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi úgynevezett hálaadó mise is, melyet a szüret végeztekor szokás a Szentkútnál bemutatni. Nagyböjtben, az utóbbi években, a Szombathely és környéke fiataljai itt végzik el az Ifjúsági keresztutat. 1986 és 1987-ben Isten segítségével a gencsapáti hívek áldozatkészségéből megszépült a Szentkút és környezete. 2001-ben a Széchenyi-terv pályázatán pedig jelentős összeghez jutott a Szentkút. Ebből az összegből tervezik a földút korszerűsítését, a stációk, kápolna, lourdes-i-barlang restaurációját.

Napjainkban (2014 novemberétől) zajlik a Szentkút-stációk teljes felújítása, a felújítás elkezdésekor került elő egy időkapszula 1906-ból, ami a stációk és a kápolnatorony építési munkálatait írja le (Abért István Szentkút gondnok).

A gencsapáti Szentkút településtörténeti, egyháztörténeti, és turisztikai szempontból is az egyik legfontosabb kulturális emlékhely. A vallási és turisztikai tematikus útvonalak helyi csomópontja, a Mária út és a Szent Márton zarándokút része.

„Ördögkő" (a Szentkút felé vezető gyalogúton)

Az Ördögkő római kori oszlop töredéke, amely 1907 óta áll a mai helyén. Az, hogy hol volt az eredeti helye, bizonytalan. A középkortól egészen az 1800-as évek végéig Herény, Nemétgencs és Söpte határát jelölte, akkor jegykőnek is nevezték, a körülötte lévő terület pedig Jegykői-dűlőként volt ismert. Később egy ideig a gencsi templom mellett állt, onnan hozták ki jelenlegi helyére.

A legenda

Bárdosi János néprajzkutató 1962-1963 körül összegyűjtötte azokat az Ördögkővel kapcsolatos legendákat, mondákat, amelyek akkor még éltek az idősebb gencsapátiak körében. Az ő feljegyzései nyomán olvashatunk a legendák közül néhányat a kő melletti ismertető táblán. Íme az egyik:

"Az ördögök valamikor itt kergetőztek, veszekettek e' na' kűve. Veszekedís közbe' dobták ezt oda. Az egyik igen elfáradt, ráült a kűre, ammeg ahogyan ráú't belenyomódott a fődbe, a teteje meg behorpadt, beméllett. Ezt még mast is meg lehet látnyi." (Ávár Sándor 70 éves - Gencsapáti)

Az "ördögkő" viszonylag gyakori kifejezés, mesterséges és természetes sziklaalakzatot egyaránt jelölhet. A helyi hagyomány mindegyikről azt tartja, hogy létrejötte, kialakulása az ördög műve. A kövek egy részéről úgy gondolják, hogy az valamilyen pogány kultuszhely tartozéka lehetett. Így pl. találkozni olyan vélekedéssel, hogy a jegykő, az nem a határ jelölését szolgálta, hanem tulajdonképpen "egykő", azaz szentkő volt. (Az "egy" szó régen szentet is jelentett. Pl. egyház = szentház).
/ Szöveg forrása: Gencsapáti Értéktár /

Fotó: gencsapatiertektar.hu

A váti Szent István kápolna

A Mária zarándokút mentén, a Szentkút nevű forrás mellett található a Szent István nevét viselő kis kápolna a 86-os út mellett, Vát és Szeleste települések között. A XVIII.század elején kialakult, a csodatévőnek tartott vízre alapozott búcsújáróhelyen 1720 előtt egy kis faépület állt. 1721-ben avatták fel a Nádasdy Tamás által építtetett kőtemplomot.

A XVIII. század elején kialakult, a csodatévőnek tartott vízre alapozott búcsújáróhelyen 1720 előtt egy kis faépület állt. 1721-ben avatták fel a Nádasdy Tamás által építtetett kőtemplomot. A földesúr 1733-ban 20000 Ft-os alapítványt hozott létre egy helyben építendő szervita monostor építésére és fenntartására. A következő évben az alapító meghalt, az örökös csak hosszas pereskedés után fizette ki a szerzetesek részét. A monsotor épületét 1746-ban adták át, amelyet 1788-ig, a rend megszüntetéséig használták a szerviták. 1800 körül lebontották a használaton kívüli épületet, így csak a templom maradt a forrás mellett. A XIX. században majorságot alakítottak ki a Szentkút szomszédságában, a II. világháború idején katonai lőtér létesült a környékén, melyet 1944. november 22-én ért bombatámadás. A háború után lőtérként használt környék nehezen megközelíthető lett, így a korábban 1500-2000 látogató fokozatosan elmaradt, a templom egyre romosabbá vált, míg 1965-ben le kellett bontani a tornyot, melyet követett a hajó lebontása is. 1967-ben avatták fel a korábbi szentély falainak felhasználásával készült kápolnát. Ettől kezdve ismételten elindult a környékbeli hívek zarándoklata.

A csoda

A Vát-Szentkúti kegyhely a 17. század második felében vált ismertté. A források szerint a környék Nádasdy Tamás kedvenc vadászterületei közé tartozott. Egy napon, amikor a főúr éppen a tisztáson reggelizett, egy koldust pillantott meg, aki vak lován érkezett. A ló belegázolt a forrás vizébe, mely a szemébe fröccsent. A víztől a ló visszanyerte a látását. A csoda hatására Nádasdy elhatározta, hogy ezen a helyen kápolnát építtet. Az első kápolna még fából készült, majd nem sokkal később téglából építették fel. A kápolnát 1721. augusztus 20-án Mária Mennybemenetele tiszteletére Nádasdy László csanádi püspök, a főúr testvére szentelte fel. Nem sokkal ezután Nádasdy álmot látott, melyben a kápolna helyén kolostor állt, a forrás felett pedig Jézus jelent meg öt sebéből vért folyatva a vízbe. Az álom hatására Nádasdy megegyezett a szervitákkal, akik 1733-ban két szerzetest küldtek Vátra. A rendház 1750 körül épült fel.
/ Forrás: Vát község honlapja /

A döröskei Szent Jakab templom és a régi temető

Döröske már a XIII. században rendelkezett templommal, mely ma már országos védettségű műemlék. Első okleveles említése 1244-ből való IV. Béla király által Körmend számára adott oklevélben. A román kori templom a régi temetőben, a faluszéli dombtetőn, az ún. Szentegyházhegyen áll.

Kisméretű, téglány alaprajzú, egyhajós, a hajónál keskenyebb, félköríves szentélyű épület. Keletelt, vagyis védőszentjének, Szent Jakab apostolnak ünnepén, július 25-én a felkelő Nap első sugara a szentély keletre néző ablakán át az oltár lapjára esik. A déli oldalon eredeti kőbéléses román kori bejárat látható, délen és keleten román kori ablakokkal. A hajó fölött poroszsüvegboltozatos födém, a szentély felett pedig negyedgömb kupolaboltozat található.

A templom a török korban pusztulásnak indult, de a 18. században helyreállították. Felújítása 1731-ben kezdődött. Nagyobb építkezés azonban nem történt, csupán a 19. század végén, 1894-ben vágtak rá új ablakokat és nyitottak új főbejáratot a nyugati homlokzaton. Ennek köszönhetően viszonylag érintetlenül megőrizte középkori formáját és az 1992-es kutatás és tatarozás után az addig jellegtelen épületből egy igazi Árpád-kori kistemplom lett.Korábban kívülről elsősorban az épület tömege mutatta a középkori eredetet, az 1992-es kutatás során azonban számos részletre bukkantak. A déli homlokzaton előkerült a befalazott egykori bélletes kapu, illetve annak lefaragott előépítményének nyoma, továbbá az ajtó fölött egy ugyancsak elfalazott félköríves záródású lőrésablak. A szentélyen két eredeti ablak maradt meg. Lefaragva előkerült a szentély falát tagoló féloszlopok maradványa és az épületen egykor körbefutó félköríves, fogazott díszítésű párkány.

A templom falát díszíti egy 1916-ból származó Szent Márton dombormű. Az épület egyszerű formái ellenére is rendkívül értékes, jól illeszkedik a nyugat-dunántúli Árpád-kori falusi templomok sorába.

A templom körüli, használaton kívüli régi temető szintén értéket képvisel, hiszen benne 100 évnél idősebb kő-és fémkeresztek találhatóak. / Forrás: Vasi Értéktár /

A szelestei Szent Jakab-kápolna

A Szelestei Arborétumban található a Szent József-kápolna, ami egykor kútház volt, ma pedig nyitott ajtóval várja az arborétum közepén az elcsendesedni, imádkozni, lelkileg is feltöltődni vágyókat. A kis szentély Őrfi József tervei alapján épült önkéntes összefogással, adományokból. A kápolnát 2009. május 2-án szentelte fel dr. Rátkai László esperes, Rátkai Imre és Inzsöl Richárd plébános. 

Az első rész:

Rejtett kincsek Vas megyében - Öt izgalmas felfedezés, öt érdekes történet

2021.03.16. - 07:15 | Büki László 'Harlequin'

Olyan Vas megyei helyeket, épületeket, gyűjteményeket és turisztikai érdekességeket mutatunk be, amik kulturális vagy örökségturisztikai szempontból fontosak, ám kevésbé vannak "szem előtt" vagy a közérdeklődés fókuszában. Sorozatunk első része.