Csobánc vára Gyulakesziben 

Hogy miért is az egyik kedvenc várromunk Csobánc vára a Balaton-felvidéken? Egyrészt bizton állíthatjuk, hogy innen nyílik az egész környék egyik legszebb, legteljesebb panorámája, pedig ez a vidék nincs híján a szép kilátásnak. Másrészt lelkes lokálpatrióták évről évre szépítik a romot, régészeti feltárás is folyik, illetve szakszerű rekonstrukciós munkákat végeznek. Megéri a fárasztó, de könnyen járható kaptatón felkapaszkodni még rekkenő hőségben is.

A Balaton-felvidék talán a legszebb tanúhegye a Csobánc, ameit Tapolca-Diszel településről tudunk megközelíteni. A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű hegy, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. Tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza, melyet a Rákóczi-szabadságharc leverése után leromboltak.

A túra könnyű, szőlőtőkék és szűk, enyhén csalános növényzettel szegélyzett, egyértelműen kitaposott földúton rövid időn belül elérjük a szélesebb, tufás útszakaszt. Kb. egy óra alatt kényelmesen felérünk a várhoz, miközben lélegzetelállító panoráma tárul elénk! Mivel teteje csupasz, lapos, erről a hegyről a legszebb a kilátás. Szép időben belátni az egész Tapolcai-medencét, Szigligetet, megannyi tanúhegyet és a hajdani hegyesdi vár kúpját. A távolban felsejlik Sümeg sziluettje, és nem utolsósorban a Balaton és a túlparton a Fonyód fölé magasodó dombok. 

Megközelítése:

A várhoz Diszel irányából érkezve tábla jelzi az utat a településen belül, amin az első jobbra kanyarodási lehetőségig (ez egy murvás, széles út, zöld turistajelzéssel) tudunk kocsival menni, ott párszáz méter után gyalogosan, a zöld turistajelzést illetve az Országos Kéktúra útvonalát követve érünk fel a csúcsra. 

Csobánc vára

Kornyi-tó - Kővágóörs

A Káli-medence közepén elterülő Kornyi-tó a vízimadarak paradicsoma, a mintegy kétharmadát beborító nádas és a mellette elterülő vizes-nádas területek ideális fészkelő helyet biztosítanak. Fontos vízimadár élő- és vonulási hely. A Káli-medence legnagyobb tava.

Mélysége 0,5-1 m. Ritkán ugyan, de néha ki is szárad. Keve András, híres ornitológus több mint 100 vándor és fészkelő fajt figyelt itt meg. A tó a törmelékes dolomitból és agyagból álló vízzáró altalajnak köszönhetően jött létre. Lefolyástalan vizét csak a csapadék pótolja.

Körülötte derékmagas sásos zsombékosok és pár centis gyepszőnyegű száraz rétek váltják egymást. Aki horgászni szeretne, vagy egyszerűen egy szép kis tavat látni, annak ajánljuk a Kornyi-tavat.

A "Kornyita" a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Jancsó Miklós kedvenc filmforgatási helyszíne.

Megközelítése:

A Köveskálról Kővágóörsre vezető úttól jobbra eső sík területen van. Az útról nem nagyon lehet látni (egyáltalán nem látni!! - a Szerk), de Veszprémi Imrének a tó melletti kis dombon álló szoborcsoportját észre lehet venni. Az szobrokon kicsit túlhaladva, az út mellett egy kis parkolóban lehet megállni, onnan gyalog kell menni. A hely érdekessége még az itt lévő strucctelep is.

A Kornyi-tó

A szentbékkállai kőtenger

Szentbékkálla határában nyugatra fekszik a híres kőtenger. A kövek nagysága és magassága meglepő: némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz-, vagy jókedvében gigászi kődarabokat hajigált. 

A településen jól kitáblázott kőtenger csodálatosan bizarr formájú sziklái a hajdani Pannon-tenger kavics- és homokturzásainak megkövesedett maradványai, melyeket aztán a földtörténeti korok erős szélviharai a ma látható formákra „preparálták" ki. Mintegy 400 m hosszan fekszenek a kis dombhát oldalában a sziklák, részben növényzettel is fedve. 

A turisztikai irodalom kőtengernek is nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat. A Káli-medence szélein, Salföldtől Kővágóörsig, s onnan a Kis-Hegyes-tűig húzódik egy vonulata, de a legszebb és legépebben megmaradt kőhát Szentbékkálla mellett található. 

Egy működő bányától északkeletre, Szentbékkálla irányában még szinte érintetlenül áll az a kőhátrész, amely a Káli-medence legjelentősebb geológiai értéke. Kisebb ház nagyságú kövek hevernek itt szanaszét. Közülük az egyik sziklacsoport különösen érdekes: egy hatalmas kőtábla enyhe billenéssel megmozdul, ha a végére állnak. Ez a szentbékkállai Ingókő!

Megközelítése:

A Szentbékkállai Kőtengert a Káli-medence északi részén, Mindszentkálla és Szentbékkálla között találjuk. Megközelíthető a két település közötti műútról észak felé kanyarodó KÉK turistajelzést követve, vagy Szentbékkálla településéről szintén ezt a jelzést követve, nyugat felé.

A szentbékkállai ingókő

A gyenesdiási felhagyott kőbánya

Gyenesdiás északi határában, a hegyoldalban egy felhagyott kőbánya is található. Noha ez tájseb, mégis látványos, érdekes, sőt, szép is. A felhagyott bányagödrökben a bányászati munkák befejezése óta hatalmas vízmosások szabdalják a területet. Az aljába lesétálva kipróbálhatjuk a hely akusztikáját is. 

A gyenesdiási Nagymező kirándulóhelyről egy kellemes sétával érhető el az a felhagyott bányagödör, ahol korábban bányászati munkák folytak. A bányamunkák már befejeződtek, de azóta a természet fantasztikusan szépet alkotott. A gödör oldalában és alján a lecsorgó esővíz látványos felszíni formákat alakított ki: folyóvölgyeket, hegyvonulatokat, kanyonokat - csak mindezt kicsiben.

A bányagödör északi pereméről különleges kilátás nyílik dél felé a Balatonra, illetve az egész hatalmas kráterre - egyszerre pillanthatunk a távolba és a hegy gyomrába. Ehhez kirándulóhelyről a bánya felé indulva kb. 100 m után balra kell kell fordulnunk. Ez egy meredek kaptató, de hamar teljesíthető és a tetején fantasztikus látvány tárul elénk, háttérben a Balatonnal.

Megközelítése:

A bányához délről, a faluból aszfaltozott út vezet - legsimább megoldásként a 71-es főútról ezen, autóval is elérhető.

Ébredő Vulkán szoborpark a Haláp-hegyen

Zalahalápon, a régi kőbánya helyén, a Haláp-hegyen található az Ébredő Vulkán szoborpark - akár egy honi Stonehenge -, ahol művészi eszközökkel ellensúlyozták a bányászással okozott tájsebet.  

A gondolatébresztő modern kőszobrok, szoborcsoportok, bazalt emberi alakok - Rhea Marmentini és Balanyi Zoltán szobrászművészek munkái - lenyűgöző hatással és természetességgel idomulnak bele a tájba. A nyolc darab, egyedi érzésvilágú és arculatú bazaltszobor mellett a Haláp-hegy csúcsán emelt kilátóból elénk táruló panoráma, a délebbre elterülő vulkánok és a hátuk mögött kéklő Balaton koronázza meg a lenyűgöző látványt. 

A domb lábánál Szakonyi Sándor szobrász munkája áll: Szent Borbála, a bányászok védőszentjének szobra fából kifaragva, amelyet a halápi bányászok emlékére állítottak.

Megközelítése: 

Ébredő Vulkán szoborpark