A kortárs művészet nem a külsőségeiben kortárs, hanem tartalmában, tehát annak a nemzedéknek, generációnak az életérzéseivel, gondolataival foglalkozik, akik jelenleg élnek a Földön. Ugyanakkor ezt azzal a felelősséggel teszi, amivel a művészet formáiban kapcsolódik ahhoz a kultúrához, ami évszázadokra, évezredekre meghatározta a térséget, a régiót, ami az európai kontinenst jellemezte.

A mai kortárs művészettel ellentétben -ami valójában egy globális Rocky Horror Picture Show-vá vált- a valódi, a galériák diktatúrájától független mai művészet a humánökológiai kontinuitásra, identitásra figyel.

A 2020-as festmény Van Gogh, Nietzsche és Spengler szimbiózisa, fúziója, rímel az Isten halott, mi öltük meg, és a Nyugat alkonya gondolattartalmakra. Nem él más kultúrák (amerikai, indiai, kínai stb.) kölcsönzésével, a sajátjáéból merít, és üzenete is elsősorban az európai, a nyugati embernek szól, így nekünk is, akik immár több mint ezer éve idetartozunk.

A kép alcíme: A keresztény nyugat, a nyugati kereszténység alkonya. Európát -és nem csak Európát!- a kereszténység tette naggyá, és mindenütt, ahol megtagadják ezt a múltat, szükségszerűen hanyatlás, összeomlás, káosz következik. Ez ugyanis Isten műve a történelemben - mondta el érdeklődésünkre alkotásáról Tóth Csaba.

A Munkácsy-díjas festőművész idei munkája - reflektálva a világot sújtó pandémiára - a Szűzanya a Covid idején című festmény:

Kapcsolódó írásunk:

Isten és a világ - Albumban jelennek meg Tóth Csaba szakrális munkái

2020.12.15. - 20:00 | Kleinhappel Miklós - Nyitókép: Büki László 'Harlequin'

Negyven év munkái kaptak helyet a Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész szakrális műveit összegyűjtő, karácsonyra megjelenő Isten és a világ című albumban.