Az estet eredetileg május 5-én szerették volna megtartani, ám akkor közbeszólt a zord időjárás, május 10-én viszont ragyogó napsütés köszöntötte a résztvevőket. Juhász Anna bevezetőjében elmondta, hogy sokszor dolgozott már együtt Fűzfa Balázzsal, sok jó ötletet kapott tőle, a szalon bő tízéves működése alatt többnyire kávéházakban tartotta az alkalmait, ennyire megrázó élményben viszont még sosem volt része, hogy egy születésnapi megemlékezést a gyilkosság helyszínén tartsanak, ott, ahol Radnóti életét kioltották.

Fűzfa Balázs kifejtette, a magyar irodalom történetének egyik legtragikusabb helyszíne Abda, a családi legendárium szerint az ő édesapja tisztította meg ezt a helyet a tanítványaival, aki akkor magyartanárként tevékenykedett a faluban, később pedig megszületett az emlékhely. Fűzfa Balázs gyerekkora óta rendszeresen látogatja az emlékművet és környékét, sőt elhozza ide a diákjait is, két évvel ezelőtt ők adták az ünnepi műsort a falu Radnóti-rendezvényén. Teljesen más érzés a helyszínen elszavalni, meghallgatni a Nem tudhatom című verset, mint az iskolapadban.

Fűzfa tanár úr (abdai lévén) mindig szívesen jön ide, mert ez egy olyan hely, ahol megnyugszik az ember, ahol találkozik a végtelennel, mely arra emlékezteti, hogy milyen szörnyűségek estek meg a világban, és mennyire vigyázni kell a törékeny békére. Juhász Anna hozzátette, őt is magával ragadta a hely kettőssége, mely egyfelől a borzalmakra emlékeztet, másrészt mégis békességet áraszt. Jordán Tamás megerősítette, hogy a hely valóban szívet melengető.

Fűzfa Balázs arról is beszélt, hogy diákok mennyire kedvelik Radnótit, hiszen költészetével rengeteg mondanivalót tartogat a számukra. A szerelmesek például gyakran idézik a Tétova ódából, hogy „Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét".

Radnóti sokat jelent a határon túli magyarok számára is, a Nem tudhatom című vers a Himnusz és a Szózat mellett a harmadik himnusz számukra. Radnóti a nemzeti identitás egyik legkiválóbb megfogalmazója. Az idősebbek számára és nőknek ugyanúgy van mondanivalója, minden korosztály, minden nem, minden foglalkozás számára tud valamit mondani. Radnóti az újklasszicista költők közé tartozik, azt mondja, hogyha a világ a darabjaira hullik, a hexameterek tartják össze, értéket és mértéket adnak az embernek. Radnóti a Bori notesszel vált híressé, nem a saját maga korában, hanem sok más költőhöz hasonlóan (Ady, József Attila) jóval később lett világirodalmi szintű költővé.

A nagy elmék mindig jóval a koruk előtt járnak, 50-70 évvel előbb látják, hogy mi fog történni a világban, és bár egyelőre úgy tűnik, hogy a világ békésen eljár a saját tengelyén, hirtelen jön egy nagy összeomlás. A félelem, a rettegés lassan költözik be a sejtekbe, zsigerekbe. Radnóti azt szerette volna, hogyha a világ a saját útján járna tovább, holott a rothadást már nem lehetett megállítani. A költő olyan viszonyt teremtett a hazával, a fűszálakkal, a természettel, az emberekkel, Gyarmati Fannival, mellyel egyedülállót alkotott. A világ legegyszerűbb szavaival egyediséget adott általános emberi érzéseknek úgy, ahogy más nem tudott.

A tudomány jelenlegi állása szerint, melyről Csapody Tamás Bori munkaszolgálatosok című könyvében is beszámol, nagyon valószínűsíthető, de nem száz százalékosan biztos, hogy Radnóti volt az, akit Abdán agyonlőttek. Fifi néni (Gyarmati Fanni) ugyanis sosem ment ki férje budapesti sírjához, mivel nem volt róla meggyőződve, hogy valóban Radnótit látta az exhumáláskor, bizonytalan volt a piros pulóvert illetően, az idegen szürke kabát is elbizonytalanította, jóllehet valószínűleg cserélgették  a ruháikat a munkaszolgálatosok, a fogakat viszont felismerte, mivel a meglazult fog az aranyfogak ki kieshettek, és még a notesz sem lehet teljes bizonyíték, amit vagy a nadrágjában vagy a kabátja zsebében találtak, hiszen oda is adhatta másnak megőrzésre.

Fifi néni megrendítően ír ezekről a dolgokról a naplójában. Csapody Tamás úgy véli, ha nem Abdán lőtték agyon Radnótit, akkor később Mosonmagyaróváron került rá sor. Gyarmati Fanni érzelmekkel telítetten, ugyanakkor mégis keményen ír naplójában a küzdelmeikről, érzéseikről, gondolatairól. Férje halála után sohasem akart kiállni a nyilvánosság elé, mondván, hogy azt akarja, minden fény Miklósra essen. A beszélgetésen Jordán Tamás kiváló tolmácsolásában hallhattunk Radnóti-verseket.

A megemlékezés megtekinthető a Juhász Anna Szalon Facebook oldalán.