Négy fantasztikus mű egy olasz karmesterrel és egy nemzeti minősítésű zenekarral
Képgaléria megtekintése2021.10.09. - 17:30 | Büki László 'Harlequin'
Október 8-án különleges estre várták a közönséget: orosz és olasz szerzők balettzenéi adták a Szimfónia-Ősz bérletsorozat második hangversenyének repertoárját. A Csajkovszkij, Rossini, Chopin és Stravinsky műveiből álló műsorban Giovanni Mazza vezényelte a Savaria Szimfonikus Zenekart.
HIRDETÉS
Az est különlegessége volt, hogy debütált a zenekar hangszerparkjának - a hárfa mellett - másik "új tagja", a Schiedmayer cseleszta. Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó színpadi művében, a hangversenyt nyitó Diótörő-szvitben már hallhatta is a közönség. A Diótörő történetének alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje képezi. A mű első koreográfiáját Marius Petipa tervezte. Nagy sikert aratott ősbemutatójára 1892-ben került sor a szentpétervári Mariinszkij színházban. A Magyar Királyi Operaházban először 1927-ben mutatták be Brada Ede koreográfiájával.
Ottorino Respighi Gioachino Rossini zongoradarabjai alapján írta A varázsdoboz zenéjét. Az 1860-ban Franciaországban játszódó balett világpremierje 1919-ben volt a londoni Alhambra Színházban. Cselekménye az életre kelt játékok és a mit sem sejtő vásárlók között bontakozik ki. A játékboltban árusított táncospár két tagját ugyanis egy amerikai és egy orosz család szeretné megvásárolni, amivel tudtukon kívül végleg elszakítanák egymástól a kis figurákat, ám a játékok összefogásával végül minden veszély elhárul a pár feje fölül.A szünet előtt ezt hallhatta a Bartók Terem közönsége.
A szünetet követően elsőként Chopin zongoraműveinek zenekari feldolgozásait hallhatta a közönség. A Nocturne és Polonaise valamint a grand valse brillante azon alkotások közé tartoznak, amelyeket Sztravinszkij készített Gyagilev felkérésére. Ez volt az első együttműködés a fiatal orosz zeneszerző és a félelmetes impresszárió között. A művek nagyszerűen tükrözik Sztravinszkij átdolgozási és hangszerelési tehetségét.
A hangverseny zárásaként Sztravinszkij műve, a Tűzmadár hangzott el. A balett szövegkönyve klasszikus orosz (és európai) népmesei elemekből építkezik. A darab a sötét, a gonosz, az alvilági rossz és a fényes, gyönyörű, lángoló jóság párharca. A gonosz varázsló, Kascsej halhatatlanságra tett szert, amit egy tojásba rejtett, így ha megölik, csak a teste pusztul el. Várában tizenhárom hercegnőt tart fogva, köztük a szépséges cárevnát. A Tűzmadár andalító énekére Kascsej mély álomba merül, és mire felébred, Iván megtudja a madártól a titkot: Kascsej elpusztításához a tojást is össze kell törni. Amikor ez megtörténik, eltűnik a varázsló vára, a kővé vált emberek felélednek, és a balettdarab záróképe a cári lakodalom. A balett nemcsak történetével tükrözi az orosz népmesék világát, a zenék közül jó pár klasszikus orosz népdal átdolgozását is felfedezhetjük.
Elhangzó művek:
Csajkovszkij: Diótörő-szvit
Rossini-Respighi: La Boutique fantasque
Chopin-Sztravinszkij: Nocturne és Polonaise grand brillante
Sztravinszkij: Tűzmadár
Vezényelt: Giovanni Mazza
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás