Olyan gyorsan peregtek az események, mint egy mozigépbe illesztett filmtekercs. Noha az első filmnek az angliai Rounhayben 1888-ban készült, s napjainkra mindössze két másodperc hosszúságban fennmaradt kerti jelenetet tartják, a kezdetetek kapcsán mégis két korszakalkotó zsenit kell kiemelni: Auguste és Louis Lumière-t. Nevüket együtt szokás emlegetni, legfeljebb úgy, hogy Lumière-testvérek vagy Lumière-fivérek, akik 1895. február 13-án Lyonban szabadalmaztatták a mozgófényképről szóló találmányukat.

Az első filmvetítést március 22-én meg is tartották a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt.

Ez sem hosszú alkotás, nem egészen egy perces, s azt mutatta be, ahogyan a lyoni gyárukból kijönnek a munkások. Mégis áttört minden gátot, s a mozgókép azóta is elvarázsolja az embereket. A mozi születésnapját az első, fizetős előadáshoz kötjük, amely ilyen előzmények után 1895. december 28-án történt. A párizsi Boulevard des Capucines-en lévő Grand Caféban vetítették le a Lelocsolt locsoló című, burleszknek mondható kisfilmet, amely annak ellenére is óriási közönségsikert aratott, hogy az aznapi bevétel még csak 33 frank volt.

Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere francia kémikus, fivérével, Louis-val, a filmművészet és a filmgyártás úttörője, 1862. október 19-én született Besancon-ban. Meghalt 1954. április 10-én Lyon-ban. A képen: Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere 3-D tipusú vetítőjével. Fotó: MTI/FRK 

Lumiere-ék először hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázókat, dolgozó kovácsot, vagy egy gyermek etetését. Már önmagában az a tény, hogy mozog a kép, elegendő volt a kasszasikerhez.

1896-ban több mint negyven ilyen filmet forgattak, s az emberek özönlöttek azokba a kávéházakba, ahol levetítették. Közülük talán a leghíresebb a vonat érkezését bemutató, amelyről a legenda úgy tartja, hogy a nézők között pánikot keltett a franciaországi La Ciotat város állomására befutó szerelvény látszata. Ha ez így nem is felel meg a valóságnak, de tény, hogy Lumiere-ék a hatás fokozása érdekében a kamerát közvetlenül a sínek mellé, a vonat érkezésével szemben állították le, s így valóban olyan érzetet keltettek, mintha a lokomotív kivágtatna a nézők közé. A film dinamikája nem a történésből fakad, hanem abból, ahogyan azt láttatják. Lumiere-ék nem csak ezzel a trükkel lettek úttörők, hiszen ők fedezték fel a vágás és a kamera mozgatásának technikáját is, valamint ők készítették el a legelső dokumentumfilmeket és tudósításokat is. Cégük összesen 1.400 filmet forgatott, ami jelentős anyagi sikert hozott.

  Lumiere-ék találmánya villámgyorsan körbenyargalta a világot. Hozzánk nagyon hamar, már 1896-ban megérkezett.

Az első vetítést a szédületes iramban fejlődő Budapesten, a Royal Szállóban tartották, május 10-én. Innen számítjuk a magyar filmvetítés, illetve a magyar mozgókép-történet kezdetét. A mozi aztán látványos gyorsasággal vert gyökeret idehaza: a kávéházakból kilépve országszerte egymás után nyíltak a filmszínházak, ahol eleinte külföldi, majd egyre több magyar filmet is láthatott a közönség.

Az első világháború végéig terjedő időszak pedig a magyar mozgófilm első, nagy korszakának tekinthető. Ráadásul nem is egy központú volt a honi filmipar, hiszen Budapest mellé villámgyorsan felkúszott Kolozsvár is.

Kevéssé ismert az „erdélyi Hollywood" története, melynek meghatározó személyisége Janovics Jenő volt. Színigazgatóként kezdte, hogy aztán a magyar filmgyártás nagy úttörőjeként folytassa, filmstúdiója pedig az egyetemes filmművészet fejlődéséhez is hozzájárult. Nála kezdte pályafutását a később az angol filmipart megteremtő Korda Sándor (Sir Alexander Korda) és a Casablanca című filmmel világhírnevet szerző Oscar-díjas Kertész Mihály (Michael Curtiz) is. Utóbbi három filmet forgatott a kolozsvári stúdióban, míg Korda a Janovics által 1916-ban, a világon hetedikként megalapított Corvin Filmgyár főrendezőjeként tevékenykedett.

Ma már hihetetlennek tűnik, de igaz: a kolozsvári filmstúdió egykoron Európa harmadik legnagyobb filmgyára volt, csak a Pinewood és a Cinecitta előzte meg.

Volt egy külső helyszíne is, a kolozsváriak által egyszerűen csak Mozifalvaként emlegetett Szászfenesen. Janovics amúgy az ország különböző városaiban 26 mozit működtetett, melyek „természetesen" rendre műsorra tűzték a Corvin Filmgyár filmjeit.

Az első világháború idején az ellenséges országokból érkező filmek forgalmazásának tilalma elősegítette a magyar film térhódítását, így a kolozsvári filmgyártás fellendülését is: Erdélyben 1914 és 1918 között több, mint hatvan játékfilm készült.

Természetesen ezek még mind némafilmek voltak, ám a hazai sikerek mellett már a nemzetközi piacra is kijutottak. A háború után azonban minden megváltozott. Erdélyt elcsatolták, idehaza pedig szép lassan feloldották a korlátozásokat és újra szabadon lehetett forgalmazni a külföldi alkotásokat is.

Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa szerint a mozi és a film a halhatatlansághoz vezető utat is megnyitja. A történész az emberiség egyik kimagasló vívmányának tartja a filmet, mert az a néző számára át tudja alakítani a tér és idő dimenzióját. A mozit és a filmet korunk kollektív lelkiismereteként is felfoghatjuk, hiszen az időtlenség fegyverét felhasználva rögzíti a jót és a rosszat. Páratlan eszközei vannak: vizuálisan varázsolja elénk az adott kort. Bertalan szerint a film, mint történelmi forrás a jövő számára is óriási perspektívát hordoz. A digitális adathordozók beláthatatlan fejlődése az emberiség előtt a mikro- és makrokozmosz kapuját is kinyitják. A történész úgy véli: egyetlen kérdés marad csak nyitva: mindehhez elég érett-e az emberiség?

Kiemelt képen: Szeged, 1930-as évek Janovics Jenő (középen) színházigazgató és Kodály Zoltán zeneszerző. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. (Fotó: Nemzeti Fotótár/Reprodukció)

Kapcsolódó írásunk:

A nap, amikor megmozdultak a képek - a mozi születése egy fogadással kezdődött

2021.12.28. - 13:00 | hirado.hu / vaskarika.hu - Nyitókép: Wikipédia

126 éve, 1895. december 28-án a francia Lumiére fivérek megtartották az első nyilvános filmvetítést Párizsban, amellyel megkezdődött a mozi története. A mozgókép feltalálása egy egyszerű fogadással indult.