A kiállítás alapötletét az „Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok" című könyv adta, mely nem csak a legfontosabb technikai találmányokat tálalja érdekes formában az olvasók elé, hanem fizikai valójában is bemutat néhány hóbortos és bizarr találmányt. Láthatunk birodalmi hangszórót, elektroncsöves rádiót, Orionet tranzisztoros rádiót, egykori fényképezőgépet és még kurblis telefont is. Emellett elfeledett, ritkán használt és régen kézbevett technikatörténeti kiadványok közt válogathatnak az érdeklődők, akik egyúttal megismerkedhetnek a feltalálók életével, fantáziálásával illetve a találmányok megszületésének körülményeivel is. A fontosabb és érdekesebb technikai eszközök mellett külön hangsúlyt fektetett a furcsábbnál-furcsább találmányokról szóló könyvek és cikkek bemutatására Zsigri Mária, a kiállítás szervezője. A modern kor már csak megmosolyogja azokat az eszközöket, melyeket egy évszázaddal ezelőtt még teljesen komolyan vettek. Jó példa erre az 1830-as évekből való, Hasznos Mulatságok című folyóirat, amelyben a felvázolt találmányok mai szemmel nézve valóban eléggé "mulatságosak".

Ian Harrison „Találmányok könyve" című művéből megismerhetjük például az automata teafőző történetét, amely inkább tűnik mai szemmel nézve közveszélyes időzített bombának, mintsem a reggeljeinket megédesítő konyhai eszköznek. Frank Clarke angol úriember elméjéből pattant ki ama fantasztikus ötlet, hogy egy ébresztőórát összehozzon egy vízforralóval avagy teafőzővel, ami még pohárba is tölti az angol nemzeti italt. (Innét már csak egy lépés lett volna a távirányíthatós zsúrkocsi, kár volt megtorpanni.)
Természetesen nem lett nagy divat e találmány, s még jó ideig későbbi változatai sem. A nem elterjedt, furcsa használati tárgyak sora szinte végeláthatatlan, több könyv is megjelent róluk - ilyen például Leonard de Vries „Furcsa találmányok" című kötete. Ebben a könyvben rengeteg közlekedési eszköz illusztrációi láthatók, melyek sem levegőben, sem vízen, de még a szárazföldön sem állták meg a helyüket. Tudták önök, hogy az 1880-as években volt olyan szerkezet, hogy „úszókészülék"? Az illusztrációt látva kisebb erőkifejtésnek tűnne úszni megtanulni...

Számos példát sorolhatnánk még a furcsa találmányokra, a villámhárítóval felszerelt esernyőtől a gömb-velocipédig. „Olyan korban élünk, amelyben minden megtörténhet... Ha elbeszélésünk ma valószínűtlennek látszik is, holnap már a tudományok állandó fejlődése és forrásai következtében valószínű lehet. Ma lehet még valami legendás és holnap már valóság." (Verne) Verne 1870-ben kiadott fantáziálása - melyben a száz évvel későbbi Párizst képzelte el - ékes bizonyíték arra, hogy számos részletében megvalósultak az általa megálmodott ötletek. Elképzelései annak idején külön könyvet kaptak, a kiállításon pedig külön vitrin mutatja be azokat az illusztrációkat, melyek már ijesztően megjósolták a jövőt - a tengeralattjárókat, a légi közlekedést vagy a legkülönösebb látomást, a telefonoszkópot, amely a televízió korabeli alternatívája volt.

Érdemes figyelmet szentelni a kiállításra, már csak azért is, hogy lássuk: mekkorát változott körülöttünk a technika fejlődése által a világ, és milyen előhírnökei voltak a mindennapjainkban használatos eszközöknek.