A hó festője, Alfons Walde

2022.01.16. - 10:30 | vaskarika.hu - Nyitókép: Museum Kitzbühel - Sammlung Alfonse Walde

A hó festője, Alfons Walde

Kitzbühel világszerte a téli sportokról és látványos lesiklóversenyéről ismert. Kevesen tudják, hogy egy művész is szorosan kapcsolódik hozzá: Alfons Walde, a hó festője, aki egykor a város építésügyi tisztségviselőjeként döntött arról, hogy az óváros házai színesek legyenek.

HIRDETÉS

Alfons Walde (1891-1958) festőművész neve mindenkinél szorosabban kötődik Kitzbühel városához. Motívumai között elsősorban Tirol hófödte hegyei, magányos hegyi kunyhók és nem utolsósorban dinamikus síelők találhatók, akik különösen lenyűgözték. Ő maga is lelkes rajongója volt az akkoriban új sportágnak és minden alkalmat megragadott, hogy porhóban síeljen.

Az 1920-as években kezdődött a tiroli tündérmese a később legendássá váló Kitzbühel felemelkedésével. Ez volt az az időszak, amikor Walde visszatért szülővárosába. Ezt megelőzően apja ragaszkodott ahhoz, hogy a bécsi Császári és Királyi Műszaki Főiskola (k. k. Technische Hochschule) építészeti karára járjon építészetet tanulni. A fiatal diák azonban imádott festeni, szenvedélye és tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Nagyvárosi tartózkodása alatt (1910-1914) ezért gyorsan kapcsolatba került a Gustav Klimt köré szerveződő művészeti csoportosulással, a szecesszionistákkal. Összebarátkozott az egy évvel idősebb Egon Schielével is, akinek expresszionista festészeti stílusa nagy hatással volt rá.

Alfons Walde, aki mindig is inkább a festészethez, mint az építészethez vonzódott, hazatérése után elkezdte kialakítani saját stílusát, amihez a Kitzbüheli-Alpokban találta meg az őt leginkább megérintő motívumokat. Az első sikerek nem várattak sokáig magukra: téli festményeivel több díjat is nyert, részt vett a római Biennale Romana kiállításon (1925) és bemutathatta műveit a pittsburghi Carnegie Intézetben is (1928).


Síelő, Alfons Walde Síelő, Alfons Walde Leopold Museum

Alfons Walde karrierjének fellendülésével párhuzamosan Kitzbühel is divatos téli üdülőhellyé fejlődött. Még azelőtt, hogy Alain Delon és Romy Schneider itt nyaralt, és Kirk Douglas eltörte a lábát, a tiroli hegyi faluban már luxusszállodák és sífelvonók épültek.

A festő nagyon közelről követte ezt a fejlődést és festményein meg is örökítette azt. A hó ragyogó fehér és az égbolt mélykék kombinációjában megörökítette az Alpok új téli sportélményét.

A turizmus új élettel töltötte meg a helyet és egyúttal a művész megrendeléseit is megsokszorozta. Azzal, hogy megrendelésre népszerű kompozíciókat sokszorosított, növelte műveinek népszerűségét. Az üzletemberként gondolkodó Walde 1923-ban megalapította saját képeslapkiadóját, amelyen keresztül 1950-ig több mint 1 000 000 színes képeslapot és 200 000 színes festménynyomatot adott el. Ez tette őt az osztrák Alpok legismertebb újkori festőjévé, és a síportrét művészetének jellegzetes ismertetőjegyévé tette.

A Walde-hóról és a Walde-égről

Festészeti stílusa egyedi, kifejező és dinamikus. Alfons Walde nem foglalkozott a részletekkel a képen, a nagy egész volt fontos a számára. Figurái sem árulnak el egyéni vonásokat, az ábrázolt személyek szemei gyakran eltűnnek a fejfedő árnyékában. Újra és újra feltűnnek a falusiak szögletes és durva arcvonásai. A színek intenzívek, a fény vakító, a hó visszatükrözi a magasan álló napot.

Ez a fajta ábrázolásmód lett a védjegye, ami a mai napig meghatározó - több mint 60 évvel 1958-ban bekövetkezett halála után is. „Micsoda nap Walde-hóval és Walde-éggel!" - hallani itt még ma is gyakran az emberektől. Sok tiroli számára még mindig ez a kifejezés jellemzi legjobban a tökéletes sínapot a hegyekben.

Síelés osztrák módra

Alfons Walde idején egy új síelési technika fejlődött ki. A festő lelkesülten örökítette meg egyik kulcsművén: a Kristiania című kép (1925 körül) nagyszerűen ragadja meg a síelés dinamikáját és mutatja a felkavart havat. Egy lendületes síelő száguld lefelé a lejtőn és erőteljes bothasználattal készül a következő kanyarra.

Két osztrák, Hannes Schneider és Toni Seelos dolgozta ki az 1920-as években a párhuzamos lécekkel történő fordulást. Ezután elegánsan, mélyen guggolva síeltek lefelé a lejtőn. Ebben a technikában különösen fontos volt, hogy a völgy felé néző vállat vissza kellett fordítani, „különben soha nem sikerül a párhuzamos kanyarodás" - mondta Toni Seelos. Ez az új mozgalom forradalmasította a síelést. The Austrian Way of Skiing, azaz a síelés osztrák módra még Japánban és az USA-ban is elterjedt.


Alfons Walde: Kristiania - Museum Kitzbühel - Sammlung Alfonse Walde facebook oldal

Alfons Walde (1891. február 8. - 1958. december 11., Kitzbühel) a tiroli Alpok mélyhóval borított hegycsúcsainak, valamint a vasárnapi falusi élet és a téli sportok ábrázolásával vált híressé - kevésbé ismert, hogy korai munkásságára nagy hatással volt Egon Schiele-re, illetve hogy csendéleteket és aktokat is festett.

Az 1920-as évektől az 1940-es évekig azonban fő motívumai továbbra is a táj, a síelés, a vidéki élet és a vasárnapi viseletbe öltözött falusiak maradtak. Téli képeivel nagy sikert aratott és több kiállításon is részt vett. Ausztria 1938-as annektálásával nehéz időszak kezdődött Alfons Walde számára és a nemzetközi közönség hiányában megrendelései elmaradtak. A megbízások hiánya miatt csak a család és a barátok számára festett. 1958. december 5-én a 67 éves férfi súlyos szívbetegségben halt meg. Művészként a két világháború közötti Ausztria legnépszerűbb munkáit hagyta örökül.


Tovább a gyűjteményhez: Kitzbühel Múzeum

Új hozzászólás