Február 26. (szombat)

Batthyány-Strattmann László emlékére és a Fatimai Szűz Mária tiszteletére épült templom (Olad lakótelepi templom) - Szombathely Kodály Zoltán u. 32.

14.00 - Turba 150 emlékév megnyitó

2021-es Lehár Emlékév után újabb legendás katonatisztnek szenteli az Őrvidék Ház az idei esztendőt. 150 éve született Turba József ezredes, aki a császári és királyi 83. gyalogezred parancsnoka volt. Emellett140 éve alakult meg a császári és királyi 83. gyalogezred, illetve 105 éve vívta az ezred egyik nagy csatáját Batkownál. Ezen évfordulók kapcsán a Szent György Lovagrend a Vitézi Rend, az Őrvidék Ház, az Osztrák Fekete Kereszt, az Ausztriai Magyar Információs Centrum, az olaszországi Fossalta Maggiore Alpini Csoportja, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége, valamint számos civil szervezet úgy gondolta, hogy meghirdetik a Turba 150 Emlékévet, amelynek ünnepélyes megnyitása 2022. február 26-án /szombat/ 14.00 órakor az oladi lakótelepen található Batthyány-Strattmann László és Fatimai Szűz Mária templomban szentmisével veszi kezdetét, melyet Dejcsics Konrád bencés atya mutat be. Mondhatnánk itt is a múltba nyúlunk vissza, hiszen a 83. gyalogezred tábori lelkésze Holler Konrád szintén bencés atya volt. A szentmise után kerül sor az emlékév megnyitására, melyet Sásdi Imre alezredes a 83. Poppr Emil Területvédelmi Zászlóalj parancsnoka, valamint Wolfgang Wildberger ezredes a Németújváron /Güssing/ állomásozó 19. vadászzászlóalj egykori parancsnoka nyit meg.

A 19. vadászzászlóalj jogelődjének tekinti az egykori császári és királyi 83. gyalogezredet. Ezt követően az esemény érdekessége az első világháborúban arany vitézségi éremmel kitüntetett katonák leszármazottjainak találkozója a történelmi Sopron, Vas, Zala és Somogy vármegyéből lesz. Az arany vitézségi érem volt a legkisebb számban adományozott kitüntetés az első világháborúban. A történelmi Magyarországról az első világháborúba besorozott 3 millió katona közül CSAK 1678-an kapták meg ezt a kitüntetést. Ilyen eseményre eddig sohasem került sor Magyarországon, hiszen a Vitézi Rend 1945-ben megszűnt, egykori tagjait pedig a felálló kommunista hatalom üldözte. Fülöp András közel 7 éves kutatómunkája után sikerült az egykori Vas vármegye mind a 28 arany vitézségi éremmel kitüntetett katonájának leszármazottjait felkutatni. A rendezvényen eddig, tekintettel, hogy a szomszédos megyékben is folyt kutatás, 30 vitéz leszármazottja jelezte részvételét, akik a vitézek kitüntetéseit, okleveleit, fényképeit, emléktárgyait is elhozzák.

Az emlékév megnyitásával egy több programból álló sorozat indul el. Lesznek emléktábla átadások, kerékpáros emléktúra, megemlékezések, emlékkonferencia hagyományőrzők találkozója, autóbuszos emlékút az első világháború olasz és szlovén hadszíntereire. Ezen programok Vas, Zala és Győr- Moson- Sopron megyében, illetve Ausztriában és Olaszországban kerülnek megrendezve.

Március 1. (kedd)

Apáczai Ház / Őrvidék Ház - Szombathely, 11-es Huszár u. 40. 

16.30 - A Magyar Királyi Csendőrség - konferencia

1881-ben a parlament megszavazta a Magyar Királyi Csendőrség felállítását. A szervezet 1882. január 1-én kezdte meg működését. A csendőrség közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett őrtest. Feladata volt a működési területén a személy- és vagyonbiztonságot fenntartani, a békét és közrendet megóvni, a büntető törvények, rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállítani, az ezek ellen vétőket felderíteni, feljelenteni, és a bíróságnak vagy más hatóságnak átadni.

Az új Magyar Királyi Csendőrség szolgálati tekintetben a belügyminisztérium, fegyelmi és személyzeti szempontból pedig a honvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozott. Létrehozásakor átvették a horvátországi és az erdélyi csendőrség vonatkozásában már létező gyakorlatot. A kezdeti nehézségek ellenére a csendőrség idővel Európa egyik leghatékonyabb testülete lett, 85-90%-os eredményességi mutatókkal. Az 1945-ben feloszlatott, egyszersmind népellenesnek bélyegzett testület máig visszatérő témája a historizáló magyar nyilvánosságnak. A Magyar Királyi Csendőrség két világháború közötti históriája, illetve a II. világháború éveiben kifejtett működése alighanem kiemelt helyet foglal el huszadik századi történelmünk megannyi fájdalmasan lezáratlan, megemésztetlen, s így indulatos vitákat gerjesztő mozzanatainak sorában. Napjainkban egyszerre övezi e néhai erőszakszervezet emlékét keserű harag, illetve - hol édelgő, hol pusztán rendpárti - nosztalgia. A neves előadóktól átfogó képet kaphatunk a szervezetről, egy érdekfeszítő estén.