Nincs jobb turné! - a Depresszió koncertje a SIC-ben (frissítve)
Képgaléria megtekintése2010.04.27. - 15:30 | Antal Ádám - Fotók: Csizmazia Ákos
Ismét Depresszió koncert, valamint újfent teltház - röviden így summázhatnánk a péntek esti metálzenekar zajos látogatását a vasi megyeszékhelyen. Ilyen szempontból tehát fellegvár Szombathely, hiszen a csapat rövid időn belül kétszer is sok rajongót vonzott Oladra, és maga a koncert is nagyot durrant. A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő zenekar nagyszabású országos turnéja különleges meglepetéssel ugyan nem szolgált nálunk, jóllehet a fellépés jócskán több volt, mint becsületes iparosmunka.
HIRDETÉS
Szokás volt piszkálni a zenekart számos áthallással, a zenei paletta kevésbé saját kútfőből való szélesítésével és persze villámgyors népszerűségével, amely mondani sem kell leginkább a serdülő korosztály körében zajlott futótűz gyorsasággal. Az mindenkinek a maga tisztje, hogy ezekből a tézisekből mennyit hagy meg szürkeállományának, icipici Korn hatás ide, Machine Head inyekció oda, Tankcsapda szindróma meg amoda, a zenekar kontójára legyen írva, bizony nagyon sokan váltanak jegyet manapság egy Depi fellépésre. Hovatovább ezek nagy része még útkereső fiatal, akik ugyan most még alkoholos filccel rajzolnak szőrt a kéjlécükre, csakhogy idősebbnek látszódjanak, de nem kizárt, hogy évtizedekkel később majd ők hurcolják csemetéiket rock koncertekre. Amennyiben ennek a szimbiotikus körforgásnak a Depresszió zenekar az indítója, ugyan miért is lenne baj, ha hatalmas népszerűségnek örvendenek? A kérdés éppen úgy költői, mint a fellépés hangulatának minősítése.
A kaliberes csúszás ellenére sem tűnt túlzottan untatónak a várakozás, hiszen az előzenekarok bőven adtak ropogóst a tűzre és még azok is mocorogni kezdtek, akik egyébként nem feketeöves barázdabillegetők. Jóllehet néhány daltól még magát a Kennedy-gyilkosságot is magunkra vállaltuk volna, összességében pár pofa sör mellett igazán jól szórakoztunk, a technikusok pedig hosszabb intervallumot kaptak, hogy pengére belőjék a hangosítást, mint utólag fény derült, több- kevesebb sikerrel. Mire Halász Feriék(ének/gitár) a színpadra bandukoltak, már masszívan összeverbuválódott a tömeg és az első markáns dalra hatalmas mozgolódás indult. Néhányan sajátosan értelmezték Erdei Zsolt ökölvívó mozdulatait és vadul egymást csépelték egy heves pogó keretében. Nyilvánvalóan ők azok, akik vídiaként ellenállnak a kannásbor örömeinek és persze a hátsó farzsebükben ott lapul az éves könyvtár- és múzeumbelépők tömkelege, mindez a „kultúra súlyosan károsítja Ön és környezete egészségét" jelszó égisze alatt.
Mindazonáltal a zenekar rutinosan hozta a szokásosat, szembetűnő, hogy mennyit és milyen jól mozogtak a színpadon, ergo nem kifejezetten azok a langweilig figurák. Igazából semmi extrémet nem csinálnak a deszkákon, nem repülnek, nem dobálják a gitárokat a hatás valahogy mégis elementáris. Momentán még a dalaik is jók, valamennyi kőkemény igazság és bizony a produkció is jóval túlmutat egy közönséges sörnapi sika-kasza-léc bandázáson. Az ikergitáros dolgaik kifejezetten ütősek, de pár szóló is azért beszabja az arcunkat, ha éppenséggel nem vagyunk elég óvatosak. Amúgy is vérengző volt a zsibbasztás végig és ennek nem is annyira az old-school dalok adtak nyomatékot, hanem sokkal inkább pár velősebb közelmúltbéli szerzemény. Egy feszes és vérpontos gépezet, amelyik újfent lebontotta a Savaria Ifjúsági Centrum falait.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások