Egy kivételes fémedény másolatától Petőfi kedvenc ételéig - Nagy Múzeumok Éjszakája fotófolyam
Képgaléria megtekintése2023.06.26. - 01:20 | Büki László - Fotók: Szakonyi Eszter
Ebben a képanyagban szinte minden benne lesz, amitől izgalmas, különleges és feledhetetlen volt a szombathelyi Múzeumok Éjszakája. Kolléganőnk a kilencből öt helyszínt látogatott meg, mi pedig kipipáltunk két másikat. Íme, a Nagy Múzeumok Éjszakája fotófolyam!
Eszter a Szombathelyi Képtár előtt nyitotta a képlavinát, rendhagyó felütéssel: épp a Büntetés-végrehajtási Intézetbe tartó rabomobilra csekkoltak be a képtár oldalában várakozók, idén ugyanis a BV is csatlakozott helyszínként a múzeuméjhez. Hogy mennyire volt mindez jó ötlet? Két turnust kellett indítani, közel 300 érdeklődőnek. A rabszállító autón akkor már ott ült jelen sorok írója, aki hitt a visszaútban is, ennek örömére rengeteg fotót készített az intézetben és hamarosan megszüli a szöveges-képes betekintést is az akcióról...
Rabjármű után veterán vasak következtek, ugyanis a Savaria Múzeumból közcsodálatra az Iseum udvarára gördült nyolc oldtimer négykerekű.
Veterán autók felvonulása a Savaria Múzeumtól a Szombathelyi Képtárig
2023.06.25. - 21:00 | Büki László - Fotók: Büki László, Szakonyi Eszter
Nyolc veterán autó gördült végig a Savaria Múzeumtól a Szombathelyi Képtárig a Múzeumok Éjszakája részeként, köztük egy csodás faberakásos Mercedes 170S modell is.
A motorszerkezettani és fényezéstechnikai tudományos hümmögés (vö: kigyönyörködés) után bevettük a szentélyt is, az Iseum ugyanis a víz tematikája köré építette fel programsorozatát. Számos előadás és tematikus séta zajlott az Iseum körül, amely ismeretlen területekre vezethette a lelkes résztvevőket. A legkülönlegesebb minden bizonnyal Sosztarics Ottó régész nevéhez fűződik, aki egy "Korinthoszi fémből" készült kancsót mutatott be az érdeklődőknek, pontosabban az eredetinek egy másolatát, amit itt láthatott először a szombathelyi közönség.
A műtárgyleírás szerint "az egyiptomi Isis és Osiris tisztelete a hellénisztikus korban a görög gondolkodás elemeivel ötvöződve új misztériumvallássá alakult. Az új Isis-kultusz a Kr. e. 2. századra már Itáliában is elterjedt, majd a Római Birodalom hódításai nyomán a provinciákban, így a Kr. u. 1. században Pannoniában is meghonosodott. Ennek az egyiptomi eredetű vallási hagyománynak a bizonyítéka az Egyeden előkerült kivételes fémedény is, amit a görög-egyiptomi istenek tiszteletére emelt szentélyében használhattak vallási szertartások kellékeként. Az edény különlegességét az alapanyaga és annak díszítésmódja adja. Valószínűleg az egyiptomi Alexandriában készült, és a ma ismert egyetlen példánya az ókori írott forrásokban „korinthosi bronzként" (aes Corinthium) említett fémből készült edényeknek: a titkos recept alapján ötvözött, feketére patinázott rézedényeket míves arany- és ezüst berakásokkal díszítették. A kancsón egyiptomi isteneket ábrázoltak".
Mindezt megelőzte a "Víz az Isis-kultuszban és a savariai Iseumban" című előadása, amiből megtudtuk, hogy a víz - elsősorban mint a Nílus vize - nem csupán egy volt az őselemek közül, hanem az éltető erő, a termékenység szimbóluma. A napfelkeltekor bemutatott templomnyitó szertartás Nílus-víz-áldozata a birodalom valamennyi Isis-szentélyében ugyanúgy, azonos liturgia szerint zajlott. A természetes forrásból származó vízre azonban máskor is szükség volt. A papok és a beavatott hívek rituális tisztálkodása, a szobrok és oltárok naponkénti szertartásos lemosása szintén kötött rend szerint történt. A szentélyek nyitott vagy fedett csatornái nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak, azokat az ott lévő kutakkal együtt a kultusz lényegi elemeinek tekintették. A témával Sosztarits Ottó vetített diaképei mellett az Iseum udvarának bejárása révén is megismerkedhettek a látogatók.
Maradtunk továbbra is az Iseumban, ahol Anderkó Krisztián régész Savaria vízvezetékét részletező előadásból kiderült, hogy mi látható Bucsuban és mi nem látható Dozmaton?
A Smidt Múzeumban Petőfi Sándor életéből olvasott fel történeteket Meskó Krisztián, míg dr. Hollerné Mecséri Annamária történésztől azt is megtudhattuk, mi volt Petőfi Sándor kedvenc étele. Saját leírásai és kortársai elbeszélései alapján megtudtuk, milyen ízekért rajongott, illetve mely fogások nem tartoztak kedvencei közé, vagy éppen hogyan itta a kávét. A gasztronómiai időutazás során kiderült, a székelykáposzta "keresztapja" maga, Petőfi. Az előadások mellett múzeumpedagógia foglalkozások - pl. Vers-kerítés, ami arról szólt, hogy a felszalagozott múzeum kerítéséről Petőfi-idézeteket kellett felismerni, verssé alakítani - is segítették a fiatalabb korosztály energiáinak jó irányba terelését.
Ugyanitt a festményrestaurálás műhelytitkaiba is betekinthettünk és választ kaphattunk a restaurálás etikai kérdéseire is Bihari-Bakodi Szilvia restaurátorművész előadásában.
Izgalmas tárlatvezetésekben sem volt hiány, az elsőt az Új Irokéz Galériában ejtettük meg a Tót Endre tárlatban a művész 80-as évekbeli eltitkolt festményei közt Kovács László művészettörténésszel.
Az 1980 óta Kölnben élő Tót Endre mindezidáig úgy nyilatkozott első, az NSZK-ban töltött éveiről, hogy ugyan testközelből élte meg az újfestészet robbanását, mégis kívül maradt rajta. Arról, hogy ebben az időszakban maga is újra festeni kezdett, hallgatott. Elfeledett képei majd' 40 éven át feküdtek összetekerve a művész kölni pincéjében. Az 1982 és 1985 között, titokban készült festményeit a közönség először az acb Galéria 2022-es kiállításán láthatta. Az Irokéz Galéria is ezekből a dinamikus gesztusokkal létrehozott, a nyolcvanas évek vad festészetének hatását magán viselő sorozatból mutatott be válogatást.
A szomszédos Szombathelyi Képtárban két tárlatanyagban is volt vezetés, a Velem 1975-1983 című kiállításban Cebula Anna művészettörténésszel, a Megtört progresszió című kiállításban dr. Vig Károly tudományos igazgatóhelyettessel. Utóbbiról részletesen itt írtunk.
Különleges, improvizatív zenei kalandozásra hívta a "bátrakat" a képtár kertjében két képzőművész, Kopasz Tamás és Wahorn András, utóbbi a Tanai Ibolya vezette A képzőművészet lehetőségei a 70-es években című beszélgetésben is megvillantotta különleges egyéniségét, Várkonyi György művészettörténésszel egyetemben.
A Schrammel-gyűjteményben nemcsak a kiállítás volt megtekinthető, hanem előadások is elhangzottak a kerámiaművészet csodájáról, ezenkívül a bátrak maguk is kipróbálhatták a korongozás művészetét Udvardi Balázs fazekas közreműködésével. Czenki Zsuzsanna esztéta és Bihari-Bakodi Szilvia szilikátrestaurátor interaktív előadásáról pedig külön írásban számoltunk be.
Schrammel Imre kísérletezései az agyaggal és a Symposion '69, '70 kiállítás
2023.06.26. - 00:35 | Leila - Fotók: Szakonyi Eszter
A Múzeumok Éjszakája programsorozatban évente visszatérő esemény a Schrammel-gyűjtemény bemutatása. Az idei programban Czenki Zsuzsanna beszélt Schrammel Imre agyaggal történő kísérletezéseiről.
Az Iseum utolsó előadásában Róma város vízvezetékét mutatta be Nyírő András. Róma városában a közkutaknál mindenki ingyen hozzáférhetett a vízvezetékek tiszta vizéhez. De ha valaki többet akart, vagy a saját házában a szökőkút csobogására akart ébredni, esetleg a magánkertjét akarta öntözni, akkor fizetnie kellett a vízért. Vízügyi szakemberek és mérnökök kétszáz éve próbálják megfejteni, hogy vízóra nélkül hogyan tudták mérni azt, ki mennyit fogyasztott. A talányra egy új elmélet segítségével kaptunk választ Sextus Iulius Frontinus „Róma város vízvezetéke" című művéből.
A napi programsor vége felé átmentünk az Éva malom udvarára, ahol Albert Attila fazekasmester mutatta be, hogyan kerül ki az 1000 Celsius-fokos kemencéből a kerámia.
1000 fokon égett az anyag - Redukciós égetés, avagy a kerámiaművészet kémiája
2023.06.25. - 01:00 | Büki László
A Múzeumok Éjszakáján performatív kerámiaégetési kísérleti bemutatót láthattunk Albert Attila fazekasmesterrel az Éva-malom udvarán.
Még ezzel sem volt vége múzeuméji fotófolyamunknak, ugyanis az Isis szentély gyönyörűséges fényruhát kapott az este beálltával a FényHangár Műhely jóvoltából.
Fantasztikus fényruhát kapott az Iseum a Múzeumok Éjszakáján
2023.06.25. - 00:10 | Büki László
A kaposvári FényHangár audiovizuális csoport látványos, speciálisan az Iseumra készült fényfestését láthatták az érdeklődők a Múzeumok Éjszakáján Dj Jazzszigor beatjeivel aláfestve.
Ez a galéria csak ízelítő a szombat esti kultúradömpingből - és a BV még egyébként is hátravan!! -, hiszen csak egy részét érintette a számos helyszínnek és programnak, de aki részt vett rajta, nem távozott hiányérzettel a rendezvény egyetlen helyszínéről sem.
S hogy mi történt a Savaria Múzeumban? Arról külön írásban számoltunk be:
Az ötvös - A szombathelyi Berger és Németh család öröksége a Savaria Múzeumban
2023.06.25. - 03:30 | Leila - Fotók: Büki László
Egy másik régimódi történet fényképei elevenedtek meg a Savaria Múzeum Kőtárának előterében - Június 24-én, a Múzeumok éjszakáján megnyíló 'Az ötvös' című állandó kiállítás Szombathely legrégibb, ma is működő ötvös üzletének, s a tulajdonos Berger-Németh ötvösdinasztia tagjainak állít emléket.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1946 szavazat
Új hozzászólás